Új Néplap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-04 / 283. szám
9 ÚJ NÉPLAP - 2006. DECEMBER 4„ HÉTFŐ HATVANON TÚL Mintegy három évtizedet töltött a fogyasztók szolgálatában Mindig új dolgot kitalálni életút A könyvtáros kihozhatja a legtöbbet a gyerekekből Ezrek voltak kíváncsiak a a napsugaras ősz programjaira Nagy András annak idején a MESZÖV-től került a Kereskedelmi Felügyelőséghez, a későbbi Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez. Több mint három évtizedet töltött el a fogyasztók védelmében. Ahol gazdag emberismeretre tett szert. Valljuk be: a hétpróbás boltosok, csaplárosok, kereskedők, felvásárlók csalafintaságaira jobban ráirányul a figyelmünk, mint a tisztességes, otthonülő családapák hétköznapjaira. Erre késztet egyébként néhány bosszantó tapasztalatunk is. Néha a szemünk láttára, bűvészi ügyességgel ejtenek át bennünket. Nagy András erre említ példákat. — Borkimérésnél az űrmértékbe helyezett betéttől kezdve, felvásárlásnál a mérlegsúly kifúrásán és belsejének könnyűfémmel való kitöltésén át hosszú az emberek megkárosításának sora. Nem volt tehát könnyű rajtakapni a csalókat. Annál is inkább, mert sokirányú volt a felügyelők megbízatása. Egy időNagy András ben például négyféle ár betartására kellett ügyelniük. Volt fix ár (az alapvető élelmiszereknél és a szolgáltatásnál). Volt maximált ár, melytől csak lefeléMietett eltérni, volt hatóságilag korlátozott ár, melytől felfelé öt-tíz százalékkal lehetett többet kérni, s volt szabad ár. Ez azt jelentette, hogy a másodosztályú árut tizenöt százalékkal olcsóbban kellett adni, mint az első osztályút. Néhány éve, 1999-ben a kamarák mellett megalakultak a békéltető testületek. Nagy András nyugdíjasként a megyei Kereskedelmi és Iparkamara melletti békéltető testület elnökhelyetteseként lényegében a fogyasztók érdekét védi továbbra is. A fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek közti vitás ügyekben működik közre. Arra törekszik, hogy a jogviták egyezséggel végződjenek. Megszívlelendő a tapasztalata.- Az óvatosság legalább olyan fontos, mint a jóhiszeműség. ■ ..iiX'v’U • Az jelentett számomra örömet, hogy a gyermekkönyvtárban mindig lehetett valami újat kitalálni — mondja Pápayné Kemenczey Jutka Milyen érdekes a sors. Néha a kudarc sodorja az örömet keltő életpályára az embert. Pápayné Kemenczey Jutka sorsa jól példázza ezt. Simon Béla Származása miatt kétszeri nekifutás után sem vették fel az orvostudományi egyetemre;- s ezért az ideiglenesnek tartott munka véglegessé vált számára a megyei könyvtárban.- Tulajdonképpen nem bánom - mondja. - Nagyon megszerettem ezt a munkát. Először mint kezdőnek és csak szerződéssel alkalmazottnak hol ide, hol oda kellett mennem. A végén előnyömre vált ez, mert megismertem az egész könyvtári tevékenységet. Szívmelengető érzést gyermekkönyvtári munkája keltett benne.- Az nagy örömömre és épülésemre is szolgált — bizonygatja. - Úgy megismerhettem a gyermekeket, ahogy mások nem. A gyermekkönyvtári munka valahogy olyan pedagógiai tevékenység, ami teljesen szabaddá teszi az embert. Az is jó benne, hogy nincsenek szakfelügyelők, nincsenek tantervi előírások. Az irodalomból úgy válogattam az anyagot, ahogy kedvem tartotta. • Bizonyára ezért utasította vissza a számára felajánlott gimnáziumi tanári állást. Egyetemi könyvtár szakos és magyartanári képzettségét a gyermekkönyvtárban is jól kamatoztathatta. — Mindig az vezérelt, hogy másként kell tanítanunk, másként kell megtartani az irodalmi órákat, mint az iskolában. így aztán a tanulók érdeklődésére építve, játékkal tűzdelve zajlottak a gyermekkönyvtárban tartott osztályfoglalkozások. Pápayné szervezte meg a gyermekszínházi sorozatot. Fellelkesítik az emlékek.- Micsoda élmény az, amikor ötszáz gyerekkel játszik egyszerre az ember, s azok élvezik, aktív részesei annak. Ötletekből sosem volt hiány a gyermekkönyvtárban.- Szerveztünk filmművészeti sorozatot is - mondta. - Azt hiszem, azóta nincs ilyen filmmúzeumi sorozat a gyermekek száÚgy megismerhettem a gyermekeket, ahogy másoknak erre nemigen nyílt ilyen alapos lehetősége. Arany Érdemkereszt és Ezüst Pelikán-díj pápayné nyugdíjasként is folytatta pedagógiai munkásságát. A nyugdíjazását követő napon már tanított a jászberényi tanítóképzőben. Tíz évig tartott ez a munka. Tanított egy magángimnáziumban is. Most már abbahagyta az oktatást. Nem így a közéleti tevékenységet. A Verseghy Kör ügyvezető elnökeként rendezvényeket szervez - köztük a Városházi estéket, zenei esteket, Szolnok fellelhető értékeit ismertető előadásokat. Most készülnek egy nagy Verseghy emlékülésre, s eg}' Verseghy-pla- kett elhelyezésére a múzeum panteonjában. Pápayné tevékenységét a köztársasági elnök Magyar Köztársasági Arany Erdemkereszttel, szőkébb hazája pedig Ezüst Pelikán-díjjal ismerte el. mára. Nemcsak megnézték a filmet, a könyvtárban megbeszéltük a látottakat, s el is játszottunk egy-egy jelenetet, hogy maradandóbb legyen az élmény. Sok kezdeményezéséből kiemelkedik a huszonöt évet megért Verseghy nyelvművelő verseny megszervezése, amiért a köztársasági elnök kitüntetésben részesítette. Ezen a vetélkedőn a végén nemcsak hazai, hanem határainkon túl élő fiatalok is részt vettek. Pápayné szakmai hitvallásának is betudhatok szavai:- Az jelentett számomra örömet, hogy a gyermekkönyvtárban mindig lehetett valami újat kitalálni. Nem a magam számára, hanem azért, hogy a gyerekeknek adjak valami újat, hogy kihozzam belőlük azt, ami bennük van. Munkásságának utolsó húsz évében a megyei könyvtár igazgatóhelyettese volt. Szervezte a népművészek bemutatkozásával együtt járó ünnepi könyvheteket. Tevékenységéből kiemelkedett, hogy abban az időben olvasáskutatással foglalkozott. Az országban több helyen tartott előadásokat, és rendszeresen publikált nagy hírű kiadóknál és szakmai folyóiratokban. A megyei nyugdíjasok kulturális és érdekvédelmi egyesülete által szervezet Napsugaras ősz programsorozata élénk színfoltja a város kulturális életének. A sorozat mérlegelését a napokban végezte el az egyesület elnöksége. Úgy értékelték, a már négyéves múltra visszatekintő rendezvényt jövőre is meg kell ismételni. A Napsugaras ősz eseményein többezer ember vett részt. Bárki társulhatott a szőlőpréseléssel, mustkóstolással párosított szüreti felvonuláshoz. A költészet szerelmesei bemutathatták képességüket a Szépko- rúak kárpát-medencei költészeti szemléjén. A háziasszonyok részt vehettek a „Nagymama süteményes receptje” pályázaton. A szüreti vacsora tánccal fokozta a hangulatot. Nagy érdeklődésre számíthatott a Hild téren bemutatott történelmi misztériumjáték. Aki akart, benevezhetett a Mozdulj Magyarország játékos sportnap versenyszámaiba. Nagy részvétellel zajlott a városi sportcsarnokban az idősek világnapi ünnepség. A Törökszentmiklóson megrendezett Ki mit tud? vetélkedőn