Új Néplap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-24 / 197. szám

4 MEGYEI TŰKOR UJ NÉPLAP - 2007. AUGUSZTUS 24., PENTEK A diákok helyett a tanárok utaznak Pély és Jászkisér iskoláiba Az aszály „emelte" az árakat mezőgazdaság Már az is jó, ha nem lesz ráfizetésük a gazdáknak Iskolafenntartó társulást kötött két, eltérő megyéhez tartozó te­lepülés: Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Jászkisér és Heves­ből Pély oktatási intézménye. E társulás különlegessége azon­ban nem csupán abban rejlik, hogy megyehatáron túl talált a két önkormányzat partnert, ha­nem abban is, hogy itt nem a gyerekek utaznak majd, ha­nem a tanárok. Pélyt és Jászkisért egy 12 kilo­méteres önkormányzati út köti össze. Mivel ezen az úton teher­autók, helyközi buszok egy ko­rábbi rendelkezés értelmében nem közlekedhetnek — ugyanis az út állapotát csak ezzel a kor­látozással tudták védeni ezért várhatóan személygépkocsikkal teszik meg a pedagógusok ezt a távot. — Sokat nyerünk ezzel a társu­lással — mondta Ari Norman pélyi polgármester—, hiszen ed­dig a mi iskolánkban csak né­met nyelvtanítás folyt, mostantól beindulhat az angol nyelv okta­tása is. A jászkiséri Csete Balázs Általános Iskola rendelkezik tanuszodával, tehát ha a gyere­kek utaztatását meg tudjuk olda­ni, akkor a pélyi diákok is meg­tanulhatnak már általános isko­lás korban úszni. ígéret van ar­ra, hogy a szomszédos település pedagógusai bővítik a szabad­idős tevékenységet a mi isko­lánkban is. ■ Szakmailag sokat nyertek a pélyi diákok a jászkiséri társulással. A határon túli együttműködés óriási eredménye lesz, hogy még a hetedik és nyolcadik osztályo­soknak sem kell az’ ingázás ré­métől tartani, hiszen helybejön­nek majd a tanárok. A jászkiséri Csete Balázs és a pélyi Petőfi Sándor Általános Is­kolák társulásával nyolcszáz fö­lötti lett a gyermeklétszám - eb­ből a Heves megyeiek száz- nyolcvan tanulót adnak —, va­gyis a csoportfinanszírozott új oktatási rendszerben ők már nem lehetnek vesztesek. Ha­sonló lépésre szánták rá magu­kat az óvoda esetében is, ahol szintén társultak. A közös isko­la- és óvodafenntartó társulás gyereklétszáma így már meg­haladja az ezret. ■ Szuromi Rita Idén az aszályon túl más tényezők is befolyásolták a gyenge, közepesnek mondott búzatermést. Bár negyven százalékkal több a búza felvásárlási ára a tavalyihoz képest, sok gazda örül, ha nem lesz ráfizetése. D. Szabó M.-D. Szabó Z. K. Tóth András érthet valamit a gazdálkodáshoz, hiszen 82 éve ez az élete. A munkája, a hobbi­ja, ebben nevelkedett fel, ehhez ért. A kunhegyesi gazda arról is nevezetes, hogy munkakönyvé még nem volt. Még a téeszérá- ban is feles kertészként kereste a kenyerét, afféle „benn is va­gyok, nem is vagyok a közösben” módon. Azóta felhagyott a ker­tészkedéssel, és minden idejét leköti a földje. Háromszáz hektá­ron gazdálkodik, amelyik tizen­egy helyen van a várost övező pusztaságban. — Ebből kifolyólag soha nincs ezen a vidéken olyan természe­ti kár, amelyből kimaradnék - jegyzi meg. - Ha jég esik, jut be­lőle valamelyik táblának, ha vi­har tarol, az is érint, és a termés olyan, mintha egy harckocsiez­red vonult volna át rajta. Szoroz, oszt a gazda, és szá­molja, hogy mire számíthat eb­ben a sovány évben. Ötfélét ve­tett: búzát, árpát, kukoricát, rep­cét, napraforgót. Búza száz hek­táron zöldellt, majd sárgállott, és szenvedett az aszálytól. Húsz mázsát fizetett átlagban hektá­ronként, akár az árpa. Mivel kel­lett a pénz, az utóbbit a táblákról adta el. A repce is közepes, a ten­geri pedig a kutya vacsorájához hasonlít: bizonytalan. Ha meg­ázik