Új Néplap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-26 / 122. szám
13 UJ NÉPLAP - 2007. MÁJUS 26., SZOMBAT TŰKOR — HIRDETÉS A lángra lobbanó lelkek nagy ünnepe pünkösd A feltámadás utáni ötvenedik napon árad ki a Szentlélek, üzenet a ma emberének A Szentlélek ünnepe mára kissé feledésbe merült. Pedig a karácsony és a húsvét után a pünkösd a legjelesebb nap. Vasárnapját az elmélyült vallásosságnak, a hétfőt a mulatságnak és a rituáléknak szentelték. Rados Virág „Összedugjuk a fejünket a gyerekeimmel, és elgondolkodunk, mit ünnepiünk tulajdonképpen - mondja Rundik Adrienn dekoratőr. - A hétéves fiam és a tizenkét éves kislányom tudja, mi a pünkösd. Az akartam, ne csak annyit jegyezzenek meg róla, hogy nem kell iskolába menni. Igaz, ezt egy jó tanár is elmagyarázhatja, de én Eljátsszák a szokásos rítusokat adok rá, hogy az ünnepet otthon, családi körben is átéljük, elmélyedjünk egy kicsit, feledve a hétköznapi mókuskereket.” Ahogy az édesanya céloz rá: az ünnep katarzis. Kiemel a hétköznapokból, és egy magasabb erkölcsiség- gel áthatott világba léptet. A pünkösd szó a görög pente- kosztész-ból származik, jelentése: ötvenedik. A Jézus feltámadása utáni ötvenedik napon a keresztény hagyomány szerint a Szentlélek leszállt az apostolokra. Régi festményeken tüzes lángnyelvek formájában ábrázolták ezt: kis csóvák libegtek a Megváltó első tanítványainak feje fölött. A Szentlélekkel megkapták azokat az adományokat, amelyek küldetésükhöz kellettek. Sok nyelv ismeretét, a beteggyógyítás és a csodatétel képességét. „Pünkösd a keresztény egyház születésnapja is - mondja Tóth Ferenc plébános. - A többi keresztény ünnephez hasonlóan ez is a zsidó hagyományban gyökerezik. A peszah utáni ötvenedik napon csak úgy sereglettek a zsidók Jeruzsálembe, Izraelből és a diaszpórából egyaránt”. Jeles eseményre emlékeztek: Mózes a Sí- nai-hegyen ekkor kapta meg a kőtáblákra vésett parancsolatokat a Mindenhatótól. Az erkölcsi rendet, a szabályokat, hiszen élete során minden ember felteszi magának a kérdést: hogyan éljek? Jól élek-e? S hogy miként lett ez a keresztény egyház születésnapja? Péter apostol beszéde nyomán történt. Jézus korábban azt mondta neki: Péternek, kősziklának nevezlek el, erre a kősziklára építem majd egyházamat. Péter pünkösdi szavainak hatására háromezer ember tért keresztény hitre. A szeretet szavai lehettek ezek. A léleké, amelyre nemcsak egySxendvicskrém • Friss sajttal • Többféle ízben • 200g, 745/kg Omlós sütemény * Csokoládé darabokkal • 150g, 994/kg Crcmß óktessa Choco Duó krém >f^</ • Kakaós, mogyorós krém • 750g, 4ó6/kg Tolnai Blauer Portugieser • Minőségi, száraz vörösbor • 0,751, 332/f Instant kakaóitól por • Szőlőcukorral • 800g, 499/kg Világos sör • Alkoholtartalom: 5,2% • 0,51,318/1 • +25 Ft betétdíj fOLNAi Függöszék^^**®«®« • Párnázott ülőfelület és háttámla • Lábtartóval és fa kartámlával • 100% pamut huzat Napazóágy ’• Stabil, 3 lábú acélcső keret V • Puha, kb.4cm vastag habszivacs fekvőfelület, tiszta h pamut huzattal • Helytakarékosan összecsukható • Mérete: kb. 188x69x30cm Teflon’ 'ífci« frós*i "Firenze" napernyő • TeflonDuPont* bevonattal, víz- és portaszitó hatású UV szűrős PE anyagból • Ernyő mérete nyitott állapotban: 0 kb. 297cm Bonsai • Idb Négyszögletű medence • Tartós 2 kamrás szerkezetű oldatrész • Medence mérete felfújva: kb. 170xl20x40cm Crcmc éjrMvw SZOMBATI VIRÁGAJÁNLATUNK Szentlélek a keresztény felekezetekben Ml A SZENTLÉLEK? Helyesebb volna úgy kérdeznünk: ki? A katolikus és a protestáns felekezet szerint a harmadik isteni személy. A szentháromságtan úgy tartja, egy Isten létezik három személyben: az Atya, a Fiú (Jézus Krisztus) és a Szentlélek. Hosszú teológiai munkák firtatják a szentháromság titkát, míg hittanórán a gyerekeknek egyszerűbben magy arázzák el a dog mát Úgy kell e három személyt