Új Néplap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-18 / 140. szám

4 ÚJ NÉPLAP - 2007. JÚNIUS 18., HÉTFŐ A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Hagyományos és egyedi ballagás. A törökszentmiklósi Székács Elemér Szakiskola végzős, 12. évfolyamos diákjai a hagyományoknak megfele­lően nemrég fogatos és motoros ballagáson vettek részt. Mintegy 25 motoros vitte körbe a tanulókat a településen, mely egyedi, különleges jelenségnek számított. ' Dékány Katalin osztályfőnök A kultúrára áldozni kell! színház Csoda, varázslat, ahogyan létrejön egy-egy előadás Sok feladata van a megyeszékhely szépítéséért az ott élőknek Egyetértek olvasótársam írásá­val, aki azt hangsúlyozta nem­rég a lapban, hogy Igen nagy szükség lenne Szolnokon egy hozzáértő szakemberekből álló városvédő egyesületre. Ha van is, nem ismerjük tevékenységü­ket, nem tudni, hogy a pénz ke- vés-e látványosabb működésük­re. Még emlékszem az egykori belvárosra, tele volt régi szebb­nél szebb épületekkel. Ami még megmaradt belőlük, meg kelle­ne óvni. A Nemzeti Szálló pati­nás épületét például fel lehetne ajánlani a Grand Hotel National csoportnak hasznosításra. So­kan nem tudják, hogy ez régen miként működött. Elgondolkodtató az is, hogy a Hősök téri rendelőintézet mel­letti parkolóért mi jogon szed­nek díjat, szinte használhatat­lan, annyira rossz állapotú! A Kossuth teret (a két szökőkút a város jellegzetessége) vélemé­nyem szerint kár addig megboly­gatni, amíg más területeket rendbe nem hoznak. Sok épület és tér magán-, esetleg cég tulaj­donában van. A területük gon­dozása, rendezése tulajdonosi feladatuk, kötelességük lenne. Andrásiné N. Anikó Negyvenedik évfordulót ünnepeltek Szüléink, Bátor József és Bátor Józsefné 40. házassági évfordu­lóját ünnepelte nemrég Szolno­kon. A jeles évfordulóról szűk családi körben emlékeztünk meg. Külön öröm volt, hogy anyukánk 84 éves édesanyja is velünk ünnepelhetett. A felvéte­len a szülők láthatók. Edit, Eszter és családjaik Nemrég jelent meg a lapban P. György olvasói levele, melyben arról írt, hogy talán még előnye is lehetne Szolnokon egy befo­gadó színháznak. Nem értek egyet a felvetésével. Egy színház működtetésénél az anyagi ráfor­dítás összegét nem lehet össze­hasonlítani semmilyen intézmé­nyével. A kultúrára áldozni kell! Tudomásom szerint több szín­házkedvelő a megyéből rendszere­sen részt vesz budapesti színházi előadáson, hiszen betársulnak egy- egy személygépkocsiba és együtt Nemrég jelent meg az Új Néplap­ban a 4esfóut négysávosításának témakörében egy írás. Olvasóink az alábbiakat írták a www.szoljon.hu internetes oldalunkra vándor: Soha nem lesz négysá­vos a 4-es főút. Talán, ha Kóka ta­nyát vesz Örményesen. A politi­kusok csak ígérgetnek, és az út utaznak. Van olyan társaság, akik csoportosan vesznek bérletet és bé­relnek autóbuszt ugyanilyen cél­ból. Tehát aki akarja, láthatja más színház előadásait. Tudni kell azt is, hogy Buda­pestről eljutni egy befogadó szín­házba, ott előadást tartani nem egyszerű, ráadásul nagyon költ­séges. Autóbusz, teherautó szük­séges, hiszen díszlet, jelmez és egyéb technikai berendezések valamint a műszaki személyze­tet szállítását, szerelését meg kell oldani. Ahhoz, hogy előadás csak nyeli a pénzt. Amit tavaly le­aszfaltoztak azt az idén felmarják. MOLD!: Valaha fóldrajzórán azt tanultuk, hogy Szolnok a Tiszán­túl kapuja. A Tiszántúl megköze­lítése nagyrészt Szolnokon ke­resztül történt. Érthetetlen, hogy ezt a főútvonalat hanyagolták el. Itt-ott 1-2 km-en négy sávot épí­kezdetére például a vasalt ru­hák, parókák, sminkek a fod­rásztárban és egyéb kellékek ké­szen álljanak az előadás kezde­téhez, nagyon sok munkát el kell végezni. A színészek, táncosok, statiszták, a zenekar előadás után még éjszaka hazautaznak. Másnap délelőtt nekik próbálni­uk kell egy másik darabból, majd megint indulás lenne Szol­nokra.... Ráadásul itt, Szolnokon a jegyárak valószínű drágábbak is lennének. Volt színház a múltban, van a tettek. Csak aszfaltozgatnak, de a végleges út nem akar elkészül­ni az istennek se... hájé: Be nem váltott ígéretek jelképe ez az út. Emlékszem, egy honatya azt találta mondani, hogy a 4-es főút forgalma nem indokol­ja, hogy azt autópályává (egykor erről volt szó) fejlesszék... jelenben és kell, hogy legyen a jövőben is. A csoda, a varázslat, ahogyan létrejön egy-egy elő­adás, az minden alkalommal na­gyon sok emberben felszabadít valami egyetemes jó érzést... 