Új Néplap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-19 / 42. szám
3 ÚJ NÉPLAP —2007. FEBRUÁR 19., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR HÍ] Jászapáti KÖZGYŰLÉS Év eleji közgyűlését tartotta a minap a Jászapátiak Baráti Egyesülete. Az egyesületnek 200 tagia van helyből és máshová elszármazott apátiakból. Egyik legjelesebb tevékenységük a könyvkiadás: legutóbb a helyi honismereti szakkör 30 éves évfordulójára jelent meg kiadásukban egy kiadvány. Lóczy Miklós elnök beszámolt a múlt évről, majd a jelenlévők megválasztották az új elnökséget, melyből a különböző funkciókat betöltőket fogják megválasztani. TA lászjákóhaima báloztak 11. alkalommal tartották a napokban iparosbáljukat a jákó- halmi iparosok — ezúttal a Szől- lősi Fogadóban. Az iparosság évszázadokra visszamenőleg meghatározó a község életében, így báljuk a farsang egyik rangos eseménye. A bált megelőzően volt az új vezetőség megválasztása, ahol elnöknek ismét Muhari József kapott bizalmat, ta Jászkarajenő aszfaltburkolat A belterületi utak 98 százaléka már szilárd burkolatú. Ugyanakkor még akad a községben egy 630 méter hosszúságú szakasz, a Parlaghalmi út, amelyiken eddig a por és a sár volt az úr. Erre pályázatot adtak be, nyertek, és március elsején elkezdődhet a négy méter széles aszfaltburkolat alapozása, majd építése. A munkálatokkal egy időben az út teljes hosszában megépítik a csapadékvíz-elvezető rendszert is. Az elképzelések szerint június végére végeznek a munkálatokkal. d.sz.m. Mezőtúr, költségvetés. Két változatban nyújtották be az ön- kormányzat 2007-es költségvetés-tervezetét. Az egyik változat szerint a hiány 490 millió forint, a második változat szerint 604 millió forint, 4,2 milliárd forintos költségvetési főösszeg mellett. A költségvetést várhatóan március 1-jén fogadja el a testület, szs Túrkeve TERMÉKTÁRLAT Rendhagyó kiállítást szervez Túrkevén a Finta Múzeum. A város és a térség vállalkozásait, illetve az ezek által előáriított termékeket mutatja majd be a tárlat, amelynek a Vadász Pál Kiállítóterem ad otthont. A nemes kezdeményezés célja, hogy az ötletgazdák feltárják e vidék erőforrásait és lakossággal megismertessék a gazdaság helyi és környékbeli szereplőit, bj Nagyon sok gubancos összetevője van, lehet annak, hogy egy apró település ebben a folyton változó mindennapokban életben maradjon. Sőt, az elnéptelenedés helyett még valamit fejlődjön is, és megfeleljen a kor viszonyainak. D. Szabó Miklós Mi most a Kunhegyes ölelésében lévő Tomajmonostorát néztük meg. Mit szeretnek és hiányolnak lakóhelyükön az emberek? Kiss Zsigmondot olyan embernek ismerik, aki soha nem rejti véka alá a véleményét. Rokkant- nyugdíjas, de még dolgozik is.- Kunhegyesről költöztünk ki, aztán elváltunk. A fiam meghalt, a lányomnak két gyereke is született. Azt tudomásul kell venni, hogy mi most 2007-ben egy szerep nélküli kis falunak számítunk. A választások óta azért valami elkezdődött. Új a vezetés, a képviselők fele, és azóta az iskola, hogy megmaradjon, belépett egy kistérségi társulásba. Mert régi igazság, hogy egy falu haldoklása ott kezdődik, ha elviszik az iskolát. Egy, magát csak Marikaként bemutató asszony mást említ.