Új Néplap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-17 / 114. szám

12 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2007. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK Tanyán tanulták egykor a betűvetést emlékezés Ötvenéves találkozóra jöttek össze Tenyőszigeten - Emberi tisztességre nevelték őket D. Szabó Miklós Jeles évfordulóra gyűltek össze egy régi iskolában a napokban. A Szolnok melletti tenyőszigeti pusztai iskola mutatós épületét még a húszas évek végén emel­tette az akkori kormány. A vidék­nek, a föld népének fiai, lányai jártak oda minden idó'ben. Ak­kor is, amikor hat osztályt, akkor is, amikor nyolcat kellett elvé­gezni. A reggeli és téli délutáni sö­tétséget egy, a mennyezetről le­lógó petrólámpa ritkította, és a két osztályban sokszor 90-100 nebulót palléroztak. Az egyik osztályban az 1-4., a másikban az 5—8. osztályok tanultak. A minap az ötven évvel ezelőtti végzősök, nyolcadikosok talál­koztak a régi falak között. Az A fél évszázados találkozó résztvevői balról jobbra: Kiss Irén, Tóth József, Veres Istvánné Zöldi Éva tanítónő, Busi Kálmán és Szabó Irén Kiss Irén egy ablóképet mutat a régi osztályról osztályfőnökükkel együtt hatan élnek közülük. Kiss Irén így emlékszik vissza az örökre tovatűnt évekre. — Olajos volt a terem padlója, és szenes kályha duruzsolta a meleget. Az alsósokat Deményné Tassi Margit nevelte, a felsősöket Zöldi Éva. Sokat kö­veteltek tőlük, nem csak írni, olvasni, számolni taní­tottak, de emberi tisz­tességre is. Én például diplomás lettem, és ma is tanítok Jászladányban, az alapítványi iskolában. Egyébként Irén tanító néni két unoka boldog nagymamája is. Tóth Jóska néhány száz méter­re lakott az iskolától.- Általában reggel ötkor kel­tem. Segítettem a jószágok eteté­sében, majd reggeli, és irány az iskola. Focizni nagyon szeret­tem. Mi, fiúk minden szünetben rúgtuk a gumilabdát, mert bőr­foci akkor még csak a nagycsa­patok meccsein volt. Egyébként sok hasznos kerti és ház körüli tennivalóra megtanítottak ben­nünket, és én is több szakmát el­sajátítottam. Veres Istvánné Zöldi Éva, aki két évig tanította ezt a lelkes, kis társaságot, szintén eljött a talál­kozóra. —Nem volt fegyelmezési prob­léma, mert a szülők is megköve­telték a gyerekektől a rendet, _ tiszteletet. Pedig akadt olyan osz­tályom, ahol negyvenketten ül­tek a padokban. 1953-ban kezd­tem tanítani, és hatszázhatvan­hat forint volt az első havi kere­setem. Kezdetben még a laká­som is az iskolában volt. Busi Kálmán is megemlíti, hogy a pusztai iskola nevelői minden fontos tennivalóra meg­tanították őket. — Még ásni, kapálni, palántáz- ni meg kertet gondozni is, az írá­son, olvasáson, számoláson kí­vül. Nem csoda, hogy később ne­kem is lett négy szakmám. Szabó Ica afféle örökösen ne­vetős, jókedélyű kislányként él a többiek emlékében.- Végül szakács lettem, és öt­száz emberre is főztem a repülő­téri konyhán. Aztán „megfőz­tem” egy embert is, ő lett a fér­jem, és ma már két unokával is dicsekedhetünk. Betörték az orrát, nem sikerült a tollbamondás A fiúk ha csak tehették, azon­nal rúgták, űzték a jó öreg gu­milabdát a tízpercekben a tá­gas suliudvaron. Néha aztán baj is történt, mert az ellenfe­lek nagy vehemenciával ron­tottak egymásnak. Busi Kál­mán arcába, orrába egyszer Aszódi Tamás úgy belefejelt, hogy eltört az orra. Borzasztó­an fájdalmas volt a sérülés, és Zöldi Éva tanítónő nem értet­te, hogy az ezt követő órán mi­ért sikerült olyan rosszul Kál­mán tollbamondása. Később minden kiderült, vagyis az, hogy nagy fájdalmai ellenére nem tudott koncentrálni a fel­adatra. Végül is orvos, kórház lett a törésből, akármennyire is szívósak voltak ezek a ta­nyasi srácok...- Mire emlékezik vissza a leg­szívesebben?- A hangulatos decemberi, janu­ári délutánokra. Kinn már korán besötétedett, fújta, hordta a havat, benn egy petrólámpa szórta a fényt Éva néni például arról mesélt, hogy már akadnak tanyák, ahol a leölt hízót nem szalmával perzselik, ha­nem egy olyan géppel, amelyben fa ég és kézzel kell forgatni a fogantyú­ját, hogy a csövén kijöjjön a láng... Ezen a napon, az ötvenes talál­kozón rövid ideig ismét felizzott a mese, a régi tanyasi disznóto­rok melege, parazsa is. Hadd szóljon! SZOUON.HU T Hadd szálján! szolnok-jászkun online Naponta jóval többször kellene kezet mosnunk Brit higiénikusok szerint az em­berek több mint kétharmada az alapvető higiénés szabályokat sem tartja be. Az emberek 53 százaléka nem mos kezet köhö­gés vagy tüsszentés után. Érde­kes módon nem a vécé a bakté­riumok legfőbb lelőhelye, sokkal több kórokozó található a vil­lanykapcsolókon, ajtókilincse­ken és a konyhai vágódeszkán. A legfontosabb a kézmosás, amit naponta legalább 6-7-szer kelle­ne végezni. ■ TISZA-PARTI TERMÁLFÜRDŐ CAMPING TISZAKÉCSKE GYÓGYVÍZ - FEDETT USZODA ■ JACUZZI IlawWttJb - SZAUNA - INFRASZAUNA - ÉTTEREM Nyitva mindennap: 9 - 20 óráig Üdülési csekk elfogadóhely és egészségpénztárakkal szerződött szolgáltató! amim pókban megrendezett Weöres Sándor országos gyermekszínjátszó-találkozó délkelet-magyarországi regionális bemutatóján. Képünkön a klsújiak műsora. A korszakos jelentőségű Black Sabbath kátyúba süllyedt sze­kerét (amit énekesük, Ozzy Os­borne kiválása jelentett) nem más, mint a kiváló rocktorok, Ronnie James Dió rángatta ki csatlako­zásával 1980-ban. A Dio- évek meghatározóak a Sabbath-történetben, így nem csoda, hogy most elkészült az az összeállítás, amely csak ezen esztendőkre koncentrálva nyújt elénk gyöngyszemeket. A Black Sabbath mindig is erős, kemény, sűrű megszólalásáról, sokszor már a heavy-nél is sú­lyosabb doom metal hangzásá­ról, erőteljes gitárriffjeiről volt híres, és ez a Dio- számokra is rá­nyomja bélyegét. Hogy még teljesebb legyen a rajongók öröme, három új dal is elkészült erre a válogatáslemezre, amelyek hangzásban tovább viszik erő­teljesen ezt a sötét tónusú, na­gyon húzós megszólalású zenét. (Black Sabbath: The Dió Years. Kiadó: Warner) ■ B. Gy. THYL ULENSPIEGEL 25. rész CHARLES DE COSTER regénye alapján írta: CS. HORVÁTH TIBOR Rajzolta: FAZEKAS ATTILA dó MOND ÍTÉLETET! LAKAT ALÁ A HLTÍ- HAGYOTTAL !

Next

/
Thumbnails
Contents