1912 óta van Szolnokon kőszín­ház, állandó társulat 1954 óta működik. Szégyen lenne, ha ez a tradíció megszűnne. Remélem, mindenki talál ízlésének megfe­lelő, szórakoztató darabot a je­lenben és a jövőben is a Sziglige­ti Színház állandó társulatának előadásaiban! Ignátz Éva Szolnok NÉV nélkül: Jók a cikkben idé­zett nyilatkozatok. Politikusok, álljatok tükör elé .... X: Szerintem a 4-es négysávúsí- tásából semmi sem lesz a meg­szorítások miatt. Jobban bízok az EU által támogatott M8-as autó­pálya megépítésében. Erre na­gyobb szükség lenne. Szabadidejüket 22 éve töltik együtt a nyugdíjas pedagógusok Huszonkét éve működik ered­ményesen a Pedagógusok Szak- szervezete Szolnok Körzeti Bi­zottságának nyugdíjas klubja és tagozata, mely változatos időtöl­tést szervez a tagjainak. Ebben az évben számos prog­ramban vettek részt. Almási Jó­zsefné tartott érdekes útibeszá­molót dél-amerikai útjáról. Hall­gattak előadást A test és lélek kapcsolata címmel, felelevenítet­ték emlékeiket videofilm és Nagy Ferenc segítségével a sü­megi kirándulásukról. Nádas Er­zsébet Tavaszköszöntő című mű­sorát élvezhették a költő klub­társ szép versein keresztül. A Szolnokon rendezett Munkácsy kiállítást csoportosan látogatták meg. Pintér Margit klubtárs ösz- szeállításával emlékezte az 1848-as forradalom és szabad­ságharcra míg Molnárné Marika előadásában az október 6-i ese­ményeket hallgatták meg. A közelmúltban dr. Selmeczi László tartott tájékoztatót a Le­hel kürt legendája címmel a klubtagoknak. Nagy élmény volt minden résztvevőnek az a buda­pesti kirándulás, amikor a Mű­vészetek Palotájában és a Nem­zeti Színházban, az azt körülve­vő szoborparkban jártak. A költészet napján Serfőző Si­mon író-költővel ünnepeltek. A résztvevők érdeklődve hallgat­ták értékes gondolatait. Az Élet a halál után című egyiptomi ki­állítást csoportosan tekintették meg. További programjaik is érde­keseknek ígérkeznek, melyekre várják a nyugdíjas pedagógusok jelentkezését. Ferencz Tiborné Szolnok A levelekből válogatunk. Az íráso­kat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Leveleiket várjuk a következő cím­re: Új Néplap Szerkesztősége 5000 Szolnok, Mészáros L. út 2. A borítékra írják rá: „A szerkesztőség postája" írásai­kat a velemeny@szoljon.hu vagy szundi.zoltanne@ujneplap.hu internetes címre is elküldhetik. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánná A szoljon.hu internetes oldalra írták vélemények Az ígéretek főútja lett a 4-esből: várjuk a négysávosítását Tájékoztató Tisztelt Ügyfeleink! Ezúton tájékoztatjuk Önöket arról, hogy az ügyfélfoga­dás - központi adminisztrációs feladatok ellátása miatt - az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. Jászberényi ügyfélszolgálati irodájában 2007. június 22-én, pénteken szünetel (Cím: 5100 Jászberény, Bercsényi u. 12/A), Telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársai a megadott napon is készséggel állnak ügyfeleink rendelkezésére a 0640/28-28-28-as helyi tarifával hívható kék számon. Szíves megértésüket és türelmüket kérve, Tisztelettel Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. ti ENIASZ az emberarcú energia Ötvenéves találkozó. Törökszentmlklóson, a Petőfi Úti Általános Iskolában egy esztendővel a forradalom után, ötven évvel ezelőtt, 1957-ben harminchárom leány fejezte be az általános iskolát. A nemrég rendezett találkozójuk nagy szeretetben, sok örömben volt gazdag. Az idősödő hölgykoszorú reméli, hogy még többször lesz alkalmuk jó egészségben együtt ünnepelni! Búzás Sándorné Törökszentmiklós Egy embersors, de nem az érdemei szerint A mezőtúri gimnázium 1955- ben végzett növendékei rendsze­resen találkozunk. Legutóbb egyetértettünk abban, hogy ci- bakházi osztálytársunk, Horner István a példaképünk. Évtizede­ken át volt községi párttitkár, al­polgármester. A két lábát elve­szítette, később a két szeme vilá­gát is. Felesége, Rózsika segítsé­gével a közéleti munkáját foly­tatta. írásait közli a helyi újság. Támasza, felolvasó és íródeák­társa a felesége volt... Akinek e sorok írásakor készültünk a te­metésére. A sors nem érdemeink szerint méri az időt... Füstös Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents