Új Néplap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-15 / 293. szám

4 MŰVÉSZBEJARO UJ NÉPLAP - 2006. DECEMBER 15., PENTEK Kikapcsolódást kínál a három vidám színházi A Nagy utazás a megyeszékhelyen előadás ősbemutató A Szigligeti Színházban lép színre először Gyuszi bácsi, a vállfaárus Operett nélkül nincsen színhá­zi évad Szolnokon. A szereplő­ket az idén a Budapesti Operett­színház szállítja, a kórust és a zenekart pedig a szolnoki mu­zsikusok adják. Szilágyi László-Huszka Jenő: Mária fő­hadnagy című operettjét bérlet­szünetben is megtekintheti a közönség. December 19-én este 7 órától, majd 27-én délután 3 órától lát­hatjuk a színpadon Mária fő­hadnagy, azaz Lebstück Mária történetét. Egy másik játékban az okos asszony (Bánsági Ildikó) kifog a kacér fiatalkán, akinek nem az őszülő halántékú Virág úr (Ba­lázs Péter) tetszik. Annál in­kább a takarékbetétkönyve. Molnár Ferenc: Delila című víg­játékát december 20-án este 7 órától játsszák bérleten kívüli előadásként. A fiataloknak szóló sorozat­ban a szolnoki Szigligeti Szín­házban izgalmas előadás vár a gyerekekre. Mészáros István: Szarkaláb című fantáziajátékát az évad során több alkalommal játsszák. Legközelebb december 20-án délelőtt és délután is. Jegyek válthatók a Szigligeti Színház Szervező- és Jegyirodájában Szolnokon, a Kossuth tér 17— 23. szám alatt. Bővebb informá­ció kérhető az 56/422-902-es telefonszámon. Az iroda hétfő­től péntekig 9 és 17 óra között tart nyitva. ■ JEGYEK VÁLTHATOK A SZIGLIGETI SZÍNHÁZ SZERVEZŐ- ÉS JEGYIRODÁJÁBAN 5000 SZOLNOK, KOSSUTH TÉR 17-23. TELEFONSZÁM: 56/422-902 Sose halunk meg címmel holnap a szolnoki Sziglige­ti Színház mutatja be az országban először Dés László—Nemes István—Kol- tai Róbert-Nógrádi Gábor alkotását. Matuz János Gyuszi bácsi különös figura, és különös a foglalkozása is: váll­faárus! Munkája abból áll, hogy egy füzérnyi vállfával a nyaká­ban felszáll a vonatokra, és az utasoknak árulja a portékát. Gyuszi bá’-nak egyetlen gyen­géje van: a lovak. Ha csak tehe­ti, megy a Lovira és mindig a nagy nyereményről, a tuti tipp- ről álmodozik. És egyszer tény­leg bejön a tuti... A történet, amit szinte az egész ország ismer, hisz a film, Koltai Róbert első filmje a 90-es évek első felének legnagyobb hazai közönségsikere lett, szá­mos további sikerfilmek szülő­atyja. Simó Sándor filmrendező­producer akkoriban jó érzékkel tapintott rá: a nézők nevetni, szórakozni, kikapcsolódni akar­nak. Szikora János igazgató is ugyanezt gondolta, amikor több mint egy évtizeddel a sikerfilm után felkérte Koltai Róbertét, al­kotótársaival írja színpadra Gyuszi bácsi történetét. Schramek Andrea és Gyuszi bácsi (Koltai Róbert) nem szeret tétlenül ülni, élete egy nagy utazás. Ő az, aki nem adja fel, a színpadon is meghódítja a nézőket. Dés László hol sodró erejű, hol líraian lágy zenéjéhez Nemes István filozofikus ihletettségű szövegeket írt. Az alkotópáros már a Valahol Európában cí­mű nagysikerű musicalben is együtt dolgozott. Nógrádi Gábor kitűnő szövegköny­vet készített — a rendező Szabó Máté és a drama­turg Ary-Nagy Barbara segítségével virtuóz mó­don oldották meg a le­hetetlent: a film ugyanis egy utazás története. Különben nem is szü­lethetett volna meg a film legnagyobb slá­gere: a Nagy utazás. A szolnoki színpa­don is utazunk, no­ha állunk... és ebben van a színpadi változat igazi ereje: a színpadi kényszer hatására új mélységek nyíl­tak a történetben. Feltehetjük ugyanis a kér­dést: utazunk, il­letve haladunk-e? Csak a befutónál derül ki, nyer­tünk-e, • győzött-e valaki egyáltalán, sőt, ebben a versenyben hirdetnek-e vala­ha győztest. A kisember optimizmusa te­szi ezt a történetet annyira emberivé, szerethetővé. A lát­tató kényszere annak, hogy „futni kell”. Talán ezért sem szeret Gyuszi bá’ tétlenül ülni, Gyuszi bácsi soha nem adja fel. A tuti ugyanis bármikor bejö­het: addig pedig élünk, ahogy tudunk. ezért sem kedveli a csöndet. Mert a beálló csöndben eset­leg nagyon hamar kiderülne, hogy a legvidá­mabb barakkban „valami nagyon nem stimmel”, hogy azt a bizo­nyos gulyást na­gyon elsózták, a húst pedig már rég kilopták belő­le. Nekem, aki még árultam pi­acon