Új Néplap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-17 / 165. szám
ÚJ NÉPLAP 2007. JÚLIUS 17., KEDD TÜKÖR kisebbség Hevesen nem először verekedett össze már a két cigány család. A roma vezetők nagy többsége inkább a politikával van elfoglalva. Ml VET VEGET AZ ONBIRASKODASNAK? Elszabadult a pokol szombaton déltájban Hevesen: tömegverekedésbe torkollt két cigány család viszálya A kérdés ezek után az, megálljt lehet-e végre parancsolni az ön- bíráskodásnak. Szalay Z., Banka Cs., Teleki J. Összeállításunk elején érdemes feleleveníteni, hogy mi is történt Hevesen. Még pénteken este két utcabeli család ifjai a vegyesbolt előtt összeverekedtek az előzetes szóváltást követően. A történtek híre eljutott a rokonokhoz is, akik másnap, azaz szombaton jöttek is segíteni. A szemtanúk szerint húszan- harmincan rárontottak a H. família kétszintes lakóépületére. Előbb a házat próbálták szétverni, majd a földszinten, az utcafront felől található szobába annak ablakán át gyúlékony anyagot tartalmazó üvegeket hajítottak be. Kész csoda, hogy az ott tartózkodó tíznél is több embernek - köztük nők és gyermekek is — a fellobbanó lángokban nem esett súlyos baja. Az attak kezdeményezői tovább dúltak-zúztak. Ennek során szétverték a családi ház előtt parkoló két autót. A vad pusztítást legalább százötvenkétszáz, a környékről összegyűlt ember figyelte, s jelenlétükkel, hangoskodásukkal is támogatták a lakóház ellen fordult csatározókat. A rendőrség igazán nagy erőkkel kezdte meg röviddel ezután a hadakozók megfékezését. Határozottan, de a törvények szellemében eljárva léptek fel a garázdálkodókkal szemben. A helyszínen több tucat szúró-vágó eszközt kellett a rendőröknek lefoglalniuk. Közöttük volt dárdára erősített ba- jonett, japán szamurájkardhoz hasonlító kaszaboló alkalmatosság, rengeteg mezőgazdasági alapszerszám, ásók, kapák. Egy flóbertpisztolyt is találtak. * * * A hevesi esetről, az abból levonható tanulságokról megyénkben kisebbségi vezetőket kérdeztünk meg. A jászladányi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, banyánk sum RITA elítélte a történteket. Mint mondta, az elmúlt hetekben egyre több olyan verekedésről, veszekedésről szóló hírről szerzett tudomást, amelyekben romák is érintettek. Nem ritka, hogy Dühös tömeg. Ez a kép fogadta a hevesi Kodály utcába kivezényelt rendőröket. Már nem először került sor a városnak a Jászság felőli részén hasonló erőszakos esetre. családta-gok vitája torkollik verekedésbe. A kisebbségi vezető szerint rendkívül kevés eszköz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy az ilyen problémákat megelőzzék. Úgy vélekedett, hogy az előrelépést mindenképpen az jelentené, ha már fiatal korban azt a példát látnák, hogy egy-egy vitás kérdés megoldására a verekedésen kívül van más lehetőség is. Amíg ezt nem sikerül megoldani, a helyzet nehezen fog változni.- Az esetről semmilyen információm nincs, a hét végén horgászni voltam - mondta kállai László, a ladányi illetőségő Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet vezetője. Állítása szerint a hevesi verekedésről csak lapunktól hallott. Annyit leszögezett, hogy az erőszak minden formáját elítéli.- Egyelőre hozzánk semmilyen felkérés nem érkezett a romák részéről, így nem is tudunk eljárni az ügyben. Amennyiben esetleg hírt kapunk arról, hogy a rendőri intézkedésben valamilyen diszkriminatív elem is volt, akkor hivatalból eljárunk. Ugyanúgy, ahogy azt Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője is tette nemrégiben.- Önök tehát a rendőri intézkedést vizsgálnák? Elsősorban nem a romák közötti konfliktust kellene kezelni? A családok közötti vitában nem kellene eljárniuk a roma jogvédőknek?- A romák közötti viták megítélésére, az igazságtételre régen ott volt a cigánybíró. Nehogy lealantasítsák már a jogvédő munkát az ilyen közvetítő szerepre! A hatóságoknak kell eljárniuk. Vajon ha két nem roma család tagjai összevesznek, akkor a polgármesternek kellene közvetítenie?- Hevesen viszont több száz ember verekedett össze. Emiatt sem volna tennivaló? vezetők nincsenek felkészülve az ellentétek kezelésére- Hallottam olyanról, amikor egy vita kapcsán nem romák verekedtek össze. Léteznek hatóságok, amelyeknek el kell járniuk a vitás ügyekben, hiszen magyar állampolgárokról van szó minden esetben. A jogvédők feladata nem a közvetítés. farkas László, Tiszabura polgármestere, a Fiatal Romák Szövetségének (Firosz) elnöke szerint az egész ügy a cigányok élethelyzetéből adódik, a gettósodóit, telepi körülményekből. Az ott lakók ugyanis nem is igen találkoznak azokkal a többségi normákkal, amiket követniük kellene. A különböző hatóságok emberei nem is szívesen mennek be az ilyen telepekre. A kisebb ügyeket, ha tehetik, eltusolják, hogy ne kelljen velük foglalkozniuk. így a cigánytelepeken az dönt, kinek nagyobb a bicepsze, ki az erősebb. Farkas László szerint az, hogy a rendszerváltás előtt nem voltak ilyen problémák, csak részben magyarázza az, hogy erőteljesebben léptek fel a rendőrök. Sokkal inkább, hogy akkoriban a romák munkát találtak a tsz-ben, az építőiparban. A megoldást ma is az jelentené, hogy elfoglaltságot, munkát kapnának. dr. jász Krisztina, az Akadémia regionális kutatási központjának szociológusa úgy látja, hogy a cigányok alaptermészete vehemens, érzelmeiket hevesen élik meg. Mindehhez hozzájön, hogy a többségük a mostani ügynél kisebb ellentétek kezelésére sem képes, az ehhez szükségeseket nem sajátították el. A többségi társadalomból feléjük érkező jelzések is ugyanakkor a magukra hagyatottságot erősítik. így pedig eszükbe sem jut, hogy valamilyen hivatalos úton rendezzék ellentéteiket. A kisebbségi vezetők szintén nincsenek felkészülve a konfliktusok kezelésére, nem is rendelkeznek hozzá megfelelő ismeretekkel. A cigány értelmiség - amelyik erre, a társadalmi beilleszkedés elősegítésére képes lenne - pedig a nagypolitika mentén erősen megosztott. A romákat politikai céljaiknak megfelelően használják fel. Az elmúlt 17 évben semmiféle előrelépés nem történt cigányügyben. A szaporodó ellentétek lépésre kell hogy kényszerítsék a kormányt. kozák Ferenc, a Szolnoki Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke szerint akinek ma a romák között kicsit is jobban megy, azt irigyli a többség. A cigány mentalitás pedig Olyan, hogy nem engedi, hogy a családot, a nemzetséget megalázzák. A vélt vagy valós sérelmekért pedig maga szolgáltat igazságot. A cigánytörvény persze visszatetszést kelthet a többségi társadalomban. Ám hogy mégis ezzel élnek a romák, annak is tudható be, hogy a cigány vezetők nagy többsége inkább foglalkozik a politikával, mint a felzárkóztatással. lukács Mihály, a megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnöke úgy véli, aki előítéleteket táplált a romákkal szemben, nem lesz előítéletesebb a hevesi eset miatt. így a történtek lényegében nem változtatnak a romák társadalmi megítélésén. Ugyanakkor mint minden erőszakot, úgy a mostanit is elítéli. A hasonló esetek megelőzésében a felzárkóztatást jelölte meg. Vannak ugyanis, akik már a rendszerváltás óta nem dolgoznak. Ők pedig úgy érezhetik, a társadalomnak sincs szüksége rájuk. Lukács Mihály szerint jelenleg bár nagy összegeket szánnak a romák oktatásra, munkahelyteremtésre, ám ezek a pénzek szétfolynak, és nem mindig érnek célt. A hatóságok határozottan léptek fel az összegyűlt, egymással hadakozó emberekkel szemben. A helyszínen egyébként több tucat szúró-vágó eszközt kellett a rendőröknek lefoglalniuk. Szolnokon is volt már tömegbunyó valóságos utcai csata helyszínévé vált 2003. november 11-én délben a szolnoki piac és környéke. Nézeteltérés támadt két roma família tagjai között, és a vita tömegvereke- déssé fajult. A ribilliő miatt elsőként kiérkező rendőr járőrök voltak a legnehezebb helyzetben, amikor szét akarták választani a verekedőket. Az egyenruhások is megsérültek, de miután leadtak egy figyelmeztető lövést, a felbőszült tömeg kissé visszahőkölt. Közben a Szolnoki Rendőrkapitányság valameny nyi bevethető egysége a helyszínre vonult, később a kommandósok is csatlakoztak hozzájuk. A csetepaté azonban tovább folytatódott, és a helyszíne áttevődött egy közeli utcába. A nagy erőkkel kivonuló rendőrség aztán hamaiosctn véget vetett a verekedésnek Nem a búcsúbeli romákról van szó a legszegényebb, legnyomorultabb romák lakta telepen verekedett össze két család Hessen - kommentálta a hírt az esetről dr. Magyar Elemér kisebbségi jogv édő. - Tudomásom szerint az egyik família tagjai többször provokálták már a többi telepi cigányt. Nagyon sajnálatos, hogy ilyesmik megtörténnek. Azt azért lényegesnek tartom elmondani, hogy annak a családnak, amelynek tagjait a helyi búcsúban nemrég oly elítélendő módon leteperték és összeverték a kommandósok, ehhez az ügyhöz semmi köze sincs. Heves egészen más tájékán laknak, dolgos munkásemberek. Épp ezért nem lenne helyénvaló, ha a sajtó úgy kommentálná a mostani esetet, hogy na látjátok, megint balhéztak Hevesen a cigányok!
