Új Néplap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-07 / 82. szám

4 HÚSVÉTVÁRÓ ÚJ NÉPLAP - 2007. ÁPRILIS 7.. SZOMBAT A locsolóvers Jászboldogházán kötelező hagyomány Nem olyan régen még volt, aki takarékbélyeget is adott a fiúknak a településen Jászboldogházán ma is élnek olyan helyi szoká­sok, amelyek a húsvéti­hoz kapcsolódnak. D. Szabó Miklós Jászboldogháza fiatal telepü­lés, hiszen hivatalosan még csak tavaly lépett az „előnyug­díjasok” közé. Azaz hatvan­éves volt. Mostanság ezer­nyolcszáz lélek lakja, míg a múlt század elején még csak tanyaközpontokból, határré­szekből állt. Mára a tanyák visszatértek pihenni abba a földbe, amelyből vétettek. Alig maradt belőlük harminc, de harmadukban már csak a sze­lek az urak és a lakók. Ennek ellenére sajátos helyi szokások alakultak ki, ame­lyek közül egyik-másik még ma is él. Erről váltottunk szót Rigó Andrásné tanárnővel.- Az már a múlté, hogy szappanos vízzel jártak a legé­nyek. Most már rengeteg a köl­ni: olcsó, féldrága, drága. A lo­­csolkodás fő ideje Boldoghá­zán is a hétfő délelőtt. Hozzám is jönnek, és nem is olyan ré­gen még takarékbélyegeket adtam a fiúknak. Nálam is az a szokás, mint itt a legtöbb he­lyen: a vers kötelező. Általá-A húsvét és a nyuszik összetartoz­nak. Szűcsné Rózsikáéknál négy­hetes a legfiatalabb Boldogházán a hatodikos lányok húsvét előtt ajándékokkal kedveskednek a fiúknak. Remélve, az ünnepen sem maradnak ki a kölnizuhatagból. ban a legények húszéves koru­kig járnak locsolkodni. Utána már odamennek, ahhoz a lány­hoz, akinek teszik a szépet. így van ezzel Pap Béla is, aki negyedszázad éves, és a helyi önkormányzat dolgozója. A barátnője pedig Jászberény­ben lakik.- Nála leszek, ott kezdek, maradok is délig. Ebéd után hazakocsizok ide: meglocso­lom anyut, nagymamát, ke­resztmamát. A kölni is meg­van, vers is lesz valamilyen, hiszen a jó rigmus is éppen úgy hozzátartozik ehhez a naphoz, mint a piros tojás vagy a nyúl. Szűcs Gergelyné Rózsika mama 71 éves, és még azok közé tarto­zik, akik locsolkodni is jártak.- Kislánykoromban apu vitt el néhány helyre. Megöntöz­tem a gazdát, a fiát. Ugyanúgy verset mondtam, hagymahéj­jal festett tojást kaptam, úgy, mint a fiúk. Má­ra ez kissé átala­kult, sok helyen megszűnt.- Azért készül­nek erre a csodá­latos, tavaszi ünnepre...- Nagyon is. Három nemze­dék él egy fedél alatt: a kis­­unokám, a lányom és a vejem meg én. Úgy számítunk, lesz vagy tíz-tizenöt locsolkodó. Hi­mes tojást, csokinyulat kap­nak. Meg háromféle sütit, és lesz sonka, szendvics is. Hogy ki ne száradjon a torkuk, nem hiányzik az üdítő, a nagyob­baknak pedig valamilyen itó­­ka sem.- Tudom, illetlen a kérdés, de azért idekívánkozik: mennyibe kerül ma egy lányos háznál a húsvét?- Sok minden: sonka, tojás stb. „megterem” a portán, de azért venni is kell. Szerintem húszezerbe, bár nem ez a lé­nyeg. Hanem az, hogy aki ide bekopog, mindenkit leülte­tünk egy kicsit, hogy el ne vi­gye az álmunkat. Vajon mit mondanak azok az érintettek, akik várják a srácokat.- Hímes tojást készítettem, de lesz csokinyúl is - árulja el a szép, szőke 12 éves Tamara. — A közeli rokonfiúk két-há­­rom ezer forintot is kapnak a tojások mellé. A legények se restek, ők is készülnek erre a nagy napra. Közéjük tartozik Bajor Zoli is.- Először a családot, rokon­ságot öntöm meg. Aztán követ­keznek a csajok, már aki nem menekül el hazulról.- Mennyi a kereseted?- Tavaly húszezer forint jött össze. De lassan kiköpök eb­ből a korból. Szabó Ádám még évekig nem kopik ki, hiszen hatodi­kos. Amikor egy szép verset kérek tőle, azt mondja el, ame­lyet Erdélyből áttelepült szüle­itől hallott: „Rózsa, rózsa szép virágszál Szálló szélben hajladozzál Napmelegben nyiladozzál Meglocsollak, illatozzál. ” Ajándék jár a nőnapi köszöntésért cserébe EBBEN a jászsági faluban tapasztaltuk, hogy a hatodikos lányok a tavasa szünet előtti utolsó tanítási napján ajándékokkal ked­veskednek fiú osztálytársaiknak. Azért, mert március 8-án kö­szöntötték őket. Meg azért is, ha húsvét hétfőn feléjük visz az út­juk, nyugodtan nyissák mega bejárati ajtót... ■ A locsolkodás fő ideje Boldoghá­zán is a hétfő délelőtt. A húsvét a remény forrása is egyben ünnep A feltámadás nélkül nincs keresztény hit, nincs kereszténység A kereszténység meghatá­rozó lelki élménye a meg­váltás tudata. A feltáma­dás, melynek húsvétkor üljük az ünnepét, ennek ígéretét teszi bizonyossá. Szathmáry István A keresztény ünnepkör legfonto­sabb ünnepéről beszélgettünk Jaczkó György szolnoki görög katolikus parochussal.