Új Néplap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-23 / 119. szám
2007. MÁJUS 23., SZERDA GAZDASÁG .■ § .-... X- ) \ . f$gj|j A7s'■';?<£. | M.' jgggggg gggggggg Áramszünet az ország hatodában energia A Magyar Energia Hivatal vizsgálatot indít a kimaradás miatt A magyar villamosenergia-rendszer főbb erőművei Alaplétesítménjmek a nagy széntüzelésű erőmüvek imint petcUul a mátrai) számítanak, és az ország villamos- áram-ellátását 40 százalékban biztosító Paksi atomerőmű. Az áramot tárolni lehetetlen, így előállításénak j mindig párhuzamban kell lennie j a fogyasztással. Ezért az erőműrendszerbe olyan elemeket Is építenek, melyeket gyorsan lehet üzembe helyezni vagy leállítani (víz- és gázerőmüvek). Szétierömü (ff Szénhidrogénerómuj (q Vízerőmű (fá Atomerőmű (j A háztartások régiók szerinti átlagfogyasztása A magyar villamosenergia-rendszer elosztóhálózata Ukrajna Ausztria Szlovénia Szlovákia Horvátország 750 kW 400 kW ___220 kW A háztartások villamosenergia-terhelése nyáron és télen MW/óra 0 Nyári mérési nap, július 20. Import Szénhidrogén Szén Kombinált gázturbinák Egyéb Atom Téli mérési nap, november 24 Szert« és Montenegro Háromnegyed órán át nem volt áram hétfőn az ország jelentős részében, miután sorozatos hibák miatt radikálisan csökkent az áramellátás, a tartalék pedig kevésnek bizonyult. Tibay Gábor „A rendelkezésre álló tartalék csökken, a hasonló esetek kockázata pedig ezzel egy időben megnő” - így kommentálta lapunknak Vipkovits András, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) azt a kérdést, vajon a jövőben gyakrabban keli-e számítani a hétfőihez hasonló eseményre. Történt ugyanis, hogy a Mátrai erőmű egyik blokkjának hirtelen leállása, illetve a Tiszai erőműből áramot szállító vezeték együttes le- kapcsolása miatt „kifogyott az áram a hazai vezetékekből” ezért a 18 csoportra osztott hazai fogyasztói hálózatból háromban - délután 14 óra 32 perctől 15 óra 11 percig ki kellett kapcsolni az áramot. Hogy pontosan hol volt áramszünet, azt mindenki maga tapasztalhatta meg: pontos kimutatása ugyanis a Mavimak nincs arról, hogy a szolgáltatók hogyan válogatják össze egyes csoportok tagjait, és az is igaz, hogy a 18 csoport mindegyikében minden hazai áramszolgáltató ügyfelei megtalálhatók. Vinkovits András azt mondta: új erőművek építésére a megbízható tartalékkapacitás érdekében mindenképpen szükség van, ám egy új projekt hosszú évek kérdése. Az üzemzavarról szólva hozzátette: ha a körülmények szerencsétlen együttállása nem éppen a délutáni áramfogyasztási csúcs idején történik, nem jelentett volna gondot annak kezelése. A hasonló helyzetek elkerülése érdekében egy-két éven belül dinamikus erőműépítési hullámnak kell kezdődnie Magyarországon, ehhez azonban elengedhetetlen az energiapolitikáról szóló döntés - mondta el lapunknak Po- dolák György. A parlament energetikai albizottságának elnöke úgy véli, 2020-ig több új erőműre lesz szüksége az országnak, mivel az országosan körülbelül 8000 megawattnyi energiát termelő létesítmények közel fele addigra teljesen leamortizálódik. Podolák elmondta: az atomerő- művi kapacitást közel 1800-2000 megawattal kellene bővíteni. Ha a tervek zöld utat kapnak, úgy is 8-10 év kell az erőmű elkészültéhez. Elsődlegesen a paksi létesítmény bővítése merült fel, itt két blokk létrehozásához megfelelő a kapacitás. Más helyszín is szóba jöhet, ézók elhelyezkedését a nagy vízhozamú, az erőművet hűtővízzel tápláló folyók, elsősorban a Duna kijelöli. Podolák a hazai bővítés fontosságát azzal indokolta, hogy a környező országokban is energiahiány van, így jelentős utánpótlásra aligha lehet számítani. A parlamenti pártok szakemberei - így a bizottsági elnök - a legtöbb kérdésben egyetértenek. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium lapunk kérdésére azt válaszolta: a Mavir 1330 megawatt tartalékkapacitással rendelkezik; „a Magyar Energia Hivatal vizsgálatot fog folytatni, hogy ilyen tartalék rendelkezésre állása mellett miért volt szükség mindössze 250 megawatt termelési kapacitás kiesése mellett fogyasztói korlátozásra”. A tárca szerint csak ezután lehet válaszolni arra, hogy szükséges-e a tartalékkapacitás bővítése. Mátra: ezúttal nem a szerelők győztek A kimaradásban érintett Mátrai erőmű V. blokkjának leállásával kapcsolatban Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke lapunknak eb mondta: teljes kapacitással működött a blokk, amikora tüzelésben kisebb megingás következett be, emiatt az automata biztonsági rendszer leállította az egységet Később szabályosan újraindították. „az ilyen kisebb problémákat általában sikerül a kezelőknek elhárítaniuk, most azonban nem így történt. A fennakadást az okozta, hogy más erőművek más egységeiben is ugyanebben az időben keletkeztek gondok. Valaska hozzátette: nem minősül súlyosnak az üzemzavar, s legfeljebb 2-4 évente fordul elő hasonló, több erőművet érintő műszaki probléma. 