Új Néplap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-25 / 198. szám

A Tisza-tó rehabilitációjára évtizedek óta nem költöttek. Úgy tűnik, még legalább 2009-ig tovább kell várni. Döntött a kormány a kö­zeljövőben megvalósuló fejlesztésekről. Az egyet­len szépséghiba, hogy a végeredmény csak nyo­mokban emlékeztet a ré­giók által előkészített, hangoztatottan fontos ter­vekre — mondja a megyei közgyűlés elnöke. Szilvási Zsuzsa- Sajnálom, hogy az elmúlt hó­napokban nagyon sokan szinte feleslegesen dolgoztak—mondja Fejér Andor, aki a regionális fej­lesztési tanácsban is képviseli térségünk érdekeit. - Elhitették velünk, hogy érdemes pályázni, mert kiemelt projektként lehető­ség lesz a megvalósításra. Most kiderült, hogy valójában nem voltak kiforrott elképzelések. Hivatalosan a 2007-2013-as időszakban biztosított uniós for­rásokból kétfordulós, meghívá­sos pályázat mellett, egyedi dön­téseken alapuló projektek is tá­mogathatók. Ezekről a szabályo­zásnak megfelelően a kormány dönt. Az elmúlt fél év terüle­tfejlesztési munkáinak jelentős része ezekhez kötődött. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesz­tési Tanács többfordulós előze­tes egyeztetés után döntött az 5 ágazati operatív programra be­nyújtandó 63 projektjavaslatról. Ebből 23 volt megyei, összesen 122,7 milliárd forint értékben. A döntésnek megfelelően az Észak-alföldi Operatív Program keretében a gazdaságfejlesztés­re fordítható 44,7 milliárd forint és a turizmusfejlesztésre szánt 56,5 milliárd forint harmadát le­hetett egyedi projektekre fordíta­ni. Május 31-én 26 egyedi pro­jekt kezdeményezéséről döntött a regionális fejlesztési tanács. A források felhasználásánál a me­gyék között népességszám sze­rinti arányosítást is figyelembe vették. így a megyéből 18,8 mil­liárd forint értékben 2 gazdaság- fejlesztési - a szolnoki Vállalko­zói Innovációs Bázis, a jászberé­nyi Beszállítói Tudásközpont - és 2 turisztikai - a „Szolnok a Ti­sza fővárosa" című program ré­szét képező tiszaligeti fürdő fej­lesztése, valamint a Kunhegyes, Tiszafüred, Tiszaszentimre, Ti- szaörs, Nagyiván és Tiszaroff al­kotta Közép-Tisza-vidéki Termál Mikrorégió projektet fogadták el. A regionális tanács június 23- án döntött a szintén egyedi pro­jektenként megvalósítani kívánt alsóbbrendű utak felújításáról. A rendelkezésre álló 23,0 milli­árd forint 24,5%-a jut a megyére. Ebből 2007-2013 között 19 utat újítanak fel részben vagy egész­ben. Ezek novemberben kerül­hetnek a kormány elé. A megyéből megfogalmazott egyedi projekteket a települések, a kistérségek, a megyei kistérsé­gi fórum és a megyei terület- fejlesztési tanács többször egyez­tetett javaslatai alapján alakítot­ták ki. Figyelembe vették, hogy környezetvédelmi nagyprojekt­ként fog megvalósulni a régiós ivóvízminőség-javító program II. üteme, a Vásárhelyi-terv részeként a nagykunsági és ha- nyi-tiszasülyi árapasztó tározó, il­letve a Tisza nagyvízi meder fej­lesztése, valamint az uniós támo­gatással megvalósult kétpói és ti­szafüredi hulladéklerakók gyűj­tőkörzetében a felhagyott szemét­telepek rekultivációja. Ezek be­csült összköltsége 82 milliárd fo­rint. Hasonlóan a Közlekedési Operatív Program keretében nagyprojektként valósul meg a Szolnok-Debrecen és a Buda- pest-Lökösháza vasútvonalak fej­lesztése. Ezek összköltsége 279 milliárd forint A nagyprojektek közé került a 31. és a 32. számú fő­utak 11,5 tonnás tengelyterhelés­re történő megerősítése, a jászbe­rényi elkerülő szakasz II. ütemé­nek megépítése, a 4-es út megyei szakaszának bővítése, a kisújszál­lási és a kenderesi elkerülő utak építése és az M8-as autóút Szol- nok-Kecskemét közötti szakaszá­nak megépítése. Ezek költsége mintegy 80 