Új Néplap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-31 / 203. szám
4 INTERJÚ ÚJ NÉPLAP - 2007. AUGUSZTUS 31., PÉNTEK Elcsomagolt, mégis marad Szolnokon orosz zoltán Nyugállományba is vonulhatna, ám még évekre való tervei vannak a katonai pályán Fokozatosan lépdel felfelé a szakmai ranglétrán Orosz Zoltán. A Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopterbázis parancsnoka, aki az Ittebei Kis József névre keresztelt helyőrség első embere is egyben, szeptember elsejétől a Székesfehérváron állomásozó Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságán folytatja munkáját. Mészáros Géza A dandártábornoki váll-lappal rendelkező felső hadvezető ezentúl a törzsfőnöki - parancsnokhelyettese - beosztást látja el. Orosz Zoltán Sok szállal kötődik a megyeszékhelyhez: diákéveit itt töltötte, majd kiképzését követően a szolnoki laktanya lett a második otthona. Búcsúztatása előtt a parancsnoki irodában értük utol, ahol a nagy-nagy csomagolás közepette — épp a díszfegyvereit pakolgatta - egy kis beszélgetésre is maradt ideje. — Úgy tudom, Kaposváron született, ám mégis nagyon hamar, már gyerekként Szolnokra került. Megtudhatnánk ennek okát?- Az alma nem esett messze a fájától. Édesapám repülőműszaki tisztként szintén katonaember yplt, és ahogy azt tőle is jp#g- követelte ez a pálya, áthelyezték. Taszárról Szolnokra. így én már itt jártam általános, majd középiskolába is.- Ezek szerint katona édesapja indította el a repülőpályán is? — Nem kellett, hogy terelgessen. Talán csak annyi, hogy a műszaki egyetemre jelentkeztem volna. Már gyerekfejjel eldöntöttem, hogy repülni fogok. Bár akkor még úgy tartottam, hogy vadászgépen hasítom az eget, aztán ez egészségügyi okokból meghiúsult. Nagy szerepe lehetett abban, hogy kijelölt volt a pálya, hogy szüleim barátai, ismerősei mind-mind repülősök voltak. S mivel a reptér közelében laktunk, mindig láttam a remek gépeket. Engem nem a foci érdekelt. Tizenkét-ti- zenhárom éves lehettem, amikor először repültem. Igaz, akkor még csak egy vitorlázógép, egy Góbé fedélzetén utasként emelkedhettem a magasba a sportreptérről. Innen pedig már nem volt megállás! Műszaki egyetem helyett repülőműszaki főiskolára mentem. Orosz Zoltán a bázisparancsnoki székben a határidőnaplóját tanulmányozza: új beosztása miatt napokon belül átteszi a székhelyét Székesfehérvárra — Harminc éve végzett. Azóta, úgy tűnik, töretlen a karrierje. Kitartás vagy szerencse segíti?- Tulajdonképpen mindkettő. A bölcsek úgy tartják, hogy csak annak van szerencséje, aki tesz is érte valamit. Az alapképzettségem helikoptervezető pilótatechnikus. Ám három évtized alatt számos továbbképzésen vettem részt. Tanultam és képeztem magam az akkori Szovjetunióban, majd később Hollandiában, Németországban és Kanadában is.- Ezt az állandó mozgást tudta követni a család? — Muszáj volt! Családot akkor alapítottunk a feleségemmel, Marikával, amikor még Szentkirályszabadjára voltam vezényelve. Ő veszprémi lányka volt, és talán emiatt is volt nehéz számára az első költözés. Ráadásul a gyerekek születése idején helyeztek vissza Szolnokra. A későbbiekben, ha hosszú tanulmányi útra mentem, mindig követett a család. Három évig például kint éltünk a Szovjetunióban. Mindezekből következik, hogy megértő, szerető nő és gyermekek nélkül ezt a pályát családostól megélni rettentően nehéz. Én ezért csak köszönettel tartozom nekik. — A szolnoki laktanyában a csúcsra ért. Akár nyugállományba is vonulhatna, azonban most egy újabb kihívásnak néz elébe. Bírja erővel? nr Nem érzem magam öregnek, így aztán a nyugdíjat hozó postást is még korainak tartom várni. Egyébként is! Két hónapig talán élvezném a szabadságot. És aztán mi van? Ugyanezt mondogatja a feleségem is, így aztán inkább lelkesen várom az új beosztással járó feladatokat.- Szolnok város és a laktanya mindig is hatással volt egymásra. Volt, hogy a lakosság elfogadta a honvédség jelenlétét, és akadtak olyan történelmi pillanatok, amikor kényelmetlenek voltak egymásnak. Mit gondol, most hogyan viszonyulnak egymáshoz?