- Mit jelent a húsvét mint kife­jezés, és mi kapcsolata van a hús­sal a feltámadás ünneplésének?- A hús vét érdekes magyar el­nevezés. Arra utal, hogy nem ta­gadjuk meg a gyökereinket, ami­kor így nevezzük az ünnepet. A magyarság számára a keresz­ténységgel való találkozáskor igen nehéz feladatot jelentett a számunkra szokatlan böjt meg­tartása. Annak elfogadása, hogy hosszú időn keresztül nem ve­hettek húst magukhoz, és ezt csak a feltámadás eljövetelekor tehették meg. Pontosan ennek a böjtnek a nehézsége és komo­lyan vétele adja meg az ünnep méltóságát és élményét. Negy­ven napon át várakozik erre a keresztény magyar ember.-Akkor egy kicsit ez szenvedés?- A keresztény tanítás szerint Jézus feltámadása adja meg az emberi élet szenvedésének értel­mét. Az ember kénytelen rádöb­benni, hogy mennyire velejárója az életnek a szenvedés, de arra is rá kell jönnie, hogy a szenve­désnek van értelme. Például a szülő asszony az ő kilenc hóna­pos teherviselésének az értel­mét a gyermek sírásának az örö­mében tapasztalja meg, hiszen a gyermek születése az értelme az ő összes szenvedésének. A böjti idő elteltével sok egyházban ma is megszentelt ételt vesznek ma­gukhoz a hívek. Kifejezve ezzel azt az örömhírt, hogy a szívük­ben levő reménység valóra vált, hiszen elértük a feltámadásnak a napját. Szent Pál apostol azt mondja: „Ha nem támadt föl Krisztus, semmit sem ér a mi igehirdetésünk, és semmit sem Jaczkó György parochus ér a ti hitetek”. A feltámadás nél­kül nincs keresztény hit, nincs kereszténység. A böjt helyes megtartásához a szeretet is szükséges. Hiszen egy adott célra, egy szeretett sze­mély felé irányul a böjtölésünk, aki maga Jézus Krisztus. Szük­séges a Krisztusba vetett hit is, hiszen ha nem hiszem el, hogy Jézus Krisztus a megváltó, aki feltámadt a halálból, akkor való­ban nincs értelme semmiféle böjtnek vagy önmegtagadásnak. — Együtt szokták említeni a hi­tet, a reményt és a szeretetet. A re mény minek a reménysége?- A hívő ember számára a re­mény nem csak bizonyos földi dolgokat jelent, hanem túlmutat ezén, és a célja a vágyott örök élet. Van egy teológiai értelme a remény szavunknak. Az az erény, ami képessé teszi akara­tunkat, hogy megtegyünk min­dent, ami az üdvösségünkhöz szükséges. Bizalommal várjuk az Isten segítségét, mellyel elju­tunk a természetfeletti célunk­hoz, az örök élethez.- Vannak sokan, akik híjával vannak a reménynek.- A reménynek van ellentéte, a reménytelenség. Az Ószövet­ségben hallhatjuk a próféták vagy a zsoltárok szavait, ame­lyek a választott népet remény­séggel töltik el, mint az Isten ígé­rete. Lényege: Istennél vár ránk az üdvösség. Az istentelen em­ber kiesik a reménységnek a csodájából, hiszen nem tud ön­magán túlemelkedni, és nem tud a saját szenvedésének értel­met találni. Jézus Krisztus azok­nak az üdvössége, akik minden reményüket belé vetik. A ke­resztény ember reménye a Jézus Krisztus, aki halálával és föltá­madásával megmutatja nekik az örök életbe vezető utat. TÁJÉKOZTATÓ a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő ÓVODÁK FELVÉTELI RENDJÉRŐL Óvodai felvételre, átvételre jelentkezhetnek azok a gyermekek, akik 2007. augusztus 31-ig betöltik a harmadik életévüket. A szülő köteles a gyermekét beíratni az óvodába abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, mivel a nevelési év első napjától a gyermek számára kötelező legalább napi 4 óra óvodai nevelésben részt venni. A 2007/2008-as nevelési évre az óvodai felvételre történő jelentkezés időpontja 2007. május 7-től (hétfőtől) 2007. május 11-ig (péntekig) 8.00 órától -18.00 óráig. Ebben az időszakban a jelentkezési lapot a szülő által választott óvodába kell benyújtani. Az óvodák címlistája, a körzetükhöz tartozó utcajegyzék, valamint a jelentkezési lap valamennyi bölcsődében és óvodában, a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján, és az Okmányirodában beszerezhető, illetve Szolnok város honlapjáról a www.szolnok.hu címről letölthető. A gyermekeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Afelvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt, az erről szóló értesítést 2007. május 25-ig küldik meg a szülőknek. A kötelező felvételt biztosító óvoda, ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételét. A jelentkezéskor az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges:- a gyermek születési anyakönyvi kivonata,- a gyermek nevére kiállított hatósági bizonyítvány (személyi lap) vagy lakcímkártya,- a szülő (gondviselő) személyazonosító igazolványa, lakcímkártyája. Szalay Ferenc Szolnok Megyei Jogú Város polgármestere

Next

/
Thumbnails
Contents