még vagy kétszer, a táblák közepén lesz annyi, hogy ad vagy 10-15 mázsát, ha nem, siló­nak esetleg elmegy. Talán még a napraforgó mutat úgy-ahogy, be­lőle 15-16 mázsás hektáronkén­ti termést vár K. Tóth gazda. A helyzetet bonyolítja, hogy a ta­valyi év sem volt jó, ez neki mí­nusz 5,6 milliót „hozott”. Ponto­sabban fogalmazva vitt el tőle. Az idei talán annyival jobb, hogy a támogatások segítik a hozzá, hozzájuk hasonlókat, így lehet, hogy nullszaldós lesz az eszten­dő. Magyarul: se haszon, se kár. A csapadékhiány sok helyen kiszikkasztotta a földeket. K. Tóth András kunhegyesi gazdának (kis képünkön) is mindig kijut valamilyen elemi kárból Minden rossz tapasztalat el­lenére a kun gazda örök opti­mista. Állítja, lesz ez még sokkal jobb is. Mert az árak végre el­mozdultak, és felfelé szaladtak. Elvégre nem is olyan régen egy mázsa búzáért kevesebbet ad­tak, mint egy napszámért. Most már a búza mázsája másfél, sőt, kétnapi napszámot ér. Csak az a baj, hogy az üzemanyag is las­san hasonlít az aranyhoz. Egyre drágább. Éppen ezért az árpát egyből eladta a tarlóról, mert kellett a drága gázolaj a gépek­be. Márpedig a két traktor olyan jó étvággyal mormog a száraz földön, ha alaposan megtankol­ja, 60 ezerből nem sokat kap vissza.- Nagyon érdekes tendenciát mutat az idei búzatermés — kö­zölte érdeklődésünkre Gombár Mihály, a Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal megyei főigaz­gatója. -A tiszazugi térség min­dig rekordtermést hozott, 2006- ban a legjobb részeken hektá­ronként 5,5 tonna volt a termés, idén bizonyos helyeken elérte a 6,2-es átlagot is. Ez kimagaslóan jó termésátlag. Akadnak persze gyengébben termő helyek is. A Jászla- dány-Besenyszög közötti tér­ségben tavaly alig érte el a ket­tes átlagot a búzatermés, idén Jászjákóhalmán 1,8-as értéket sikerült betakarítani. Az ez év­re jósolt megyei közepes szintet nagyjából sikerült tartani, hi­szen 3,09 tonnás búzaterméssel számolhatunk.- Az aszály csak egy tényező — tette hozzá a szakember -, hi­szen nem csak az időjárás befo­lyásolja a termést. Rossz hatású a nem megfelelő agrotechnikai felkészülés. Ilyen például a ké­sőn elkezdett talajmunka, illetve ha ehhez társul a technikai el­maradottság is, mondjuk a régi, elavult géppark. Ekkor igencsak megtizedeli a termést ezen ká­ros tényezők együttállása. Gombár Mihály szerint a meg­oldást az alternatív növényter­mesztés és egy fejlett szakta­nácsadói rendszer kiépülése je­lentheti.- Tanácsadó rendszerek és a meglévő állami szakigazgatá­sok segítségével meg lehetne vizsgálni, hogy mit érdemes ter­melni. Ezek kiépítése már folya­matban van. A termelési módo­kon egyértelmű változtatás szükséges. Azt is látni kell, hogy a legjobban károsodott gazdák a jelenlegi fejlesztési pénzből nem tudnak félretenni, tartalé­kolni, amiből a gépi technológi­Az őszi búza termésátlaga Jász-Nagykun-Szolnok megyében Év Hozamérték (tonna/hektár) 2002 2,46 2003 1,89 2004 5,20 2005 4,36 2006 3,03 2007 3,09 Néhány termény felvásárlási ára (ezer Ft/tonna) Teimény Felvásárlási ár Búza 52-54 Kukorica ~50 Napraforgó ~70 Repce 64-66 FORRÁS: MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL át korszerűsíteni lehetne. Azok a gazdák kerültek leginkább ve­szélybe, akiknek területe nem igazán alkalmas a szántóföldi művelésre. Biztos vagyok ben­ne, hogy a megyei szinten 386 ezer hektáros megművelt terü­letből legalább ötvenezer nem alkalmas művelésre. Ide ener­giafüvet lehetne vetni, és a vizes élőhelyek másfajta hasznosítása lenne a megoldás - vélte Gom­bár Mihály. Nem riogatás, valóság a magasabb élelmiszerár a kizárólag