milliárd forint. Az egyedi projektek kiválasz­tásának mechanizmusát vi­szonylag későn alakította ki a kormányzat. Eltérő, ellentmon­dó információk érkeztek a tár­cáktól és a regionális fejlesztési ügynökségtől. A tárcák részéről pedig folyamatos volt az ellenál­lás az alulról jövő kezdeménye­zésekkel szemben. A folyamat jobb szakmai előkészítése pedig számos felesleges egyeztetéstől és munkától kímélte volna meg az önkormányzatokat. Már a július 25-ei kormány- döntés előtt lehetett tudni, hogy hogy mégsem lesznek egyedi projektek, illetve csak a tárca ál­tal előzetesen már kiválasztott nagyprojektek kerülnek ebbe a a fejlesztési körbe. így a július 25-ei kormánydöntés szerint a megyéből támogatott egy edi pro­jekt lett a Vásárhelyi-terv To­vábbfejlesztéséhez kapcsolódó 3 projekt is és az Észak-alföldi ivó­vízminőség-javító program II. üteme (összesen 75,0 milliárd forint). Az Észak-alföldi Opera­tív Programból pedig a továbbfej­lesztésre javasoltak közé került be a tiszaligeti strandfürdő és a jászberényi innovációs központ (10,2 milliárd forint költséggel). Az augusztus 8-ai, közlekedé­si projektekről szóló kormány- döntés szerint a vasútfejleszté­sek, továbbá a 31. és 32. számú utak rekonstrukciója, a jászberé­nyi és a kisújszállási elkerülő szakaszok építése mellett mint egyetlen megyei kezdeménye­zés, az M4-es szolnoki északi el- kerülőjének és a Tiszapüspöki hídnak tervezése került a most támogatott körbe. A két továbbfejlesztendő pro­jekt közül a tiszaligeti fürdő fej­lesztésének előkészítésére 53 millió forint támogatást kapott a Szolnok. Jászberénynek azon­ban a Beszállítói Tudásközpont előkészítését saját erőből kell megoldani. E két projekt, együtt a mellékúthálózat rekonstrukci­ójával, novemberben kerül újból a kormány elé. Néhány környe­zetvédelmi projektet a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Miniszté­rium visszaadott a régiónak. Ezeket forráshiány miatt nem támogatja a fejlesztési tanács. A többi megyei egyedi projekt­javaslat sorsa a következő lehet: A Környezet és Energia Opera­tív Programra pályázatot kell be­nyújtani a 3 hulladékgazdálko­dási és a 2 szennyvízkezelési pro­jekt esetében. A szolnoki inno­vációs bázis az Észak-alföldi Ope­ratív Programból és a Gazdasági Operatív Programból lesz támo­gatható; a termál mikrorégió pe­dig a regionális operatív prog­ramból. Az Alcsi-Holt-Tisza fej­lesztése és a Tisza-tó rehabilitá­ciója esetén a Környezet és Ener­gia Programból való, 2009 utáni támogatás lehet a megoldás. A 31-es főút fejlesztése és a jászbe­rényi elkerülő III. üteme is csak 2009 után kerülhet be a támo­gathatnak körébe. E négynél to­vábbra is az egyedi projekt pre­ferálása lehet a megoldás. Az új szolnoki keleti Tisza-híd megépí­tésének elfogadtatása pedig to­vábbi egyeztetést igényel. A He- tényi Géza Kórház és a karcagi kórház rekonstrukciójára újabb pályázatok benyújtása szüksé­ges és átgondolát igényel a Szig­ligeti Színház rekonstrukciója, a Jászapáti Szociális Otthon és a tö­rökszentmiklósi Gyógyító Meg­előző Intézet fejlesztése is. Mindenképpen meg kell várni a most nem támogatott projek­tekre adott hivatalos válaszokat és ezek figyelembevételével át­gondolni a fejlesztések sorsát. Elvileg minden évben lehetőség van egyedi projekt kezdeménye­zésére a regionális fejlesztési ta­nácson keresztül. A most egyedi projektként megfogalmazott el­képzelések megvalósítási lehe­tőségét mindenképpen meg kell keresnünk, mivel azok megva­lósítása elengedhetetlen a me­gye fejlődése érdekében. A tervezett legsürgősebb megyei fejlesztések- 2 projekt szennyvízkezelésre- 3 projekt hulladékgazdálkodásra- 6 projekt árvízvédelemre és vízgazdálkodásra- 5 projekt közlekedésfejlesztésre- 