Új Néplap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-24 / 171. szám

ÚJ NÉPLAP - 2007. JÚLIUS 24., KEDD JÁSZSÁGI BARANGOLÁS 5 A fejlesztési lehetőségeket vitatták meg Kiürült a portelki iskola oktatás A szülőJ^áöntöttek, s Jászboldogházát választották a résztvevők Türisztikai tanácskozást tartot­tak a napokban Jászberényben, amelynek célja az információ- és tapasztalatcsere a gyógy- és termálturizmussal kapcsolat­ban. Jászberény önkormányza­tának meghívására a rendezvé­nyen bemutatkozott az Észak-al­földi Termál Klaszter Egyesület Katona Ilona, az egyesület titká­ra megnyitójában elmondta, hogy a szervezetet a termál- és gyógyfürdők érdekében hozták létre. A harmincegy tagú egye­sületet többek között fürdők, szállodák, megyei és települési önkormányzatok, magánsze­mélyek és cégek alkotják. Az információs és egyeztető fóru­mon több jászsági település ön- kormányzatának, fürdőjének képviselői vettek részt, hogy a termál- és gyógyturizmus fejlő­dési lehetőségeiről hallgassa­nak előadásokat. ■ Összesen hét nyolcadikos ballagott idén Portelekről. Az utolsó ünnepséget, úgy tűnik, immár az iskola búcsúztatójának is tekinthetjük. Anyakönyvi hírek Jászberényből A jászberényi Erzsébet Kórház­ban születtek az elmúlt két hét­ben: Koncz Márk Gábor (anyja neve: Hollósy Henriett) Nagy- káta; Turza István Adrián (Dor- sonszky Tímea) Jászfelsőszent- györgy; Csinger Rebeka (Báder Rozália) Jászboldogháza; Lékó Zsombor (Pénzes Ibolya) Jász­berény. Az adatokat az Erzsébet Kór­háztól kaptuk, és az édesanyák beleegyezésével közöljük. ■ Az oldalt szerkesztette: Banka Csaba. Az oldalt írta: Banka Csaba, Illés Anita A fotót készítette: Sárközi János Hirdetési tanácsadó: Bús Csaba Tel.: 30/647-46-59 Jászberényi Szerkesztőség Jászberény, Szabadság tér 4. Tel.: 57/501-710 Tei/fax.: 57/501-711 E-mail: csaba.banka@axelspringer.hu TELEPÜLÉSI OLDALAK Július 25. Kunszentm. Július 26. Alsó-Jászság Július 27. Kisújszállás Végleg megszűnik Portel­ken az iskola. A szülők ugyanis elvitték onnan gyermekeiket. De nem Jászberénybe, ahová köz­igazgatásilag tartoznak, hanem Jászboldogházára. Banka Csaba A Jászberényhez tartozó telepü­lés iskolájának felső tagozatát egy döntésével megszüntette a város önkormányzata idén szeptembertől. Az alsó tagoza­tot megtartotta ugyan, de csak úgy, hogy egy év alatt ki kell dolgozni, miként lehetne átadni más működtetőnek, esetleg egy alapítványnak az intézményt. A szülőknél, úgy tűnik, ez „kiver­te a biztosítékot”, így nem a por­telki tagiskola anyaintézményé­be, Jászberénybe járatnák fel­sős gyerekeiket. Inkább még az alsósakat is a szomszéd falu, Jászboldogháza iskolájába írat­ták be.- Elegünk lett a bizonytalan­ságból - mondja a portelki kis­boltban dolgozó Háfráné. - Jászberény önkormányzata nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy milyen busszal és hogyan biztosítják a gyereke­ink szállítását. Még az utolsó szülői értekezleten sem hallot­tunk erről semmit. A jászbol- dogházi polgármester pedig megígérte, hogy biztosítanak járművet. Úgyhogy mindkét gyerekemet átírattam oda. — Azért döntöttünk Boldog­háza mellett, mert ott is a por­telkihez hasonló, csendes, falu­si környezetbe járhatnak *a »gye­rekek. - fogalmazott Szappanos Lajos, aki alsós és felsős cseme­téjét is kivette a herényi köz­pontú intézményből. - Ráadá­sul rugalmasan álltak ahhoz, hogy a gyerekeket mivel szállít­sák át a másik településre. Jász­berényből pedig semmilyen ígéretet sem kaptunk.