állattenyésztéssel foglalkozó gazdák válságos hely­zetbe kerülhetnek. Óriási többletkiadásuk lesz a hirtelen egekbe szökő terményárak miatt. Hiszen a negyven százalékkal drá­gább búza árát be kell építeni az abrak árába is. Innen követke­zik az, amit a boltban vásárlók is érezni fognak. A sertés, a tej literenkénti, a baromfi és persze a tojás árának emelkedését. A jelenlegi jövedelempótló támogatás sem ad hosszú távú megol­dást a gazdáknak - vélik. > Érdekelné egy olyan ígéretes karrierlehetőség, amelyet jelenlegi életstílusához igazíthat? > Szeretné kiegészíteni jövedelmét? > Szeretné mindezt lakókörnyezetében tenni? > Elszántnak, motiváltnak és rugalmasnak érzi magát ehhez? A Provident Pénzügyi Zrt. kis összegű, rövid lejáratú készpénz- kölcsönöket nyújt üdéiéi számára magas színvonalú, rugalmas, gyors szolgáltatásán keresztül. Társaságunk, a Provident Pénzügyi Zrt., a több mint 125 éves múltra visszatekintő, brit székhelyű Provident-Csoport tagja. ALKALMAZOTTI STÁTUSZBA KERESÜNK KÉPVISELŐT Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Jászapáti, Jásszentandrás, Jászladány, Tiszaug, Kunszentmárton és környékére. A képviselői feladatok közé tartozik a képviselő otthonához közel élő ügyfelekkel való kapcsolattartás, készpénz- kölcsönök átadása, a heti törlesztőrészletek begyűjtése, közreműködés az ügyfelekre vonatkozó hitelképesség­vizsgálatban, illetve az ügyfélkör növelése. Amit kínálunk: • garantált bér • teljesítménnyel arányos jutalék • mobiltelefon • egyéb juttatások • rugalmas időbeosztás • egy nagy múltra visszatekintő, nemzetközi cég támogatása Jelentkezés: Kérjük, hívja hétfőtől szombatig 7.30-tól 20.00-ig a Provident Pénzügyi Zrt-t a belföldről helyi tarifával hívható telefonszámon: 06-40-50-50-50 vagy küldje el a KÉPVISELŐ szót és nevét sms-ben, és mi visszahívjuk: 06-20-55-55-050 PROVIDENT ^ FINANCIAL Lelkészként kutatja a múltat történelem Könyv a zsidóság és a város együttéléséről Szolnok és a zsidó hitközség egy­más nélkül nem tudott volna lé­tezni - állítja Papp Zsolt. A szol­noki metodista lelkész már a má­sodik könyvét készíti, mely e kü­lön leges együttélést igyekszik bemutatni.- A helytörténetírásnak az a sava-borsa, ha minél több külön­legességet tud bemutatni. Szol­nok pedig számos különlegessé­get mutathat fel — mondja Papp Zsolt. A szolnoki metodista lel­kész már jó két évtizede foglalko­zik a szolnoki zsidóság történe­tének kutatásával. Azokból pe­dig kiderült, hogy Szolnok min­dig is befogadó város volt. Itt már az 1840-es években engedélyez­ték a zsidók betelepedését, míg Papp Zsolt például Pozsonyban még tíz év múlva Is csak vitáztak róla. Itt még akkor is nőtt a hitközség lét­száma, amikor más városokban csökkent. Ez a békés együttélést bizonyítja, ami annak is köszön­hető, hogy Szolnoknak olyan ve­zetői voltak, akik a felekezeti bé­ke megteremtésén fáradoztak. Mindez a vészkorszakban is érződött - állítja a lelkész. így például Szabó Ferenc polgár- mester meleg ételt szállíttatott ki a cukorgyári gyűjtőtáborba. Az ott lévő 4800-5000 ember számára tejet biztosítandó, még két tehenet is vásároltatott. Igaz, a jószágok oda már nem érkez­tek meg. De a város tisztségvise­lői is igyekeztek húzni-halaszta- ni a német megszállás nyomán bevezetett zsidóellenes intézke­déseket - mondja Pap Zsolt. A metodista lelkész ezekre is kitér legújabb, most készülő könyvé­ben, melyben a hitközség és a város együttélését igyekszik be­mutatni. így a kulturális és a szellemi tevékenységét is, ezzel is próbálva valós képet kialakí­tani a zsidóságról. ■ T. J.

Next

/
Thumbnails
Contents