csirkét, varrtam nadrág­hajtókába nyugatnémet már­kát és hoztam kispolszkin Go­renjét, még ismerős ez a világ: a jég hátán is megélő kisem­ber reménykedő, „rakkolós” világa. Aztán eljött végre a változás, de a rakkolás valahogy meg­maradt. És, hogy ez így van rendben, az talán a darab leg­nagyobb tanulsága. Mert, ha ezt elfogadjuk, akkor tudunk igazán felszabadultan örülni, és nem méricskélünk, ki min­denki húzott el mellettünk, lett nagyobb lakása, kocsija, erdeje, városa, országa... Gyu­szi bácsi ugyanis nem adja fel. Soha. A tuti ugyanis bármikor bejöhet: addig pedig élünk, ahogy tudunk. Ez Gyuszi bá’ titka. Ezért hal­hatatlan, örök. Túlélte a filmet. Most új tervet forral: arra ké­szül, hogy meghódítja a színpa­dot, és újra elmondja nekünk, hogy még ebben a rideg, gyűlöl­ködő világban is érdemes élni. Slágergyanús dalok szárnyán koltai Róbert A musical sikere a zenében van Nagykutyák a színpadon szobaszínház A munka, a pénz és a siker szédítő körtánca Amikor megszólal a zene, bizto­san megáll az ütő a Sose halunk meg zenés darab nézőiben. A film legismertebb betétdalához, a Nagy utazáshoz ugyanis to­vábbi dalokat írt Dés László. Koltai Róbert, a film és a musi­cal főszereplője évek óta győz­ködte a zeneszerzőt.- Eleinte csak egy-két számot akart megírni, nem is musical­ről beszélt, csak egy valamilyen zenés színház-szerű darabról - mondta a színész-rendező. - Majd egy évre elvonult és 17 ze­neszámot alkotott. Ezek megha­tározzák a darab szerkezetét. Amikor Szikora János színidi­rektor korábban felkért arra, hogy rendezzük meg színpa­don, reménytelen vállalkozás­nak tartottam. A zene szárnyán azonban felemelkedhetünk. El­felejthetjük a filmen történte­ket, hiszen itt már más dimen­zióban, a dalok viszik előre a cselekményt.- Óhatatlanul felmerül a kér­dés, miért nem Ön viszi színre?- A filmen egy-két perces je­lenetet visszanézve tudom ma­gam kontrollálni. A színpadon nem látom magam kívülről. Óriási tehertétel lenne szá­momra egyszerre rendezni és főszerepet játszani. Szabó Má­téval, a rendezővel viszont kö­zösen fejtjük meg a titkokat. így az ő szemszögén keresztül új fé­nyeket kaphat a produkció. Iz­gatottan várom a végered­ményt.- Öt hete próbálnak Szolno­kon, miközben Ön más színhá­zakban is játszik.- Valóban, egy kicsit mosto­ha volt velünk az idő. Egyszerre kilenc darabban játszom az or­szág különböző helyein. Nem könnyű velem egyeztetni. A da­lokat a kocsiban hazafelé tartva gyakoroltam. Volt, amit mire Pestre felértem megtanultam. Egyszerűen nem bírom, ha nincs siker. Ezért mindent meg­teszek érte. Jó lenne, ha Gyuszi bácsi története nem csak Szol­nokon és a József Attila Szín­házban találna kedvező fogad­tatása. ■ A svájci születésű Urs Widmer nagysikerű darabjának bemu­tatójára készül a Szigligeti Szín­ház a szobaszínházban, Telihay Péter rendezésében. Akárhová né­zünk, reklám és reklám és reklám. És marketing és public relation (PR) és self made (csináld magad!). Management és Management. És manager. Nem, nem a makkoscipős, fehér frottírzoknis, mályva- színzakós, izzadt homlokú, szájszagú fajta, nem: Hugo Boss, Armani, Jaguár, Por­sche, Gucci és Valentino. A Top Dogs a jachtok napszítta hölgyeinek, a luxushotelek duruzsoló apartmanjainak hűs világa. A nagyon nagy karrierek és na­gyon nagy buká­sok egymásba fo­nódó, soha véget nem érő láncola­ta. A munka-pénz- siker szédítő kör­tánca, ahol soha nem tudhatod, te­kinteted mikor lesz homályos. És aztán ki­dőlsz, le a padlóra. Veled is megtörtént: kirúgtak. Koponya döndül a kövezeten. Mielőtt azonban végleg elterül­nél, alád nyúl a csoportterápia. Ez a Top Dogs. A Nagykutyák­nak jár még egy esély. Kelj fel! Ha tudsz. ■ Telihay Péter Szereplők JENKINS Sán'ári Diána deér Petridisz Hrisztosz BiHLER Szikszói Rérnusz m.v. Müller Barnák László NEUENSCHWANDER Czapkó Antal krause Barabás Botond TSCHUDl Hon'áth Gábor wrage Gombos Judit JULIKA NEUENSCHWANDER Kerekes Vica ■ A Nagykutyák a jachtok napszítta hölgyeinek, a luxushotelek duruzsoló apartmanjainak hűs világa. Az oldal a színház és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A költségeket a színház viseli.

Next

/
Thumbnails
Contents