- Szerintem a város és a helyőrség szimbiózisban él egymással. Jómagam négy éve vagyok az Ittebei Kiss József Szolnoki Helikopterbázis parancsnoka, s előtte, de leginkább ez idő alatt, úgy vélem, a város szerves részévé váltunk. A laktanyában tevékenykedő mintegy háromezer fő, illetve az ezekhez a katonákhoz tartozó családtagok a szolnoki lélekszám 8-10 százalékát teszi ki. Ezeket a számokat is ismerve arra törekedtem, hogy a honvédség és a civil lakosság számos ponton kötődjön egymáshoz. Remek kapcsolatot alakítottunk ki a mindenkori önkormányzattal, hiszen a magyar honvédség egy össznem- zeti intézmény. Nemrégen olasz települések küldöttségei látogatták meg a helikopterbázist, és rajtunk keresztül kapcsolatba kerültek a helyi önkormányzati vezetőkkel is. A lakosság számára ünnepi koncerteket, egyéb nyílt rendezvényeket szervezünk, amelyeken testközelből tapasztalható, hogy a helyőrség és annak katonasága a város része. — Valószínűleg azzal, hogy minduntalan magasabb beosztásba került, mégis egyre kevesebbet repülhetett. Gyermekkori álmai halványultak ezzel?- Nem! Ahogy az ember egyre inkább előrehalad a korral, el kell fogadnia, hogy ő és körülötte is minden változik. Az álmaim többé-kevésbé már megvalósultak azzal, hogy hosszú ideig repültem. Még az Atlantióceán felett is jártam. Ma már inkább az foglalkoztat, hogy sikerül-e a NATO égisze alatt valamilyen katonadiplomáciai pályára jutnom. Ez jobban izgat ma már. És az, hogy a családom tagjai sikeresek és boldogak legyenek. És hogy maradjon egy kis időm a hobbijaimra is, a földrajzra, a történelemre, a csillagászatra és hogy mindig legyen annyi .erőm, hogy sportolni tudjak. — Végezetül, gratulálunk a kinevezéséhez! Ez azt is jelenti tehát, hogy hosszú idő után újra költözik a család?- Már nem szándékozunk elköltözni Szolnokról, hiszen itt építettünk házat. Sok minden ideköt most már bennünket, nehéz lenne újra váltani. így hát ingázni fogok. A gyermekek stílszerűen lassan már kirepülnek a családi fészekből. Az állatorvosnak tanult Adél lányom 24 éves, Ákos pedig 23. Fiam révén egyébként van most egy újabb Orosz honvéd a szolnoki laktanyában. A veszprémi Pannon Egyetem bölcsészkarán fog végezni, s akkor már (fő)hadnagy- ként repülhet. Merthogy ő is ezt a pályát választotta, bármennyire is próbáltam lebeszélni erről. Ezek szerint ezúttal sem esett messze az alma a fájától. A sportrepülői C-vizsgája már megvan, legközelebb pedig már egy komolyabb pilótaképző program részese lehet. Remélem, nem fogom akadályoztatni a karrierje építésében. NÉVJEGY orosz zoltán dandártábornok Születési idő: 1956. 08. 22. képzettség: Repülőműszaki Főiskola, Szolnok, Frunze 1974- 1977. Helikoptervezető pilótatechnikus TOVÁBBKÉPZÉSEK Gagarin Repülő Parancsnoki Akadémia, Monino 1987-1990. Nemzetközi törzstiszti tanfolyam, Rijswijk, Hollandia 1995. USAFE századparancsnoki tanfolyam, Ramstein, 1999. Kanadai Nyelviskola, St. Jean, Quebec 2000. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, vezérkari tanfolyam 2002. beosztások: MN 6690. Szentkirályszabadja II, majd I helikoptervezető pilóta, szd.p.pk.h. 1977-1984. MN 1936. Szolnok Vegyes Szállítórepülő Ezred szd.p.pk.h. 1984-1987. MH 89. Szolnok Vegyes Szállító- repülő Ezred, ezredmegfigyelő 1990-1997. MH 89. Szolnok Vegyes Szállító- repülő Ezred, hadműveleti és kiképzési oszt.vez. 1997-2000. MH 89. Szolnok Vegyes Szállító- repülő Ezred, pk. h. 2000-2003. MH 89. Szolnok Vegyes Szállító- repülő Ezred, mb. pk. 2003. MH 86. Szolnok Helikopter Ezred, parancsnok 2004. MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, parancsnok. 2004-2007. REPÜLT TÍPUS: MI-2, MI-8, MI—17, MI-24, AN-26 REPÜLT ÓRA: 3200 óra NYELVTUDÁS: angol és orosz felsőfok KITÜNTETÉSEK: Szóig, érdemérem 200 rep. óra, 1980. Szóig, érdemérem 350 rep. óra, 1981. Szóig, érdemérem 550 rep. óra, 1982. Haza Szolgálatáért Érdemérem, Bronz, 1983. Szóig, érdemérem 1000 rep.óra, 1984. Szolg.érdemérem 1500 rep.óra, 1986. Haza Szolgálatáért Érdemérem, Ezüst, 1987. 1.0. Szolgálati Jel, 1993. Tiszti Szolgálati Jel III.fok 10 év után, 1994. Aranykoszorús I.osztályú hajózó, 1995. 1.0. Szolgálati Jel, 1998. Tiszti Szolgálati Jel, Il.fok. 25 év után, 1999. Szolgálati Emlék Jel (NATO csatlakozásért), 1999. Tiszti Szolgálati Jel I. fok 30 év után, 2004. Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, 2007. A dandártábornok a díszfegyvereit is magával viszi új állomáshelyére A szolnoki helyőrség életébe számos külföldi delegáció tekinthetett be Orosz Zoltánt (jobbra) Lamos Imre ezredes (balra) követi a posztján
