Új Néplap, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-24 / 70. szám
2007. MÁRCIUS 24., SZOMBAT GAZDASÁG : Bútort vettem, két nap múlva akciós lett bosszantó Olvasónk bútort vásárolt. A megrendelés utáni harmadik napon akciós áron juthatott volna hozzá. Csalódottnak érzi magát, különösen, mert 27 ezer forint a különbözet. Érthető, ha a kedves olvasó csalódott. Az üzlet azonban jogszerűen járt el - hangsúlyozta a fogyasztóvédelmi szakember. A termék árát illetően az a szerződés az irányadó, amelyet az áru megrendelésének pillanatában kötöttek. Ez pedig az akció előtt volt, amikor a bútort még teljes áron adták. A kereskedő akkor követte volna el az árdrágítás vétségét, ha az akció idején adta volna drágábban a terméket. Maga a fogyasztóvédelmi hatóság vezetője is járt már így magánemberként. Dr. Tóth Istvánná, a Közép-magyarországi Regionális Köz- igazgatási Hivatal helyettes igazgatója elárulta: neki is nagy bosszúság volt, amikor egy szaküzletben kifizette a sok pénzt egy bútorért, és az másnaptól számottevően olcsóbb lett. Az ilyesmibe sajnos bele kell nyugodnunk - teszi hozzá a szakember. Szerinte a dolog még csak udvariatlanságnak sem tekinthető. Lehet, hogy az akcióról előző nap döntöttek. De ha nem, a kereskedő akkor sem kötelezhető rá, hogy olcsóbban adjon olyasmit, amit nem az árleszállítás idején vesznek. Ilyen alapon minden korábbi vásárló követelhetné az árengedményt. Továbbá arra sem kötelezhető a kereskedő, hogy tájékoztasson bennünket: néhány nap múlva az áru akciós lesz. Hiszen a saját érdekei ellen dolgozna, ha ezt tenné. Vigasztalásul vehetünk valamit a leértékelésben, mondván: ehhez legalább olcsón jutottunk hozzá. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Rosszul járnak a lázadók kórházak Molnár szerint a legtöbb kórház büdzséje gyarapodni fog Jobb gazdasági helyzetbe kerülhetnek a kórházak az aktív ágyszám karcsúsításával, illetve a krónikus ágyszám növelésével A kórházak 60 százalékának javul a finanszírozása, amint egy hét múlva megkötik a biztosítóval az új szerződést. Rosszul járnak viszont azok, akik nem hajlandók aláírni. Bánky Bea Nem vehetünk mérget arra, hogy zökkenőmentes lesz a kórházak új működési engedélyeinek, egyben az új ágyszámokra kidolgozott finanszírozási szerződéseinek jövő héten esedékes megkötése. A mintegy 160 kórház többségét önkormányzatok tartják fenn; szerződéses viszonyuk meglehetősen vegyes képet mutat. Az alapító okiratban lefektetett szabályok alapján akadnak olyan gyógyintéz- mények, amelyekben a kórház- igazgató minden további nélkül aláírhatja a biztosítóval (OEP) kötendő finanszírozási szerződést. Más kórházak esetében viszont ezt kifejezetten tiltja az alapdokumentum, így nem kerülhető meg a tulajdonos önkormányzat jóváhagyása. Bár Molnár Lajos tegnap optimistán úgy fogalmazott: „nem áll rendelkezésünkre semmilyen olyan adat, amely arra utalna, hogy az intézmények ne akarnák aláírni a finanszírozási szerződést”, és Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa is úgy tudja, nincsenek ellenállók, a Világgazdaság információja szerint hetvennél több kórházfenntartó nem hajlandó az új feltételek elfogadására. Molnár szerint azok, akik „politikai okokból így döntenek, számos előnytől elesnek”. A szerződés ugyanis a kórház működésének alapja: ha egy intézménytulajdonos nem írja azt alá, veszélyezteti egyrészt a betegellátást, másrészt az ott dolgozó orvosok és ápolók egzisztenciáját. Az „ellenszegülők” azonban nem csak előnyöktől, Időigényes a szakorvoshiány pótlása. például fejlesztési pénzektől eshetnek el. A biztosító - az egészségügyi miniszter határozata szerint - csökkentett kapacitásokkal arányos teljesítményük 70 százalékának megfelelő összeget folyósít csak a „lázadó” gyó- gyintézményeknek. Mivel az OEP három hónapos csúszással fizet a kórházaknak, a szerződést alá nem írók júliustól kerülhetnek bajba. „A kórházak 60 százalékának javul a finanszírozása az OEP-pel kötött új szerződéssel április 1-jétől” - jelentette be Molnár Lajos egészségügyi miniszter tegnap. A fekvőbeteg-intézmények 15 százalékának nem változik a pénzügyi helyRiogatja a kismamákat a rosszul fogalmazott levél „NYILVÁNTARTÁSUNK alapján Ön az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére eltartottként jogosult. Ez a jogviszony 2007. április elsejétől megszűnik, amiből az következik, hogy e jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem lehet jogosult” - így kezdődik az a levél, amelyet a napokban kismamák százai kaptak kézhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól Az OEP szóvivője szerint a levél csak egy értesítő, amelyet „szívességből” küldtek ki Kimaradt belőle, hogy aki gyesen, gyeten, gye den van, jogosult a tb által finanszírozott ellátásokra, így riadalomra semmi ok. zete, míg 25 százalékuk kedvezőtlenebb gazdasági körülmények közé kerül - ismertette a tárcavezető a minisztérium becsléseit. Megjegyezte: „így beigazolódik az egészségügyi tárca azon állítása, miszerint jobb gazdasági helyzetbe kerülnek a kórházak az aktív ágyszám karcsúsításával, illetve a krónikus ágyszám növelésével”. Szakemberek szerint nem a krónikus, inkább a rehabilitációs kapacitás hiányzik a hazai egészségügyi rendszerből. Az ehhez szükséges tárgyi eszközök gyorsan pótolhatók, hiszen a szaktárca 7,4 milliárdot biztosít az átalakításokhoz szükséges költségekre. A szakorvoshiány pótlása időigényesebb, azonban erre is jut egymilliárd forint. A súlyponti kórházak többsége teljesítményének várható növekedése miatt a korábbinál akár 20-30 százalékkal nagyobb bevételhez is juthat. Az aktív ágyak csökkenéséből felszabaduló összeg ötödét a járóbeteg-szakellátás fejlesztésére fordítják. Molnár Lajos elmondta: az új szerződésekben a szaktárca kiköti, hogy a finanszírozási források 50 százalékát kötelesek a kórházak népegészségügyi szempontból fontos tevékenységekre fordítani. 7 Rehabilitációs program indul a foglalkoztatásban ÚJ, komplex rehabilitációs foglalkoztatási program indításáról dönt a következő hetekben a kormány - jelentette be Kiss Péter Nyíregyházán. A rendszer kialakítására mintegy 60 milliárd forint uniós forrást használhat fel Magyar- ország. A fejlesztéssel az egészségkárosodottak legalább 50 százalékának adnának esélyt a munkára. Közös euróérme az EU-évfordulóra az európai unió ötvenedik születésnapja alkalmából vasárnap 90 millió darab egyforma kéteuróst bocsátanak ki az euróövezet 13 országában. Az érme hátoldalán egy nyitott könyv és az a tér látható, ahol a Római Szerződést aláírták 1957. március 25-én. Magyar- országon hasonló formatervezésű ötvenforintosból kétmillió darab kerül forgalomba a hét végétől. MDF: egy százalék boríték nélkül Hock Zoltán a borítékos rendszer helyett az adóbevalláson tenné lehetővé a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlását az MDF - közölte Hock Zoltán, a párt elnökhelyettese. Megtévesztő árak az Euronicsnál A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL versenytanácsa a fogyasztókat megtévesztő reklámok miatt 45 millió forintra bírságolta az Euronics műszaki áruházláncot működtető négy céget. Óvakodjanak a haragos családtagoktól a jövedelemeltitkolók vagyonvizsgálat Állatorvosokra, fogorvosokra, ügyvédekre, fodrászokra, kozmetikusokra, autógyártókra hajt az APEH Adószakértői becslések szerint a vagyongyarapodási vizsgálatok egyharmada állapolgári bejelentések nyomán indul. Gyakran megkezdődik a vizsgálat, ha a megbántott munkavállalók, az örökösödési vitában alulmaradt testvérek, az elhagyott élettársak, az irigy szomszédok, vagy a sértett üzleti partnerek, esetleg a versenytársak konkrét információkat is tartalmazó levéllel „kedveskednek” a hivatalnak - írja összeállításában a manager magazin. Fontos tudni, hogy a névtelen levél is lehet kiindulási alap az APEH szakértői számára: bizonyítékként ugyan nem használható, de az adóhatóság mérlegeli, hogy tartalma, stílusa alapján érdemes-e lefolytatni a vizsgálatot. Az APEH szakembereinek már van gyakorlatuk helyükön kezelni a bejelentéseket, amelyek közül a legtöbb teljesen alaptalan. Mint Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH volt elnökhelyettese, jelenleg az Ernst&Young tanácsadó cég adószakértője felidézi: az irigy falubeliek és a szomszédok általában kevesebb konkrétummal szoktak szolgálni. „Hiába látja valaki, hogy milyen nagy a szomszéd kocsija, azt nem tudhatja, hogyan adózott. Lehet, hogy minden jövedelme legális, és a cég nevén bejelentett autót is szabályosan kezelték” - magyarázza Vámosi-Nagy. A munkavállalók és a családtagok viszont olykor valóban sok értékes információ birtokában vannak. A manager magazin egyik informátora felidézte, amikor egy kisiparos az ellenőrzés során arra hivatkozott: gyermeke megette(!) a pénztárkönyvet. Az abszurd állítás már a könyv kemény borítása miatt sem volt túl életszerű. Ráadásul az elvált feleség fél év múlva bevitte a hivatalnak volt férje házi nyilvántartását. Az idén a sajtó is többet foglalkozik a vagyonosodási vizsgálatokkal, így több a bejelentés is. Kérdés persze, hogy a vizsgálatok számának megtízszerezésé- vel párhuzamosan a feljelentői kedv is arányosan növekszik-e. Az APEH-től származó információk szerint „az állampolgári bejelentések száma jelentősen megnövekedett az előző év hasonló időszakához képest”. Annál gyanúsabb a magán- személy, minél több és minél nagyobb értékű érdekeltség kötődik a nevéhez. Amúgy is gyakori, hogy a revizorok egy-egy „gyanús” vállalkozáshoz köthető körhöz egyszerre jutnak el. Ha ugyanis az APEH talál egy vállalkozót alacsony jövedelemmel, de húszmilliós autóval, akkor elindul az úgynevezett hierarchiatérképen: megnézik a revizorok, hogy az érintett magánszemélynek milyen cégekben van még részesedése, s gyakran vizsgálják a tulajdonostársakat is. Vannak kiemelt ágazatok is. Az APEH-től, ügyvédektől, illetve tanácsadóktól származó információk szerint a vizsgálatok a többi szakmához képest jobban összpontosítanak az állatorvosokra, fogorvosokra, ügyvédekre, fodrászokra, kozmetikusokra, valamint a ruházati kiskereskedelemben, a számítás- technikai ágazatban, az autó- és autóalkatrész-iparágban, illetve az építőiparban vállalkozókra. (Folytatjuk) Csak az első milliót ne kérdezzék - mondják a milliomosok. Most kérdezik.
