Új Néplap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-22 / 18. szám

GAZDASAG Bioetanolgyár épül Békés megyében CSA8ACSŰD A tervek szerint az év második felében meg­kezdődik a bioetanol-üzem építése Csabacsüdön. A be­ruházó Magyar Bioetanol Rt. a napokban benyújtotta az illetékes építéshatóság­hoz az üzem létesítésére vo­natkozó terveket. Az első ütem 16 milliárd forintba kerül. A bioetanolüzem a környék kukoricatermesz­tőitől vásárolja majd az alapanyagot. Fizetik a tejpénzt a gazdálkodóknak mvh Az elmúlt héten meg­kezdődött az elmúlt évi tej­termelési támogatások kifi­zetése. Összesen 13,3 mil­liárd forintot fizetnek ki az arra jogosult gazdálkodók­nak. Azok kapnak támoga­tást, akik tavaly márciusban már kvótával rendelkeztek, és a tejértékesítési jelenté­sük is rendben van. Régiós pályázatok három alkalommal vidékfejlesztés Az idén há­rom ütemben írják ki az Új Magyarország fejlesztési terv 2007-2013-as forrásai­ra vonatkozó első pályázato­kat. Elsőként a közép-ma­gyarországi operatív prog­ram két kiírása jelenik meg mikro-, kis- és középvállal­kozások számára technoló­giafejlesztés tárgyában. Idén újra támadhat a madárinfluenza WHO Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete arra számít, hogy idén is átterjedhet a madárinfluenza Európára, Afrikára és a Közel-Keletre. Az ázsiai Indonéziában az elmúlt héten újabb áldoza­tok vesztették életüket a be­tegségben, s Egyiptomban és Nigériában máris találha­tók fertőzött farmok. Pannon Hogyan lett a bikának borja? nvt Bács-Kiskunban volt a legnagyobb érdeklődés a vidékfejlesztési terv iránt A gazdálkodók öt év alatt 25 milliárd forinthoz jut­nak a Nemzeti Vidékfej­lesztési Terv révén Bács- Kiskun megyében. Bálái F. István FORRÁS: MVH Az állatjóléti támogatásokra pályázó gazdák esetében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal természetesen figyelemmel kíséri az állatok tulajdonjogának változását is, amit összehasonlít az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) adataival is. (Illusztráció) Eves NVT-kiflzetés Agrár-környezetgazdálkodás: 4 865 Kedve2ötien adottságú tér« 732 Félig önellátó gazdaság: 9 öt ér alatt télutó összes: 25000 PÉds?®“ egész megyében mindössze 63 ilyen értékelhető igény jelentke­zett, miközben az MVH Bács-Kis- kun megyei kirendeltsége össze­sen 48 ezer ügyféllel áll kapcso­latban. Ezen belül a Nemzeti Vi­dékfejlesztési Terv iránt csak­nem hatezren érdeklődtek, s szerződést mintegy 4500 ügyfél­lel kötöttek vagy kötnek. Az NVT főként az iskolázottabb gazdaré­tegben volt sikeres, ami a bonyo­lult adminisztrációval és szigorú ellenőrzéssel magyarázható. A kifizetések jól haladnak, bár a kedvezőtlen adottságú terüle­tek ügyében mutatkozik némi fennakadás. A hivatal munkatár­sai úgy kalkulálnak, hogy az NVT keretében kötött szerződések ré­vén öt év alatt mintegy 25 mil­liárd forinthoz jutnak a Bács-Kis- kun megyei gazdálkodók.- Nem tehén, hanem bika, még­is megellett. Az ilyen esetek kény­szerű felderítése hátráltatja oly­kor a munkát Bács-Kiskunban - mondta Hajdú Sándor, a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hi­vatal kirendeltségének vezetője, akivel a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) megyei fogadtatásáról és eredményeiről beszélgettünk. Gyorsan kiderült persze, hogy a hivatal dolgozói csak különle­ges esetekben nyomoztak szar­vasmarhák után, tevékenységük zömét a nagyszámú támogatási kérelem folyamatos sa adta. Viszont kétségtelen, hogy míg a helyesen kitöltött és mellékletekkel hiánytalanul el­látott kérelmek rutinszerű elin­tézése gyorsan halad, a hiányos és különleges eljárást igénylő ügyek sok energiát kötnek le. Az agrár-környezetgazdálkodásban ráadásul időközben változtak is a szabályok. A korábbiaktól elté­rően a vállalt terület egy részén a gazdák kiléphetnek a prog­ramból, vagy jogosultságaikat (és kötelezettségeiket) másnak is átadhatják. Az ilyen ügyek fo­lyamatos figyelmet követelnek. Ha az állatok tulajdonosa válto­zik, a gazdák által jelentett in­formációkat össze kell vetni az Egységes Nyilvántartási és Azo­nosítási Rendszer (ENAR) adat­bázisával, s ilyenkor vetődhet fel a kérdés, hogy tehénről vagy bi­káról van-e szó. Hajdú Sándor leszögezte, hogy a nehézségek ellenére szí­vesen végzik a munkát, mert ér­zékelik az uniós támogatások iránti óriási igényt. S noha az ő feladatuk, hogy szigorúan ellen­őrizzék az uniós szabályok be­tartását, látják azt is, hogy a tá­mogatások révén milyen jelen­tős segítséget és új esélyeket kapnak a gazdálkodók. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ezért érthetően nagy érdek­lődést váltott ki Bács-Kiskunban, a megyéből kiemelkedően nagy­számú igénylés érkezett a támo­gatásokra. Ezt persze magyaráz­za az a tény is, hogy Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű megyéje, s népes­ségben is az első három között van, de az adatok mögött meghúzódik a gaz­dák aktivitása is. A támogatási for­mák közül az agrár-környezet­gazdálkodás, azon belül pedig a alapszintű szántóföldi célprog­Az NVT főleg az iskolázottabb gazdaréteg körében volt sikeres. ram a legnépszerűbb, de a me­gye adottságaiból következően az érzékeny természeti területek is sok munkát adnak, Népszerű az ökológiai gazdálko­dás is, ami a bioter­melést ellenőrző cé­gek szigorú felügye­lete alatt folyik. Az országoshoz hason­lóan kevesebb érdek­lődés mutatkozott a félig önellá­tó gazdaságok átalakítására pi­acra termelő gazdasággá, az A Duna-Tisza közén a legtöbb a kérelmező az agrár-környezetcazdálkodási támogatásokra az országos igény 15 százaléka érkezett Bács-Kiskunból, a kedvezőtlen adottságú területek támogatását tekintve pedig 30 százalékos az arány: Innen érkezik a legtöbb kérelem az állatjóléti in­tézkedésekkel kapcsolatban is, tehát nem véletlen, hogy az MVH-n belül a Bács-Kiskun megyei kirendeltség , messze kiemelkedően a legmagasabb ügyszámmal dől- L gozik - magyarázta Hajdú Sándor. fa__________________________________________ Partnerségi hálózat a kistérségekben fvm Az EU-források jobb kihasználása érdekében új szervezet jön létre Az elektronikus farmerek is konferenciát tartanak A 2007 és 2013 között felhasz­nálható Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) rendelkezéseiből adódóan min­den tagországban kötelező egy vidéki információs hálózat létre­hozása -közölte a sajtóval a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium agrár- és vidékfej­lesztési főosztálya. Az elsősorban kistérségi szin­ten és partnerségi alapon szer­veződő hálózat szakmai és civil, vállalkozói, valamint önkor­mányzati szervezetek közremű­ködésével jön létre. A hálózat ki­alakítása szerepel az Új Magyar- ország stratégiai tervben is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Háló­zat (NVH)’a részben már meglé­vő infrastruktúrára épülve jön létre, információval látva el a te­lepüléseken élő pályázókat. Az NVH felállítása nem igényel többletforrást, mivel azt a ren­delkezésre álló uniós összegek­ből, a technikai segítségnyújtás­ra elkülönített alap­ból valósítják meg. Létrehozása azok­nak a társadalmi szervezeteknek és helyi közösségek­nek (pl. LEADER- akciócsoportok) az összefogásá­val történik majd meg, amelyek érintettek a vidékfejlesztési poli­tika kialakításában és a vidékfej­lesztési programokban. A háló­zat várhatóan ez év tavaszán kezd működni, amikor minden szükséges külső feltétel, például az uniós jóváhagyás is rendelke­zésre áll majd. Az NVH részeként először a Vidékfejlesztési Tanácsadó Háló­zatot állítják fel. Kiépítése során meg kell teremteni az összhangot a már meglévő és a jövő­ben létrehozandó kistérségi hálóza­tokkal, hogy a vi­déken élők minél hatékonyabban használhassák fel az EU forrásait. Ennek értel­mében Helyi Vidékfejlesztési Iro­dák (HVI) jönnek létre az FVM szakmai irányítása mellett. A He­lyi Vidékfejlesztési Iroda címre pályázni lehet, amit részben szervezeti, részben személyi al­kalmassági feltételek alapján adományoz a tárca. A pályázat kiírása még januárban megtör­ténik, a várható beadási határidő február 28. A HVI kiemelt felada­tai között szerepel majd a kistér­ségre vonatkozó vidékfejlesztési terv elkészítése, projektjavasla­tok gyűjtése, Helyi Vidékfejlesz­tési Közösség megszervezése, tá­jékoztatás az elérhető támogatá­sokról, kapcsolattartás a LEA- DER-csoportokkal. A Helyi Vi­dékfejlesztési Közösség lesz a kistérség szereplőinek a HVI ál­tal koordinált fóruma, amely tár- sadalmasítja a kistérségre készí­tett terveket. ■ A legjelentősebb hazai mező- gazdasági gépkiállítás és vásár az AGRO+MASHEXPO az idén 25. alkalomal jelentkezik a bu­dapesti vásárközpontban 15 ezer négyzetméteren, a tavalyi­nál csaknem másfélszer na­gyobb területen január 31-től február 3-ig. Várhatóan több mint 200 kiál­lító fogadja majd a szakembere­ket, gazdákat és gazdálkodókat. A gépforgalmazó és -gyártó cé­gek a hagyományoknak megfe­lelően fedett csarnokban vonul­tatják fel a mezőgéppiac teljes kínálatát, feladva a leckét a beru­házóknak a jó döntés előkészíté­séhez. A nagy márkák mellett számos kis- és középvállalkozás is bemutatja termékeit, az erőgé­pektől az állattartási eszközökön át minden területen. A termékkínálat mellett a vásár az ágazat szakmai kérdé­seinek is fóruma a kapcsolódó rendezvények révén. Az idén nagy érdeklődésre számíthat az eFarmer Közép-Európai Konferencia, amely négy na­pon át zajlik majd a vásár EU- házában. A konferencia címe: A közös agrárpolitika nemzeti alkalmazását segítő informá­ciós rendszerek. Az AGRO+MASEXPO termék- verseny pályázatának nyerte­seit a kiállítást megelőző sajtó- tájékoztatón hozzák nyilvános­ságra. ■ ■ Vidékfejlesztési tanácsadó-háló­zatot és kistér­ségi irodákat állítanak fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents