Új Néplap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-16 / 113. szám

4 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2007. MÁJUS 16., SZERDA Megerősített gát védi a Körös-zugot, az élet pedig visszatért a rendes kerékvágásba a 2006-os árvíz által fenyegetett területen SZELEVÉNY, AZ ÚJJÁSZÜLETETT FALU Nyugodt, virággal teli kisközség Szelevény, csendesen bújik meg a Körös-zugban. dig emberfeletti munka folyt. A szelevényiek kitörölhetetlenül őrzik ezeket az emlékeket. Hálá­sak mindazoknak, akik segítet­tek visszaszorítani a fenyegető áradást, és érthető módon büsz­Ma már szinte semmi sem emlékeztet rá, hogy tavaly ilyen­kor leginkább háborús övezet­hez hasonlított. Egy évvel korábban a kapu­kon lobogó fehér kendők jelez­ték az árvízi fenyegetettség elle­nére is otthonmaradókat, az im­bolygó homokzsákokat hordó harci helikopterek pedig per­cenként húztak el a házak fe- J lett. Az utcákon nyüzsögtek a televíziós stábok, a falu szélén repedező gáton pe- H~ kék rá, hogy képesek voltak megvédeni otthonaikat. A Körös most méltóságtelje­sen hömpölyög a Tisza torkolata felé. Festői látványt nyújt, így ne­héz elképzelni, hogy ez a szelíd folyó milyen pusztításra képes. A gát pedig — melyet egy évvel ezelőtt csak a vizesballonok és homokzsákok százezrei tartot­tak egyben - ma már biz­tonságosan terelgeti medrében a vizet. Tokár Ist­ván, az akko­ri megyei védel­mi bizottság el­nöke 2006. április 21-én, pénteken rendelte el Szelvény, Csépa és Tisza­Szilvasi Zsuzsa H / > " v 1 daig borította volna víz Szelevenyt — mutatja a polgarmeste sas kitelepítését, másnap 10 óra után pedig a három településen élők kimenekítéséről is döntött. Ennek értelmében a szelevé- nyieknek még aznap estig el kel­lett hagyniuk otthonukat. Az intézkedést az indokolta, hogy az éjszaka folyamán köz­vetlenül a falu határában megre­pedt a gát. A vízügyi szakembe­rek, katonák, tűzoltók, önkénte­sek szombat délre megállították a repedést, és a kimenekítés el­lenére szinte mindenki maradt, aki tudott segíteni. A napokon át megfeszítve védekező férfiak oly­kor igen keserűen fogalmazták meg véleményüket akkoriban.- Évek óta senki sem törődött velünk, nem épültek meg a Vá­sárhelyi-tervben beígért gátak, víztározók — panaszkodtak. - Bezzeg most az egész ország megtanulja, hol van Szelevény. A homokzsákot szállító autók sok­szor mozogni is alig tudnak a sok televíziós stáb meg a faluba érkező „fontos emberek” miatt. Pedig inkább a dolgos kezekre lenne szükség... így igaz, országszerte meg­tanulták Szelevény nevét, az ár elvonultával pedig újabb ígéretekben sem volt hiány. A gát gyors újjáépítéséről, a tönkrement utak javításáról beszéltek az illetékesek. A legfontosabb, az új töltés va­lóban elkészült mostanra.- Viszonylag későn tudtak hozzákezdeni a szakemberek ’h a gát újjáépítéséhez - mondja Pánczél Ferenc, Szelevény pol­gármestere. - Hosszú ideig tar­tott, mire visszahúzódott a víz, várni kellett, amíg teljesen ki­szárad a töltés. Tavaly őszre azonban végre elkészült a meg­erősített, biztonságos gát. Sokan bizalmatlanul méregették, hi­szen a megerősítés nem jelen­tett gátmagasítást, és mindany- nyian jól emlékszünk rá, hogy jóval a gátkorona fölött állt a Kö­rös. Sokkal fontosabb ! azonban, hogy most már masszív a töltés. A nagy forgalom, nehéz teherautók miatt tönk­rement belterületi utak helyreállítására a Bel­ügyminisztérium vis maior keretéből kap­tunk pénzt, illetve ha­marosan a településeket összekötő utak felújítá­sát is elkezdik. • A legfontosabb azon­ban, hogy visszaállt a bi­zalom Szelevény iránt. Valóban újjászületett az a falu, amelyet sokáig a teljes pusztulás fenyege­tett. Az itt élők ragasz­kodnak otthonaikhoz, melyekért keservesen megküz- döttek, így most jóval kevesebb az eladó ház, mint néhány évvel ezelőtt. Mostanában alig három­négy ház közül választhat az, aki itt szeretne letelepedni. Bozsikék gondosan rendben tartott portáját teljesen elborítot­ta volna a víz, ha tavaly nem si­kerül megállítani a gátcsúszást.