4 projekt egészségügyi ellátásra,- 1-1 projekt pedig kulturális, szociális és energetikai fejlesztés Francia szimfonikusok jártak nálunk nemzetközi kapcsolatok Együttműködés várható gazdasági téren is Megyei kitüntetésekkel ismerték el munkájukat Népes francia küldöttséget foga­dott megyénk az elmúlt napok­ban. Az Opal Synfonietta zene­kar Pas-de-Calais megyéből ér­kezett hozzánk. A Szolnoki Szimfonikus Zenekar meghívá­sára idelátogató zenészek kon­certet adtak előbb Törökszent- miklóson és Szolnokon, majd Budapesten a rádió Márványter­mében és Egerben is felléptek. A két zenekar kapcsolata 2006 novemberében indult, amikor a Szolnoki Szimfonikus Zenekar Báli József vezetésével járt Pas- De-Calais-ben. A két térség kö­zött az elmúlt években szoros kapcsolatok szövődtek, így kézenfekvő volt a gondolat, hogy a francia zenekar vendégszerep­lése tovább erősíti a szálakat. Az Opal Synfonietta különle­ges együttes, melyet Juan-Carlos Gruppali, argentin származású zeneszerző alapított 1999-ben. — Rövid ideig Franciaország­ban éltem, ahol több tanítvá­nyom is volt - emlékszik vissza a kezdetekre a zenekar alapító­A francia zenekar a szolnoki Belvárosi templomban is fellépett ja. - Amikor visszatértem Ar­gentínába, nem akartam úgy el­menni, hogy ne maradjon nyo­ma a tevékenységemnek. Tíz fő­vel indult az együttes, mára több mint hatvan tagja van.-Az, hogy argentin származá­sú az alapítónk, az egész tevé­kenységünkön érezhető — teszi hozzá Fernend Damotte, a zene­kar elnöke. - A dél-amerikai nép kultúrája jelenik meg zenénk­ben, s igen emlékezetes 2006-os argentínai vendégszereplésünk. Az Opal Synfonietta 2003-ban megszerezte a megyei kulturális ügyek bizottságának minősíté­sét. A magyarországi turné ide­jére két elismert, nemzetközi versenyeken díjat nyert művész csatlakozott hozzájuk: Gabriela Ungureanu zongora- és Guilla- ume Barli hegedűművész. I Pas-de-Calais megyével kö- I zel másfél évtizedes kapcsola- V tot ápol megyénk. Ahogy Jean- I Marie Krajewski, Pas-de-Ca- I lais megye tanácsának elnöke I mondja, a szociális és kulturá- f lis kapcsolatok mára igen sok­színűvé váltak. — Egyre intenzívebb a két tér­ség közötti kapcsolat, aminek nagyon örülök - mondja. - A művészek mostani szereplése je­lentős fejezet ebben, de remél­hetőleg a közeljövőben gazdasá­gi téren is sikerül együttműköd­ni. A mostani látogatásom ide­jén Fejér Andor elnök úrral és Szalay Ferenccel, Szolnok pol­gármesterével is egyeztettünk arról, hogy milyen lehetőségei lennének francia befektetőknek ebben a térségben. ■ A Szent István napjához kötődő ünnepi közgyűlésen hagyomá­nyosan megyei díjakat adnak át . Idén Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyéért díjban részesült dr. Ducza Lajos, Kisújszállás alpolgármes­tere, M. Román Béla szolnoki igazgató, dr. Tölgyes Anna, a He- tényi Kórház osztályvezető főor­vosa, dr. Veres Nándor, Nagykö­rű polgármestere és dr. Vermes Pál, a Szolnoki Főiskola mezőtúri fakultásigazgatója. A megye gaz­dasági díját kapta meg Mészáros Zsolt karcagi vállalkozó, Vas Fe­renc, a Szolnoki Főiskola mező­túri fakultásának adjunktusa és a Samsung Electronics Magyar Zrt. Jászfényszaru. A testnevelé­si és sportdíjat Antal Lőrinc kar­cagi nyugdíjas sportvezetőnek, Balasi Péternek, a MÁV SE Atlé­tikai Szakosztályelnökének és az abádszalóki Hagyományőrző né- pijáték-bemutató csoportnak ítél­ték oda. ■ Az abádszalóki hagyományőrzők is megyei díjat kaptak Az oldal a kiadó és az önkormányzat együtmőködésével jött létre. A költségeket az önkormányzat viseli. Felemás döntés a jövő fejlesztéseiről uniós források A legjelentősebb problémák fogalmazódtak meg egyedi projektként

Next

/
Thumbnails
Contents