Új Néplap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-13 / 214. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2007. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR mmmmmmmmmmm mmmmmmmmm ■> m mm m mm. Sokszoros adókülönbségek a megyében helyi pénzek Az idegenforgalom és a multik jelentenek többletbevételt a településeknek Jászberényben az adóbevételekből futja olyan rendezvényekre is, mint például a Jászberényi Nyár, amelynek része a mézkirálynő-választás Folytatás az 1. oldalról A befolyó pénzt egyébként igye­keznek az idegenforgalmat szol­gáló beruházásokra fordítani. Nemrég például 300 milliós für­dőfejlesztést hajtottak végre, gya­korlatilag önerőből. A beruházás­hoz ugyanis csak 10 százalékos állami támogatást kaptak. De az adóforintokból pótolják ki az in­tézmények működtetéséhez ka­pott normatív támogatásokat is. Hunyadfalván viszont szinte semmire sem elég a helyiadó-be- vétel. Ez az összeg ugyanis a me­gyében itt a legkisebb. A Magyar Államkincstár Észak-alföldi Re­gionális Igazgatóságának adatai szerint tavaly Hunyadfalván 147 ezer forint folyt be helyi adók­ból. Ez egy főre vetítve 686 fo­rintnak felel meg.- Egy vállalkozás van a falu­ban. így nem számíthatunk nagy összegre az iparűzési adóból - mondja Hunyadfalva polgármes­tere. Mint Vékonyné Házi Eszter­től megtudtuk, az iparűzési adó mellett csupán gépjárműadót szednek. Ám autó sincs sok a fa­luban. Arra, hogy más adót is ki­vessenek, nem is gondolhatnak, a településen élő többsége ugyanis alacsony jövedelmű. A megye települései összesen 10,3 milliárd forintra tettek szert helyi adókból. A legnagyobb ősz- szeget Szolnokon könyvelhették el. A megyeszékhelyen ugyanis 3,7 milliárd folyt be a kasszába. A második Jászberényben közel feleakkora összeget, 1,9 milliár- dot. szedett be, míg a hármaik Mezőtúr 529 millió forinttal gaz­dagodott a helyi adókból.- Ez a tíz százaléka sem volt a tavalyi költségvetésünknek- mondja Mezőtúr polgármeste­re. Dr. Draskovits Dénes szerint azonban ezekre a milliókra is létszüksége van a település­nek. Hiszen tavaly 380 millió­val kellett megtoldaniuk az is­kola, az óvoda működtetésére kapott költségvetési forintokat. De az önkormányzat saját fo­rintjai nélkül a többi intézmény sem tudott volna működni. A városvezető szerint a megyé­ben viszonylag magasnak szá­mító adóbevétel két nagyobb cégnek köszönhető, a Mólnak, illetve az ipari parkba betele­pült Syngentának. Hogy Szolnokon a legnagyobb a helyiadó-bevétel, az nem meg­lepő. Hiszen a megyeszékhely a legnépesebb település, másrészt itt működik a legtöbb vállalko­zás. Márpedig Szolnokon is a legjelentősebb bevételre az ipar­űzési adóból tesz szert az önkor­mányzat.- Az építményadó 400 millió forintot jelent, a többi gyakorla­tilag az iparűzési adó - mondta el a szolnoki önkormányzat gaz­dasági igazgatója. Kéri József szerint az iparűzési adóbevéte­lek növekedése azt jelzi, hogy erősödtek a szolnoki vállalkozá­sok. A helyi adóból befolyó fo­rintokra Szolnokon is nagy szükség van. Az önkormányzat költségvetése forráshiányos, így egyfajta hiánypótló szerepük van. Másrészt számos beruhá­záshoz is az adóbevételek jelen­tenek önerőt. Martfű évek óta a megye él­mezőnyében van helyiadó-bevé- telekből. Azonban már közel sem olyan jó a helyzet, mint a 1990-es években volt.-Az önkormányzatnak több a bevétele helyi adóból, de keve­sebb állami támogatást kap más, hasonló lakosságszámú telepü­lésnél - állítja Martfű polgár- mestere. Bakonyi Péter elmond­ta: éppen a központi forintok csökkenése miatt is voltak kény­telenek tavaly bevezetni egy új adónemet, az építményadót. A legjelentősebb bevételt a ipar­űzési adó jelenti. Itt is két cég emelkedik ki, a növényolajgyár és a sörgyár. De jelentősebb adó­zók közé tartozik a Tisza Cipő ipartelepen működő 11 cég, mely több mint ezer embernek ad munkát. A településen ugyanakkor van még idegenfor­galmi adó is. Ám a polgármester szerint ennek nem a mértéke a jelentős, inkább az, hogy van. A városban ugyanis a közelmúlt­ban nyílt szálloda. Másrészt az így beszedett minden egyes fo­rinthoz kettőt ad az állam.- Jászberény a magas helyi- adó-bevételeit a városban dolgo­zó stabil és sikeres vállalkozá­soknak köszönheti - mutatott rá dr. Gedei József polgármester. - A város önkormányzatának dön­tései alkalmával azt kell figye­lembe vennie, hogy mindebből minél nagyobb arányban tudjon visszaforgatni a helyi gazdaság ösztönzését célzó beruházások­ba. Ezt a célt szolgálja a Beszál­lítói Tudásközpont létrehozásá­nak gondolata, illetve ide tartoz­nak olyan infrastrukturális fej­lesztések, mint a belső útháló­zat jelenleg is zajló bővítése, vagy a kerékpárút építése a ké­sőbbiekben. Fontos cél az önkor­mányzat költségeinek csökken­tése, a bevételek hatékony fel- használása. Ez a törekvés indo­kolta, hogy az év elején a nem kötelező közfeladatokat ellátó helyi intézmények közül több át­adását kezdeményezte a város. Az átadási folyamat elindult, a nevelési tanácsadó tekintetében sikeresen le is zárult. A jövő évi költségvetés tervezése ezekben a napokban kezdődött el Jászbe­rényben, az elképzelések sze­rint, helyi szinten nem tervez­zük az adók emelését - mondta Gedei József. Csaknem minden önkormányzat szed adót az önkormányzatok több he­lyi adót is kivethetnek. A legel­terjedtebb az iparűzési adó. De az országban számos önkor­mányzatéi a kommunális adó­val is. Ez utóbbit szedhetik ma­gánszemélyektől, de csak vál-, lalkozásoktól is. Több települé­sen vezettek be építményadót, telekadót, kommunális adót, vagy éppen idegenforgalmi adót A gépjárműadó ugyanak­kor nem számít helyi adónak. Az ugyanis egyfajta megosztá­son alapuló központi adó. A helyi adók kivetésére az önkor­mányzatoknak 1991 óta van lehetőségük. A lehetőséggel élő települések száma az eltelt másfél évtizedben tízszeresére nőtt. Hiszen míg 1991-ben az országban 308, addig tavaly már 3105 önkormányzat sze­dett valamilyen helyi adót. Helyiadó-bevételek a megye településein 2006-ban Település Forint Cserkeszőlő 58 millió Szolnok 3,7 milliárd Fegyvernek 53 millió Jászberény 1,9 milliárd Kenderes 50 millió Mezőtúr 529 millió Újszász 48 millió Martfű 427 millió Cibakháza 47 millió Tőrökszentmildős 410 millió Rákóczifalva 44 millió Jászfényszaru 350 millió Besenyszög 43 millió Jászé rokszállás 302 millió Jászladány 40 millió Karcag 278 millió Abádszalók 37 millió Kisújszállás 217 millió Öcsöd 28 millió Tiszafüred 193 millió Kengyel 27 millió Szajol 190 millió Jászszentandrás 22 millió Kunszentmárton 148 millió Mezőhék 21,9 millió Tiszaföldvár 130 millió Kunmadaras 21,7 millió Túrkeve 100 millió Zagyvaré kas 21,6 millió Kunhegyes 98 millió ■ Jásztelek 21,2 millió Jászapáti 96 millió Jásgákőhalma 18,7 millió Jászkisér 86 millió Jászalsószentgyörgy 18 millió Tószeg 85 millió Tiszavárkony 17 millió Berekfürdő 65 millió Jászboldogháza 16,5 millió Jászdózsa 15,9 millió Jászágó 6,4 millió Jánoshida 15,3 millió Csépa 6,4 millió Tiszatenyő 13,5 millió flszagyenda 5,9 millió Tiszanoff 13,4 millió Rákócziújfalu 5,2 millió Nagykörű 