- A feleségem beteges, ő a fi­unknál lakott néhány napig Kunszentmártonban, én azon­ban nem akartam itthagyni Szelevényt — emlékszik vissza Bozsik Márton. — Kiraktuk a fe­hér kendőt a kapura, és az iker­testvéremmel együtt hordtuk, pakoltuk a homokzsákokat az el­ső pillanattól egészen addig, amíg biztossá nem vált, hogy megmenekül a falu. Itt szület­tünk, itt éltük le az életünket, így nem is gondoltunk rá, hogy el­meneküljünk a bajban. Hiszen kitől várhatnánk el, hogy megvédje azt, ami a miénk, ha mi magunk nem tennénk meg? Pedig bizony voltak nehéz, kilátástalannak tűnő helyzetek. Pihenésre nem sok idő jutott. Előfordult, hogy este tízkor haza­küldtek, mert megérkezett a friss érő, a váltás, tizenegykor meg már jöttek, hogy mégis kell a segítség. Aztán a legna­gyobb veszély elvonulásával sem szűnt meg azonnal a ké­szültség. Hosszasan elhúzódott az áradás, átáztak a gátak, soká ig figyelni kellett még a vizet. A Juhász családot kisgyere­kükkel telepítették ki tavaly.-Csak a legszükségesebbe­ket vittük magunkkal, azt se tudtuk, marad-e valamink, mire visszajöhetünk.— mondja az édesanya. — Remélem, sosem kell hasonlót átélünk! Bíróék sokszorosan bajban voltak azokban a hetekben.- A férjem érszűkületes, akko­riban épp Szentesen volt orvosi ke­zelés miatt—meséli Bözsike néni. — Magam maradtam az állatokra, malacokra, birkákra, azokat meg muszáj volt kitelepíteni előbb Istvánházára, aztán Pálóciba. Sze­rencsére nem esett bajuk. Most már nem vállaljuk , hogy olyan A 2006-os árvíz napról napra a Körös-zugban Április 13. A vízállás megközelíti a mértékadó áryízszintet sok állatot tartsunk, de aprójó­szágokkal azért foglalkozunk.- Negyven éve a saját kezem­mel építettem fel a házunkat, mind a 16 ezer vályogtéglát én vertem - veszi át a szót a férje, Károly. - Ha elvitte volna a víz, semmink sem maradt volna. Ne­künk már nem lett volna másik házunk, az biztos. Köszönet jár mindazoknak, akik segítettek Szelevénynek. A község lakói egyetértenek abban, hogy Szelevénynek a lé­te múlott azon, hogy tavaly végül mégsem borította el az árvíz.- Közel két méter magasság­ban öntött volna el bennünket a víz, a település 80 százaléka el­pusztult volna — mondják.—Ak­kor pedig ezt a falut ki lehetett volna törölni a térképről. Juhászék is kénytelenek voltak elhagyni otthonukat Április 14. Veszélyhelyzet kihirdetése és rendkívüli készültség elrendelése 13 órától. Április 15. Új előrejelzés és felkészülési szintek meghatározása a tiszai árhullám miatt. Április 16. Az újabb csapadék miatt új előrejelzés és felkészülési szint a Hármas-Kőrösre. Április 18. Az első töltéscsúszás Tiszaugnál. ______________________________ Áp rills21.~ Tőltéscsúszás a Körös-torkoiatnál, Szelevény, Tiszasas, Csépa kitelepítése Április 22. Töltéscsúszás Szelevénynél, a kimenekítés elrendelése._______________ Április 23. Lokalizációs védvonalak építésének kezdete a Kőrös-zugban___________ Áp rilis 24. Lokalizációs terv véglegesítése._______________________________ Áp rilis 25. Tőltéscsúszás Mesterszállásnál._______________________________ Áp rilis 27. Elkészülnek a lokalizációs védvonalak, stabilizálják a rézsűcsúszásokat. Május 1- Tőltéscsúszás istvánházánál._________________________________ Má jus 5. Visszaköltözhetnek otthonaikba a kitelepített falvak lakosai.__________ Má jus 9. Veszélyhelyzet megszüntetése. Az állatokat is ki kellett menekíteni az ár elől Ma már csak aprójószágokat tartanak Bíróék Bozsikék is éjjel-nappal rakták a homokzsákokat A gátat hosszú heteken át vigyázni kellett

Next

/
Thumbnails
Contents