elképzelni, mondják nekik, mint a gyertyát: a viasztest az Atya,a kanóc a Fiú, a láng pedig a Szentlélek. Keresztvetéskor a katolikusok e három szót mondják. A protestánsoknál (evangélikusoknál és reformátusoknál) ez nem szokás. Az unitáriusok még tovább mennek. „Egy az Isten ” - hangoztatják Tantételeik alapján Isten oszthatatlan személy; Jézus Krisztus nem istenember vagy emberisten, hanem ember, aki követendő példa. A Szentlélek pedig Isten kiáradó ereje. egy papi prédikáció alkalmával, hanem a hétköznapi életben is oly nagyon ki vagyunk éhezve. „Jó volna, ha lelkesen szolgálna ki az eladó, szíwel-lélekkel foglalkozna velünk az orvos, a másik lelkivilága iránti tisztelettel bánnánk egymással - folytatja Tóth Ferenc. - A munkahelyemhez közeli közeli patikában így van. Kedvesek, udvariasak, mindig mosolyognak. Szívügyük, hogy tudják, mire van szüksége a vásárlónak. Ha valami nincs, azonmód meghozatják. Jó oda betérni.” „Minden ünnep kedves a szívemnek, a lelkemnek - mosolyog Rusz Edit pszichológus. - Ilyenkor együtt van a család, örülünk egymásnak, remek a hangulat. A jeles nap megmarad az emlékezetünkben, erősíti a kapcsolatokat. Az asztalt feldíszítem virágokkal, rózsával és írisszel; előkerül a jó bor is. A pünkösdi rózsák kint a kertben díszelegnek. Meghívjuk vendégségbe barátainkat, és együtt vagyunk”. „A Szentlélek tesz lelkessé bennünket - fűzi hozzá a plébános. - Számomra a pünkösd a húsvéti ünnepkör betetőzése. A legnagyobb esemény persze a feltámadás, amely az örök életről ad hírt. De pünkösdkor a Szentlélek kiáradásával kezdődik el az a máig tartó folyamat, amely lobogó lángra lobbantja a hitet.” A népi hagyományban a pünkösdi ünnep elválaszthatatlan részei voltak a vásárok, búcsúk, a pogány eredetű rítusok. Mint amilyen például a pünkösdi király- és királynéválasztás, Minderre ma is minden évben sor kerül a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, közismert hétköznapi nevén a szentendrei skanzenben, ahová az egész országból érkeznek látogatók. Az intézmény főigazgatójától, Cseri Mikóstól, a magyar néprajz szakértőjétől nem idegen a vallásos áhítat. „Napi kapcsolatban vagyok azzal a bizonyos Valakivel - mondja. - Fontos számomra az elmélyülés. A pünkösdi rendezvényt pedig már húsz éve csinálom”. A főigazgató ars poeticája szerint a skanzennek küldetése van. Ezt pünkösdkor valósíthatja meg leginkább, hiszen húsvét után itt is ez a második legjelesebb esemény. „Élhetővé akarjuk tenni a hagyományos világot - így Cseri. - Nemcsak tárgyakkal, házakkal, állatokkal, de történésekkel is, amelyekbe bevonjuk a látogatókat. A kisközösségek, a fiúbandák és a lánycsapatok mindig léteztek. Szüleik társadalmát képezték le kicsiben. A legkiválóbb legény, a legszebb kislány kiválasztása egy belső értékrend felé mutat. A globalizálódó társadalomban az egyén egyetlen menekvése a kisközösség. Minél több ilyennek része, annál kevésbé lesz magányos”. „Mi is meghordozzuk királykisasszonykát” - királynéjárás Virtusból lecsapják a gúnár nyakát A legrégibb népszokás talán a pünkösdikirály-választás, amely ma jobbára már csak a szólásban él. Rövid életű hatalmat értünk rajta. Ez abból ered, hogy a pünkösdi király uralma eredetileg is csak egy évig tartott. Megválasztása vitézi szokás volt, majd a paraszti világban szintén elterjedt. Főleg a Dunántúlon, például a somogyi Buzsákon. Pünkösdi királyt választani afféle alakoskodó szokás. A címet az a legény nyeri el, aki a legügyesebb a többiek között. Ez lóversennyel, bikahajszával, kakasütéssel, gúnárnyak- szakítással dől el. VÉRES EGY MULATSÁG: a cél OZ, hogy a cölöphöz kötött, kötéllel kifeszített kakas vagy gúnár fejét lóról nyargalva lecsapják. A látványos virtuskodás győztesét nagy becsben tartotta a falu. Egy évig az összes kocsmában „ingyen rovása” volt - vagyis a község kontójára ehetett-ihatott.