- Sajnos meg kell értenem a szülőket - jegyzi meg Velkei Zoltán, aki a herényi önkor­mányzatban a portelkieket képviseli. - Jászboldogházáról azt az ígéretet kapták, hogy szinte háztól házig viszik a gyermekeiket, Jászberényből pedig semmilyen konkrétum nem. hangzott .el. Szerintem ahol a középiskolák városi fenntartásban működnek ott vállalni kellett volna a portelki iskola működtetését is. Lett vol­na létjogosultsága az iskolá­nak, mert mostanában kezdtek újra kiköltözni a faluba az em­Harminchat diákot már beírattak Boldogházára szűcs lajos, Jászboldogháza polgármestere érdeklődésünk­re elmondta, hogy senkit nem győzködtek előzetesen azért, hogy a jászberényi helyett a boldogházi iskolát válasszák. A szülők kerestek meg ben­nünket -fogalmazott a pol­gármester. Méghozzá azzal, hogy fogadnánk-e gyermekei­ket. Addig nem válaszoltunk senkinek, amíg a herényi ön- kormányzat nem határozott a felső tagozat megszüntetésé­ről. Azt követően valóban be­mutattuk Portelken az isko­lánk adta lehetőségeket. Vé­gül a szülők döntöttek úgy, hogy minket választanak. Összesen harminchat portelki diákot már be is írattak Bol­dogházára. berek. Erre az önkormányzat megszünteti a felső tagozatot. A kialakult helyzetben az ön- kormányzat oktatási bizottsága úgy döntött, hogy négy gyer­mek kedvéért - ennyien ma­radtak volna ugyanis az alsó ta­gozatban - nem szabad fenn­tartani az iskolát. Ma rendkívü­li testületi ülésen döntenek a megszüntetésről.- Jászboldogházára 36 gyer­meket írattak át, miután az otta­ni polgármester felajánlotta számukra a lehetőséget - mondta Bethlendy Béla, az ok­tatási bizottság elnöke. - A bol­dogházi önkormányzat viselke­dését barátságtalannak tartom az ügyben. Ráadásul szerintem szakmailag is rossz döntést hoztak a szülők, mert a boldog­házi iskolában nem tudják azo­kat a feltételeket biztosítani a gyermekeknek, amelyek Jász­berényben meglettek volna. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu szolnok-jászkun online HÍRSÁV Önerőből újították fel a tanmedencét jászfényszaru önkor­mányzata a közelmúltban saját forrásból felújította az általános iskola elavult tan­medencéjét. A megújult medencében a nyári szü­netben úszótanfolyamokat szerveznek a helyi iskolá­soknak. Még bíznak Jánoshidán a Norvég Alapban jánoshidán az egykori pre­montrei rendház épületét szeretnék felújítani, abban egy vallástörténeti kiállí­tást berendezni, illetve ott alakítanák ki a jászberé­nyi Jász Múzeum raktárát is. A több száz millió fo­rintba kerülő fejlesztéshez a Norvég Fejlesztési Alap­hoz pályázott az önkor­mányzat. Eszes Béla pol­gármester elmondta: arról, hogy a támogatott terveze­tek közé kerül-e az elkép­zelésük, augusztus végén döntenek majd. Amennyi­ben kedvező a döntés, a felújítás 2008-2009-ben megvalósul. Közösen szórakoztak a nagyszülők az unokákkal jásziványon csütörtökön immár tizedik alkalommal rendezték meg a nagyszü­lő-unoka találkozót, ahol közös programokra össze- sereglett a falu apraja- nagyja. A nagymamák pa­lacsintával vendégelték meg a kicsiket, akik azon versenyeztek, hogy ki tud­ja a legtöbbet megenni a finom falatokból. A ren­dezvény nem múlhatott el közös vetélkedő nélkül, tesztkérdések alapján fel­idézték a helyi templom történetét. Beszámolót tart az új főépítész Jászberény önkormányza­tának képviselő-testülete mai, rendkívüli ülésén meghallgatja Alvári Csaba főépítészt. A nem sokkal ezelőtt, mindössze hány hó­napja megválasztott szak­ember eddig végzett tevé­kenységéről tájékoztatja majd a választott testület tagjait. Történetük egy