- Nekünk nincs vasútunk, itt a tömegközlekedést a busz jelenti. Ha ne adj Isten a kunhegyesi szárnyvonal is megszűnne, Kisújszállás vagy Kál-Kápolna felé jóval nehezebben juthatnánk el. Elvégre az itt lakók nem annyira gazdagok, hogy minden udvarban gépkocsi várakozzon. Ezért szerintem egy ilyen településen a munkahelyen kívül létkérdés az utazás is. Elvégre az én fiaim is eljárnak dolgozni. Borcsikné juhász Ilona tanítónőként dolgozik. Öt éve költöztek ide Sárospatakról.- Hogy megkapaszkodtam To- majon, köszönhető a munkahelynek. Mások a gyerekek nálunk, mint a városokban. Itt még köszönnek is, hiszen mindenki ismeri a másikat. Ezek apró dolgoknak tűnnek, de fontosak. Egy falu akkor képes megtartani a lakóit, ha ad, szolgáltat is nekik valamit. Iskolát, óvodát, orvost, boltot, rendszeres buszjáratot. Ami az üzleteket illeti: négy van belőlük a faluban. Ha pedig valakinek kiszárad a torka, két kocsmában is gyantázhat. Aztán házi pálinkában sincs hiány, hiszen a lakásokhoz tartozó hatalmas kertekben nem csak kukoHarminc körüli ä faluban harminc körüli a regisztrált, azaz hivatalos munkanélküli. A valóságban azonban többen lehetnek, de hát akadnak olyan állástalanok is, akik valahol azért találkoznak a munkával. Ráadásul előfordul olyan eset is, hogy a munkanélküli esetleg úgy helyezkedett el, hogy nem is regisztráltatta magát. Néhány adat a faluról A TELEPÜLÉST 762-en lakják. Az általános iskolában pedig mostanság 91 gyerek koptatja a padokat. Közülük négyen Tisza- szentimréről, tizenheten Új- szentgyörgyről járnak. Ami nem mellékes, a végzősök közül évek óta mindenki tovább tanul. Il szokni, és visszavágyik Kunhegyesre. Vele szemben Kiss Gergelyné viszont az eladó házakat néze- geti, mert a fia, menye Kunhegyesen kapott munkát, és neki itt Tomajon olyan ház kellene, ahol nagy a kert. rica és napraforgó díszük, de sok gyümölcsfa is. Ha kevesen, de megjelentek a vállalkozók is, pontosabban fogalmazva, családi gazdálkodók. Közéjük tartoznak Gyulai Lász- lóék. Náluk az édesanyával váltottunk szót.- Mivel a rendszerváltás után munkanélküliek lettünk, így családi alapon a párommal, fiunkkal gazdálkodni kezdtünk. Azt látom, hogy tavaly óta valami elkezdődött itt is. Mondok egy példát: nótaestet rendeztek a kultúrban. Az ilyen estek kellenek, mert összehozzák az embereket. Ráadásul ez a nézőknek ingyenes volt. Csécseiné Kiss Brigitta szerint a munkahely is fontos. Pár percre lakik a munkahelyétől, a párja meg Kunhegyesen dolgozik. Somodi Jánosné pedig azt állítja: az emberek barátságosabbak faluhelyen mint városban. Nyíri Mihály- né nem tudott megKiss Zsigmond nem rejti véka alá véleményét Németóra a hetedikeseknél. Az általános iskolában mostanság 91 gyerek koptatja a padokat. A végzősök közül mindenki tovább tanul. Elmenni vagy maradni? faluhelyen Tomajmonostoriak vallanak a lakókörnyezetükről JEGYZET TELEKI JÓZSEF Mi kerül a tányérunkra? etetnek bennünket ismét. Hogy mivel, azt pontosan mi magunk sem tudjuk. Egykét éve húsvét táján sonkának látszó tárgyak árasztották el az országot. De találtak már honi húsüzemekben az ellenőrök Németországból érkezett, állateledelnek való vágóhídi hulladékot is. A napokban pedig tetemes mennyiségű lejárt fo- gyaszthatóságú és átcímkézett húskészítmény került elő egy szolnoki raktárból. Mennyi kerülhetett az ebédlőasztalokra, azt a hatóság egyelőre csak találgatja. bár egyetlen cég neve forog a híradásokban, ám ahogy a húsvéti sonkamizéria idején az egyik nagy áruházlánc, úgy most a kiskereskedők felelőssége sem kerülhető meg. A hamisított címkék silányra sikeredtek. így egyetlen pillantással felismerik a szakértő szemek. így valószínűleg a boltosok is. igaza lehet annak az ismerősömnek, aki esküszik a házi disznóvágásra. Bár korábban azért vásárolt élő disznót, és fogott maga a feldolgozásához, mert olcsóbb volt, mint a boltban vásárolt hús. Ma már talán ez a költségesebb, de legalább biztosan tudja, mi kerül a tányérra. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu Lemondott tisztségéről, mást választottak A fegyverneki képviselő- testület tudomásul vette Krupa Mihálynak, a „Fegyvernek Biztonságos és Egészséges Környezetéért” alapítvány kuratóriumának elnöki tisztségéről való lemondását. A kuratórium új elnökének Bukta Jánosnét választotta meg. ■ MG Megkérdeztük olvasóinkat Szeret(ne)-e kistelepülésen élni? DR. SÁNTHA JÓZSEFNÉ, KatVOg:- A közbiztonság sehol sem jó, mindegy, hol él az ember. A kistelepülésen a szomszédok odafigyelnek egymásra, emiatt én is laknék ilyen helyen. Pályázatokkal, odafigyeléssel a pici falu is fejleszthető, de az alapszolgáltatásokat (posta, iskola, bolt) itt is biztosítani kell, hogy egyenlőek legyenek az esélyeik a várossal. HANUSZIK ANTAL, Szolnok: — Szolnoki ember létemre feljárok Budapestre dolgozni, mint festő. Emiatt már megutáltam a nagyvárost, különösen a fővárost Szinte már kikapcsol, ha hazajöhetek a nyugodt kisvárosba. Olyan álmosnak tűnik Pesthez képest. Bár laktam már kertvárosban is, mégiscsak városi ember vagyok. Jó itt élni. ádám Ildikó, Jászivány: - Egy kisfaluban élek, de a fővárosban dolgozom. Szeretek Jász- iványon élni, s nem is költöznék nagyvárosba. Úgy gondolom, egy kis település sokkal nyugodtabb, biztonságosabb, mint egy város. Persze hátránya is van, mivel a munkahely elszólít, Budapesten több a lehetőségés több a jövedelem is. Ezért vállalom az ingázást. darabos istván, Túrkeve:-Nagyon szeretek vidéken élni, mert nyugodt a környék, nincs zsúfoltság az utcán és az üzletekben sem. Közel lakom a városszéléhez, így a levegő is sokkal tisztább, mint egy nagyvárosban. Minden elérhető távolságban van, még gyalogosan is. Szinte mindenkit ismerek a településen, legalább arcról. A sokszínűség jegyében telnek majd napjaik A számos külföldi partner közül az angliai Durham megyével ápol legaktívabb kapcsolatot megyénk. Az együttműködés jegyében 2007 - Esélyegyenlőség Európai Éve elnevezéssel most újabb találkozási lehetőségük nyílt a megyebeli diákoknak. Az egyhetes nemzetközi ifjúsági programon hat középiskolás diák képviseli térségünket a következő napokban. Évről évre pályázat útján választják ki azokat a fiatalokat, akik részt vehetnek a programban. Az angol partner nyolc ország - Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország, Szlovákia, Spanyolország, Magyarország és a fogadó Anglia - diákjait hívta meg az Európai Bizottság által támogatott rendezvényre. A változatos programban szerepel többek között az EU sokszínűségét bemutató kreatív művészeti workshop, munkacsoportos foglalkozások, körbejárva az esélyegyenlőség témáját (női esélyegyenlőség, bűnözés, szegénység, fogyatékosság, homo szexualitás, stb), helyzetgyakorlatok. Mindezek mellett természetesen városnézésre, más nemzetiségek kultúrájával való ismerkedésre és nyelvgyakorlásra is kitűnő lehetőségük nyílik a résztvevőknek. ■ Szilvási Zs.
