Új Néplap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-16 / 268. szám
ÚJ NÉPLAP - 2006. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR 7 f M," fÉWWWWilMWi címertan Tudatosan mossák össze a különböző korszakok emblematikáját? „Szégyenteljes, hogy a tüntetők, demonstrálok náci árpádsávos zászlókat lobogtatva adnak hangot nemtetszésüknek!” — hallatszik innen is onnan is kormánypárti politikusok szájából. Hunyadi Mátyás katonái, árpádsávos pajzzsal és a Hunyadi-hollót, Csehország oroszlánját, valamint az ősi magyar árpádsávokat is magába foglaló zászlóval. Az árpádsávos zászló, a nemzet egyik legősibb jelképe sok-sok száz év óta. A múltat végleg eltörölni? megfigyelték már, hogy mindig akkor tör ki vita a jelképekről, amikor bajban van a gazdaság? Vagy mint jelen esetben is, kínos igyekezettel próbálják a szemben álló politikai felek egymásra húzni a múlt legsötétebb örökségét? Az egyik oldal bőszen kommunistázik, mi sem természetesebb hát, ha a másik elkezd nácizni. így lesz kerek a világ. Szathmáry István, Mészáros Géza, Bán János „Vérlázító, hogy e zászló alatt masíroznak ma is emberek, mely zászló a 600 ezer zsidó honfitársunk kiirtásáért felelős nyilasok rémuralmához kötődik!” — így a radikálisabbak. Né- hányan máris az árpádsávos zászlók, jelképek azonnali betiltását, tiltott önkényuralmi jelképpé nyilvánítását követelik. De vajon a tiltakozók tudják- e, hogy mit szeretnének betiltani? Egyáltalán mit is jelképeznek az árpádsávok? Szemétdombra való, vagy ellenkezőleg, megbecsülendő, ősi jelképünkről van szó? A magyar tör- ténelem évszáza- daiban ezek a leg- maradandóbb ele- «Bk mek, népünk küz- iBIS delmeinek, szabad- lj|j| ságharcainak visszatérő motívuma, mely az V Árpád-háztól az egész ■ nemzetre származott. Az ' Árpádok kihalása után az Anjouk is megtartották, és beépítették címerükbe, mint ahogy a későbbi dinasztiák, így a Hunyadiak is rendre megjelenítették állami jelképeinken. A középkori Európa is az ár- . pádsávos címer alapján azo- ! nosította Magyarországot. jelképeink sokszor áldozatául esnek a hiábavaló sárdobálásnak. Mostanában néhányan dühödten támadják legrégibb nemzeti jelképeinket, köztük az árpádsávos zászlókat. A szak-értők ugyan elmondták már néhányszor, hogy ostobaság lenácizni múltunk e m t r|| részét, hiába. |Igaz, az árpádsá- mSL vök megítélése mmk alapvetően nem tudo- mm mányos, nem címer- PjJPd tani kérdés, hanem érzelmi. ■ Az Árpádok zászlaja formájában sem azonos a nyilas jelképpel! Nagy Lajos és Károly Róbert zászlaja az árpádsávokkal és az Anjou liliomokkal. Mindenesetre nagy bajban lennénk, ha valakinek komolyan eszébe jutna betiltani az árpádsávokat, mint nemzeti jelképet. Ezek a sávok ugyanis nemcsak történelmi zászlóinkon, egy sor történelmi városi címerünkön, hanem magában a Magyar Köztársaság hivatalos címerében is benne vannak. A magyarság múltjának ezer évét kellene szemétre hajítani egyetlen mozdulattal, hisz az árpádsávos zászlók, címerek a magyarság legrégibb jelképei közé tartoznak. Nevéből is adódóan honfoglaló dinasztiánk családi jelképének számítottak a magyar állam megalakítása utáni évszázadokban. Valószínűleg első Árpád-házi királyaink idején már használták; első fennmaradt ábrázolása 1202-ből való, az Aranybulla pecsétjéről. Eleinte a hétszer vagy kilencszer vágott mezőben még oroszlánok is felbukkantak, ezek később végleg eltűntek, s marad-, tak a köznyelvben „piros-fe-Jjj hérnek” nevezett sávok. m ram az arpadsávok nem- ;§ csak történelmi zász- j|á Iáink elmaradhatatlan Wm részei, de Magyar Küz- ^ társaság címerének is alkotóelemei. E jelkép végigkísérte a nemzet történetét, megannyi dicsőséges és gyalázatos tett, hősi harc és csúfos bukás alatt. A mi történelmünk is pontosan olyan, mint a többi népé: fényes és sötét idők követik egymást, van amire örökké büszkék lehetünk, és van, amire csak gyalázattal emlékezhetünk. A múltat azonban nem végleg eltörölni kell, ahogy azt egyesek hirdetik ma is, hanem megérteni, és okulni kell belőle. ríteam A magyar címer ábrázolása az 1320-as évekből származó zürichi partekercsen. A TÖRTÉNELEMMEL való szembenézés nem jelenti a múlt észnélküli megsemmisítését. Ahogy a németeknek sem jutott eszébe a birodalmi sas kihajítása a náci múltra hivat- kozva, s ahogy a vi- lág egyetlen népe sem tapossa meg ősi jelképeit, úgy nekünk sem szabad ezt tennünk saját örökségünkkel. BÁN JÁNOS Még a szlovákok sem szégyenük: Kassa (Kosice) ma is használatos címere. i A négy folyó legendája A hagyomány - egyébként tévesen - úgy tartja, hogy a piros-fehér sávok fehér szalagjai a történelmi Magyarország négy nagy folyóját jelképezik: a Dunát, a Tiszát, a Drávát a Szávát. Az országcímerben a kettőskereszt alatt látható három „halom”pedig a Tátra, Mátra, Tátra lenne. Ezek azonban kései belemagyarázások. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc zászlaja. A sötét örökség: nyilas jelkép? A második világháborút követő évtizedekben érthetően g}'űlÖltté vált a Szálasiféle nyilaskeresztes mozgalom emblémája. A véres kezű., nemzetvezető'' a zászlótervezésnél valóban átvett egy motívumot a mag}ur államcímerből. Ma erre hivatkozva szeretnék néhányan elérni, hog}’ végleg irtsák ki történelmi emlékeink közül az Árpád-házi királyok, Hunyadi Mátyás, Rákóczi, Kossuth által is használt jelképet. Azt a fasiszta rém visszatérésétől tartók persze rendre elfelejtik megemlíteni, hogy a napjaink tüntetésein használt árpádsávos lobogó nem azonos a hungarista párt jelképével. A különbség többek között: a nácik által használt nyilaskereszt, valamint a vörös sávok száma, és a sávok sorrendje. A néhány hónapig tombolt nyilasterror jelképe, a nyilaskeresztes zászló. A Honvédség Szárazföldi Parancsnokság címerének alapja Is az árpádsávos pajzs. Már régen is így volt: magyar a magyar ellen. Középkori ábrázolás a Képes Krónikából: a zászlókon mai címerünk alkotóelemei. Vitatott jelképeink