nagy beruházásán jutottak túl a szennyvízcsatornázással fejlesztés A lakosság egyre jelentősebb arányban veszi használatba az elkészült közműhálózatot Jászberényben Teljes egészében megvalósult a Jászság történetének egyik leg­nagyobb beruházása, a szenny­vízcsatorna-hálózat fejlesztésé­nek első üteme. Az összességé­ben mintegy nyolcmilliárd fo- ' rintos költségvetéssel létrejött közmű öt településen (Jászbe­rény, Jászárokszállás, Jászapá­ti, Jászszentandrás, Jászkisér) biztosítja a keletkezett szenny­víz elvezetését, tisztítását. A nagyszabású fejlesztés létrejöt­téről Tamás Zoltán, a Jászbe­rény Városi Víziközmű Társu­lat elnöke és Lányi László, a jászberényi polgármesteri hi­vatal városüzemeltetési irodá­jának vezetője számolt be. Az első körben még 2001- ben Jászberény gesztor önkor­mányzatként tizennégy jászsá­gi település nevében nyújtotta be az Európai Unió ISPA- támogatási keretéhez a fejlesz­tési igényét. A pályázat nem került a támogatottak körébe, így a kistérség elesett attól, hogy a fejlesztést a nemzetközi források segítségével valósítsa meg. Ezt követően pedig - szintén tizennégy önkormány­zat nevében - az állami cím­zett támogatás keretére nyúj­totta be a beruházási koncepci­ót. A kormány szakaszolható­nak minősítette a fejlesztést, és 2002-ben öt település beruhá­zási tervét támogatta. Az új fel­tételrendszer szerint 2003 márciusában jött létre az öt te­lepülés fejlesztési társulása, amely hozzálátott a fejlesztés előkészítéséhez. A szennyvízprogram fedeze­tére 667,9 millió forint címzett, valamint 300 millió forintos Vízügyi Célelőirányzati (VICE) támogatást használhatott fel Jászberény. A város esetében a vezetékrendszer bővítésének összköltsége 1,4 milliárd forint volt, így az érintett lakosság­nak és az önkormányzatnak közösen 437 millió forintot kel­lett saját erőként biztosítania. A saját forrás a víziközmű­társulatok részére nyújtott ka­mattámogatott hitel útján volt biztosítható. Az önkormányzat egy ingat­lanra százezer forintos költsé­get terhelt, amelyet legoptimá­lisabban a lakástakarék-pénz­tári konstrukcióval kombinált víziközmű-társulati hitel bizto­sította. Végül is a lakosságnak 74 hónapos futamidővel 1352 forintot kell havonta befizetnie a beruházás hozzájárulása­ként. A befizetett összegek 15 szá­zalékát a lakosság visszaigé­nyelheti állami támogatásként, így a tényleges befizetett ősz- szeg mintegy 85 ezer forint Jászberény esetében. Ezzel az összeggel a gerincvezeték ki­építését, valamint az ingatla­nokhoz történő becsatlakozást fedezhették. Azok az ingatlantulajdono­sok, akik nem csatlakoztak a víziközmű-társulathoz, elveszí­tették a konstrukcióhoz kap­csolódó állami és önkormány­zati támogatásokat. Számukra a szennyvízközmű-hozzájáru­lás 215 ezer forint ingatlanon­ként. Az önkormányzat egyéb­ként a lakosság által befizetett összegekhez havonként és in­gatlanonként 706 forinttal já­rult hozzá, amely Jászberény­nek összességében 109,7 mil­lió forintot jelent. A lakossági koordinációt a 2003. november 7-én megalakult Jászberény Városi Víziközmű Társulat vé­gezte az elmúlt években. A be­ruházás 2004. szeptember 23- án indult és 2006. november 24-én zárult le. A víziközmű- társulat, valamint az önkor­mányzat célja mindenképpen az, hogy minél nagyobb arány­ban kössenek rá az ingatlantu­lajdonosok az elkészült rend­szerre. Az arány tavaly mind­össze 25-30 százalék volt, az ez év június végi adatok szerint azonban ez már meghaladta az ötvenszázalékos arányt.

Next

/
Thumbnails
Contents