a nyugdíjasok sokirányú képességükről adhattak számot. ■ Folyton figyelik a pályázatokat a ntiklósiak A Törökszentmiklósi Almássy Nyugdíjas Klubot nemcsak az összetartozás érzése és az összejövetelek vidám hangulata jellemzi, hanem a találékonyság is. A szűkös anyagi lehetőségek közepette szükség is van erre, hiszen a nyugdíjaskluboknak alig csurran-cseppen néhány forint. S egy régi mondás szerint nemcsak igével él az ember. A török- szentmiklósiak ezért figyelik a pályázati lehetőségeket, s alkalomadtán élnek is velük. így volt ez a parlagfű irtására kiírt pályázatnál is. Beneveztek és nyertek százezer forintot, ami nemcsak a szerszámok vásárlására volt elég, hanem egy babgulyással és pár pohár vörösborral fűszerezett baráti összejövetelhez is. Nem véletlenül ajánlják tehát más kluboknak is a pályázati lehetőségek figyelését. ■ Még pónifogat is járt a gyereknapra portré Az unokáknak élmény volt, hogy ott lehettek a csikó születésekor is Egyszerre élvezik a falu, illetve a város előnyeit Másnak is van lova, nemcsak a szajoli Kurdics Istvánnak. De népszerűségben a gyermekek körében senki sem vetekedhet vele. Amikor pónifogatával végighajt a község utcáin, pöttömnyi potyautasok parádéznak hintáján. Ki tudja, honnan ötlött fel benne tavaly az a gondolat, hogy gyermeknapra pónifogatot vesz unokáinak? Először a hintót vette meg. Szegedről hozta utánfutóval. A póniért „zsűritagként” elkísérték Orosházára unokái. Amikor a kanca mellett meglátták a kiscsikót, egyből döntöttek: papa, ezt vegyük meg, mert ez nem egy ló, hanem kettő. Drága pénzért vett már az unokáinak elektromos motort is, de az korántsem jelentett számukra olyan maradandó élményt, mint a póni. Hát még az, hogy ott lehettek csikójának születésekor! Kurdics István elmondta: kinéztek egy törpe pónit, amelyik csak hetven centi magasra nő. Azt várják, hogy leválasszák az anyjától. Kurdics István főleg a kőolajiparban dolgozott, és sem a szolnoki tízemeletes, sem a szandai családi ház nem volt számára alkalmas lótenyésztésre. Munkája mellett rossz kocsikat vett, s kijavítva továbbadta azokat. Tizenöt év alatt hétszáz kocsit „forgalmazott”. Ám mostanra már felhagyott vele. ■ Éppen úton van a gyerekek kedvence, a különleges pónifogat Különleges helyzetben van Szolnokon a kertvárosi Tisza nyugdíjasklub. Tagjai a városban, mégis falusi környezetben élnek. Környezetüket a Tisza árterülete, a Szandai rét, illetve a Holt-Ti- sza szigetként különíti el a megyeszékhely többi részétől. Az autóbuszvonalak is csak a település szélét érintik. A Terjéki Béláné által vezetett klub ezért élvezi mind a város, mind a falu előnyeit. Különböző foglalkozásaikra könnyebben találnak vonzó programokat, s közösségüket jószomszédi, baráti szálak fűzik össze. Nem úgy, mint a nagy létszámú városi klubok tagjait, akik jószerével csak a klubfoglalkozásokon találkoznak egymással. A kertvárosiak közvetlen, baráti kapcsolata az alappillére a klub tartós fennállásának. Kevés nyugdíjasklub dicsekedhet olyan hosszú múlttal, mint ők, hiszen karnyújtásnyi távolságra van klubjuk fennállásának negyvenedik jubileuma. Nem zárkóznak be klubjuk falai közé, hanem keresik a más klubokkal való, kikapcsolódást jelentő találkozásokat. Jó a kapcsolatuk - többek között - az egyik szegedi nyugdíjasklubbal. Rendezvényeiken a jó hangulatról a törökszentmiklósi Ki mit tud? vetélkedőn első díjat nyert énekkaruk is gondoskodik. ■
