Új Néplap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-23 / 46. szám
2007. FEBRUÁR 23., PÉNTEK 7 GAZDASAG Osztrák becslés: 2,7 százalékos a magyar gazdaság növekedése idén A legutóbbi 6,2 százalékról 5,4, illetve 5,2 százalékra lassul idén és jövőre az Európai Unió új ke- let-közép-európai tagországainak gazdasági növekedése az osztrák WIIW gazdaságkutató szerint. Ez azonban még mindig magas növekedési ütem az EU régi tagországaihoz képest, kivéve Magyarországot, ahol a korábbi 4 százalékról idén 2,7 százalékra mérséklődik a növekedés a megszorító intézkedések miatt - mondják az intézet elemzői. Előrejelzésük szerint a térségben csökken majd a munkanélküliség, és ennek nyomán erősödik a belföldi kereslet. Az Európai Unió 15 régi tagországában az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén 2,7 százalékos növekedés várható. Bár az új tagországok kétszer olyan gyorsan fejlődnek, mint a régiek, a gazdasági teljesítmény 90 százaléka még mindig a régi 15 tagországra jut. ■ Kevés vállalatnál költenek innovációra Alig van ma innovatív cég Magyarországon - mindez az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséből derül ki. A testület rangsorolása szerint a világon az ezen területen élenjárók között található Németország, Svédország, Finnország és Dánia, valamint a nem EU-tag Svájc, illetve Japán. A második kategóriába sorolták többek között Nagy- Britanniát, Hollandiát, Ausztriát, Írországot és Izlandot is. Magyarország a lassabban haladók kategóriájába került. A brüsszeli testület szerint az uniós középnél magasabbak Magyarországon a kutatás-fejlesztésre szánt állami kiadások, és nő a magasabb technológiát követelő ágazatok teljesítménye. Negatívumként a képzés egyes hiányosságait, illetve az egész életen át tartó tanulás kiterjedtségét említi a jelentés. Az átlagnál alacsonyabb a szélessávú internet használata, a cégek kutatási célzatú költekezése, illetve a kezdő vállalkozások tőkeerőssége is. ■ Z. M. Félmillióan nyomorban gyerekjólét Romák és fogyatékosok a legrosszabb helyzetben A rendszerváltás óta tovább romlott a gyermekek helyzete; ma a nagy családok hatvan százaléka él a létminimum alatt (Képünk illusztráció) A gyermekjólét szónak épp az ellentéte tükrözi a tényleges hazai helyzetet: minden ötödik gyermek, azaz 430 ezren mélyszegénységben élnek. Bánky Bea A magyar gyerekek több mint fele - 750 ezren - él szegénységben, ötödük pedig - 450 ezren - a szociológusok által használt kifejezéssel: mélyszegénységben. Ezek a gyerekek általában úgy hajtják álomra a fejüket, hogy aznap nem ettek meleg ételt. A probléma súlyát nem csak a kormány által szerda este elfogadott, „Legyen jobb a gyerekeknek” elnevezésű nemzeti stratégia kidolgozója, Ferge Zsuzsa szociológus éreztette tegnap a Parlamentben, hanem Szili Katalin házelnök Is. Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: „Lehetséges, hogy a rendszerváltás kiigazítására van szükség a gyermekek esélyének javítása érdekében”. Ekkor kezdődött ugyanis az a folyamat, amely során egyre nagyobbak lettek a jövedelmi különbségek a társadalom alsó és felső tizede között. Ráadásul tisztán kimutatható, hogy minél több gyereket nevel egy család, annál nagyobb az esélye a nyomorra: „a három vagy annál több gyereket nevelő nagy családok 60 százaléka él a létminimum alatt, 5-7 csemete esetén ez az arány eléri a 80-90 százalékot is” - hangsúlyozta Ferge Zsuzsa. Szerinte ez részben az alacsony családi pótlék miatt alakulhat így. Kifejezetten rossz megoldásnak tartja Kóka János gazdasági miniszter javaslatát, hogy csak a rászorulóknak kell családi pótlékot folyósítani. A szociológus szerint nem lehet jövedelemtől függővé tenni a díjat, de arányosan többet kellene juttatni a két-háromgyere450 ezer gyerek nem kap minden nap meleg ételt. keseknek, mint az egy-két gyereket nevelőknek. Felhívta a figyelmet Brüsszel ellentmondásos viselkedésére: „betartatják a konvergenciaprogramot, de megfeddik az országot azért, mert keveset fordítunk szociális kiadásokra”. A mélyszégénység újratermeli önmagát: ennek egyik oka egészség- ügyi, másik az oktatással hozható összefüggésbe. A népesedéskutatók kimutatták, hogy a rendszerváltáskor a szegény harmincévesek „csak” 9 százalékkal éltek rövidebb ideig, mint a gazdagok, a mai fiatal férfiak és nők 17 évvel élnek rövidebb ideig, ha rosszak a körülméMinél több a gyermek, annál nagyobb a szegénység ! Gyermekszegénység az átlagjövedelem 60 százaléka alatt élő családoknál Gyermekszegénység a létminimumon élő családoknál | (százalék) 41 34 ............ 28 29 II i ______«É ............ I I . Összes háztartás Összes gyermekes háztartás Egygyermekes háztartás Kétgyermekes háztartás Három-vagy több- gyermekes háztartás |-< IRHÁS: TÁRKI, KSH nyeik. Ennek oka, hogy már nagyon fiatalkorban kialakulnak azok a krónikus betegségek, amelyek a munkavállalásban is korlátozzák az érintetteket. Másrészt azokból a családokból, amelyekben a létminimum környékén élnek, mindösszesen négyszázaléknyi azoknak a gyermekeknek az aránya, akik diplomához jutnak. Noha mindenki befejezi az általános iskolát, a nyolc osztályt végzettek negyede-ötöde funkcionális analfabéta. Ferge Zsuzsa szerint oda kell koncentrálni az uniós forrásokat, ahol a legnagyobb a probléma: a 28 legreménytelenebb helyzetben lévő kistérségben élő, a roma és fogyatékos gyermekek vannak a leghátrányosabb helyzetben. A nemzeti stratégia elfogadása utáni tájékoztatón Danks Emese kormányszóvivő elismerte: a tervezet nem tartalmaz konkrétumokat és nem jelöl meg forrásokat sem. Kovánk Erzsébet, a szociális minisztérium biztosa lapunk kérdésére elárulta: uniós pályázatokból sok pénz hívható le a gyermekszegénység felszámolására, csak korai (5 éves kor alatti) készségfejlesztésre 11 milliárd forint használható fel. 2 millió tonna kukoricából lehet bioüzemanyag A TERVEK SZERINT 2009- 2010-re már kétmillió tonna kukorica feldolgozására alkalmas bioüzemanyag-gyár- tó kapacitás működik majd Magyarországon - mondta Gráf József. Az agrárminiszter szólt arról, hogy a már működő két üzem mellett 2008 második felében újabb két-háromban kezdődik meg a termelés. Működésképtelen az MNB igazgatósága „szapáry györgy alelnök mandátumának február 21-i lejártával a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságának létszáma a törvényben előírt minimális létszám alá csökkent, így a testület működésképtelenné vált. Ez a helyzet zavarokat és fennakadást okoz a Magyar Nemzeti Bank működésében” - áll a jegybank közleményében. Az igazgatóság négy taggal működőképes. Kóka: végig kell vinni a konvergenciaprogramot KÖVETKEZETESEN végig kell vinni az elfogadott konvergenciaprogramot ahhoz, hogy Magyarország versenyképessége megmaradjon, sőt javuljon - jelentette ki Kóka János. A gazdasági és közlekedési miniszter a The Economist budapesti konferenciáján azt mondta: Magyarország Közép-Euró- pában megnyerte a versenyt az elmúlt 17 évben az egy főre eső bejövő működőtőke tekintetében. Következetességet vár Kóka @ TOVÁBBI hírek: www.vg.hu Kevesebb turista, több átutazó Magyarországon Tavaly 38,3 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A külföldiek közül 15,3 millió volt kiránduló és 13,6 millió tranzitutas. Összesen 958 milliárd forintot költöttek el. Az előző évekhez hasonlóan a leglátogatottabb célpont Budapest, a Nyugat-Dunán- túl és a Balaton. Az összes vendég több mint 75 százaléka ezt a három régiót kereste fel. Tavaly 11 százalékkal nőtt az egy napra Magyarországra látogatók száma, míg a több napra érkezőké 8 százalékkal csökkent. Az „egynapos” vendégek Ezermilliárdot költöttek nálunk a külföldiek. 49 százaléka csak átutazik Magyarországon. A szomszédos országok közül Románia, valamint Szerbia és Montenegró állampolgárai tették ki az átutazók közel 50 százalékát. 2006-ban a magyarok összesen 17 millió alkalommal utaztak külföldre, és 558 milliárd forintot költöttek el ott. Két százalékkal csökkent az egynapos utazások száma, míg a többnapos látogatások esetében 14 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Míg a rövid utazások majdnem felét vásárlási céllal tették a magyarok, ez az arány a hosszabb utazásoknál alig több mint két százalék. ■ Orvosok is tüntettek Lipótmezőn spórolás Összevonták a Szent István és a Szent László Kórházat Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása miatt tüntettek Háromszázan tüntettek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása ellen az intézmény előtt csütörtökön. A legnagyobb veszteség akkor éri a kórházat és a betegeket Nagy Zoltán főigazgató főorvos szerint, ha azokat az orvoscsapatokat, amelyek már évtizedek óta együtt dolgoznak, most szétverik. A tüntetők transzparensekkel érkeztek, és a fővárosi kórház kapuja elé egy koporsót is kitettek, amelyre azt írták: „Lipótmező - élt 139 évet”. Spórolás a célja annak a döntésnek is, hogy összevonják a budapesti Szent István és Szent László Kórházat. A Fővárosi Közgyűlés képviselőinek többsége elfogadta azt a javaslatot, amelynek már tavaly augusztusban elkezdték az előkészítését. Az ösz- szevonás célja, hogy megszüntethessék a párhuzamos szolgáltatásokat. így a működési költségek 3D0 millióval kevesebbe kerülnek majd, és hosszú távon biztosítható a fertőző betegek ellátásának finanszírozása. Az összeolvadás eredményeképpen megszűnhet 141 állás. Az egészségügyi reform Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa szerint „átgondolatlan kamikaze-akcióhoz hasonlít”, amelynek végső célja az 1500 milliárd forintos egészség- ügyi pénzalap fölötti befolyás megszerzése. ■ B. B.