13 millió Nagytván 5,2 millió Alattyán 13 millió Tisza bő 5,2 millió Nagyrév 12,7 millió J.felsoszentgyörgy 5,1 millió Tiszasüly 12,5 millió Kőtelek 4,9 millió Tiszajenő 12,2 millió Kuncsotba 4,9 millió Kétpó 12,2 millió Tiszaőrs 4 millió örményes 11,9 millió Tiszaszőlős 3,8 millió Szelevény 11,3 millió Tisza sas 3,1 millió Tiszaszentimre 10,6 millió Tiszabura 2,7 millió Pusztamonostor 10,5 millió Uszalgar 2 millió Szászberek 10 millió Tomajmonostora 928 ezer Mesterszállás 9,1 millió Vezseny 755 ezer Tiszakürt 8,9 millió Tlszainoka 742 ezer Jászivány 8,2 millió Csataszög 311 ezer Tisza püspöki 7,9 millió Hunyadfalva 147 ezer Tiszadeizs 7,1 millió FORRÁS: MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR Címzetes igazgatók, Szolnok közgyűlésének döntése értelmében címze­tes igazgatói címeket vehetett át tegnap a városházán dr. Kállai Mária (balra), Hegedűs János és Polónyi Jánosné Szalay Ferenc polgármestertől. Európai hálózat tagja lett a Sándor Service A kisújszállási Sándor Service Kft. Magyarországon elsőként csatlakozott az Automeister már­kafüggetlen szervizhálózathoz. A társaság pénteken már az új színekben nyitja meg kapuit. A független gépkocsiszervi­zeknek egyre nehezebb helytáll­niuk a piacon. A gyártók ugyan­is egyre több és bonyolultabb au­tótípust dobnak piacra. A fejlesz­tésekkel pedig a független szer­vizek nehezebben tudnak lépést tartani. Többek között ebben is igyekszik partnereinek segíteni az Automeister hálózat.-A mai piaci viszonyok között magasan képzett szakemberek­re, megfelelően felszerelt mű­helyre és minőségi cserealkatré­szekre, valamint egy erős part­nerrel való együttműködésre van szükség - mondta el a Sán­dor Service Kft. tulajdonosa. Sán­dor Ferenc szerint az Automeis- ter partnereként az eddigieknél is jobb szolgáltatásokat tud bizto­sítani a kisújszállási műhely. A hálózat tagjai átfogó javítá­si és karbantartási szolgáltatá­sokat, a gyártók követelményei­nek megfelelő felülvizsgálatot nyújtanak minden márkájú és típusú gépkocsihoz. Az Auto- meister hálózat tizennégy éve működik már sikeresen Európá­ban. Jelenleg öt országban, ha­zánk mellett Németországban, Ausztriában, Szlovéniában és Romániában van jelen. ■ T. J. A Mester úti tervekben nem szerepel új romatelep A szolnoki Mester úti volt lakta­nya hasznosítására elfogadott el­képzelés egy kertvárosias kiala­kítással számol - tudtuk meg a városrész önkormányzati képvi­selője. Dr. Tóta Áron mindezt an­nak kapcsán mondta el, hogy a cigány kisebbségi önkormány­zat közelmúltban felvetette, eset­leg itt kellene új szociális lakáso­kat építeni a Motor úti romatele­pen rossz körülmények között élőknek. A híradások nyomán az elmúlt hetekben több, a környé­ken lakó is fenntartásait hangoz­tatva kereste meg a terület 1990 óta függetlenként megválasztott képviselőjét. Dr. Tóta Áron elmondta: a már évekkel ezelőtt elkészült tervek egy új városrész kialakításáról szólnak. A egykori laktanya te­rületén ugyanis új utakat építe­nének ki. A terület egy részén kisvárosias, kertes családiházas, illetve két-három emeletes tár­sasházak, bérlakások kialakítá­sával számolnak. Létesülnének ugyanakkor sportpályák, pihenőparkok, de helyet kapnának különböző ke­reskedelmi, vendéglátó- és szol­gáltatóegységek is. A volt lakta­nya város széli részén pedig kis­vállalkozóknak alakítanának ki irodákat, műhelyeket. A mind­ehhez szükséges közművesítés és a telekkialakítások tervei már el is készültek - tudtuk meg dr. Tóta Árontól. ■ Teleki J.

Next

/
Thumbnails
Contents