7 A külföldiek kevesebbet költöttek nálunk AZ év első negyedében a 7,705 millió külföldi látogató 166 milliárd forintot költött el Magyarországon, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év első három hónapjában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ugyanakkor a magyarok külföldi költései 77,4 százalékkal 110 milliárd forintra emelkedtek- írja a KSH. A felnőttképzés esélyegyenlőségi kérdés a felnőttképzés csak látszólag tudásszerzési kérdés, ez alapvetően társadalmi esélyeket érintő ügy - hangoztatta a szociális és munkaügyi miniszter kedden Budapesten. Kiss Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a befektetők tíz százaléka nem talál a magyarországi munkerőpiacon megfelelő, szakképzett munkaerőt. Ha találna, a hazai foglalkoztatás hét százalékponttal bővülhetne - tette hozzá. Katona: aszálybiztost nevezzen ki Gyurcsány! a miniszterelnöknek sürgősen össze kellene hívnia az érintett tárcavezetőket, hogy hangolják össze az aszály esetén szükséges teendőket, jelöljenek ki a feladatra kormánybiztost, ellenkező esetben több tízmilliárdos kárra számíthat az ország- mondta Katona Kálmán, az MDF szakpolitikusa. Hozzátette: ötven napja nem esett számottevő csapadék, elmaradt az árvíz is. Katona a gazdák mellett Alruhások jártak a hazai bankokban teszt A régióban a magyar pénzintézetekben legjobb a szolgáltatás A M.E.G.A.-botrányról is faggatták az áruházakat Szolgáltatási színvonalukat tekintve a magyar bankok a legjobbak a régióban. Legalábbis ezt az eredményt hozta az a kutatás, amelyet az International Service Check nemzetközi minőség- és szolgáltatás-ellenőrző vállalat végzett el nyolc középeurópai országban. A felmérés során „álruhások”, azaz tesztügyfelek keresték föl a régió bankjait, ahol azonos kérdéseket tettek fel. A legjobb értékelést két debreceni fiók kapta két fővárosi pénzintézet előtt. A magyar ügyfelek az esetek 95 százalékában a bankfiók külső megjelenését, tisztaságát pozitívan értékelték. A szolgáltatások minősége - a segítségnyújtás, a tanácsadás és az ügyintézés - 91 százalékot ért el. A legkedvezőtlenebb értékelést a hazai bankok az ügyfélkapcsolat színvonalára kapták, itt 66 százalék volt a teljesítményük. További negatívum, hogy a banki alkalmazottak az esetek 76 százalékában nem mutatkoznak be az ügyfélnek, és minden tizedik alkalommal nem tesznek fel kérdéseket az ügyfél igényeinek felmérésére. Ennek ellenére a tesztügyfelek az ügyintézők kedvességét, barátságosságát és hozzáértését meglehetősen magasra értékelték. Esetenként csak a várakozási idő hosszát kifogásolták a próbaemberek. ■ Takács Z. A tesztvevők értékelték a bankok rendezettségét és a tanácsadást A 2500 milliárd forintos forgalmú áruházláncok képviselőit hallgatta meg tegnap az Ország- gyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottsága. Az egyik legkínosabb témát Koszorús László, a Fidesz képviselője feszegette: hogyan fordulhatott elő az, hogy a nagy láncok érintettek voltak a M.E.G.A. Trade-bot- rányban. A cégcsoport, amely több mint ezerféle átcímkézett élelmiszert forgalmazott, tavaly év végén bukott le. A Tesco szerint ilyen ipari méretű élelmiszer-hamisításra, mint amit az említett cég produkált, nem voltak felkészülve. A Penny szerint későn kaptak információt. A Spar és a Coop azt hangoztatta, nem tudnak minden árut tételesen átvizsgálni. A CBA logisztikai problémákat emlegetett. Alexa György, a bizottság szocialista elnöke elmondta, az áruházláncok kritikaként fogalmazták meg, hogy miért eltérő módon vizsgálódnak a fogyasztóvédelmisek. Mert ehelyett ők azt szeretnék, ha egyedi esetek helyett a hatóságok folyamatában vizsgálnák a fogyasztóvédelmet. Elhangzott: több áruházlánc is csatlakozott a Kereskedelmi Etikai Kódexhez, ez értékelendő, az azonban nem, hogy erről a fogyasztók keveset tudnak. ■ M. T. ■ Kevesen tudnak a Kereskedelmi Etikai Kódexről.
