Új Néplap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-15 / 267. szám
____■MAItlalMÉütflli ÚJ NÉPLAP - 2006. NOVEMBER 15., SZERDA EGÉSZSÉGÜGY Kiszolgáltatott betegből tudatos vásárló stratégia Az a cél, hogy egyaránt megváltozzon a betegek és az orvosok szemléletmódja Akkor lehetne helyrebillenteni az egészségügyben kialakult aránytalanságokat, ha minden beteget azon a szinten látnának el, amelyen meg tudják gyógyítani, és feleslegesen nem terhelnék az országos kasszát fotó: as Változások előtt áll az egészségügy. Éjszaka is hozzájuthatunk fájdalom- csillapítóhoz, tudni fogjuk, mennyibe kerül a biztosítónak kórházi ellátásunk, mikor lesz a műtét. Bánky Bea - Csák Elemér Az egészségügyi törvények első „csomagját” várhatóan az őszi ülésszakon elfogadja az Ország- gyűlés, így a rendszert és - az Egészségügyi Minisztérium reményei szerint - a betegek és az orvosok szemléletmódját is átalakító változások többsége már január elsejétől életbe lép. Bizonyos gyógyszerek patikán kívül is megvásárolhatók lesznek, például egyes fájdalom- és lázcsillapítók, gyulladáscsökkentők, acetil-szalicilsav-tartal- mú készítmények, mint amilyen például az aszpirin. „A gyógyszertáron kívül - például benzinkutaknál vagy drogériákban - kapható készítményeket az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyével szabad csak árusítani - hangsúlyozta Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. - Egyes gyógyszereket pedig kisebb csomagolásban lehet majd megvásárolni, mint a patikákban. Ez arra jó, hogy ha éjszaka beláza- sodunk, és a házipatikánkból elfogyott a lázcsillapító, legalább egy pirulát be tudjunk venni addig is, amíg várunk az orvosi ügyeletén”. Kérdésünkre, hogy mi szabályozza majd az éjjelnappal nyitva tartó benzinkutaknál vagy a drogériákban kapható gyógyszerek árát, Horváth Ágnes elmondta: „a piac szabályozza önmagát. Ha egy benzinkúti fájdalomcsillapító háromszor annyiba kerül, mint a gyógyszertárban vagy a drogériában, kevesebbet tudnak eladni belőle, ezért nem lesz érdekük magasan tartani az árakat.” Éppen a nagyobb piaci verseny miatt a minisztérium arra számít, hogy egyes készítmények ára csökkenni fog. A közvéleményt talán leginkább megosztó intézkedés a vizitdíj bevezetése - bár a kedvezményezettek körébe négymillió ember tartozik - ellenérzéseket is kiváltott. Sokan felháborítónak érzik a háromszáz forintos orvosbeteg találkozás díját, mondván: az egészségügyi szolgáltatást társadalombiztosítási járulék formájában már megfizették. „Ez sajnos nem igaz. Évente 1200 milliárd forintot fizetünk be járulékokkal, de 1500 milliárd forintot költünk egészségügyre. Látszik, hogy a járulékokkal nem fizetjük ki mindazt, amit az egészségügy nyújt. Nem tudjuk, hogy egy-egy gyógyszerért, röntgenvizsgálatért vagy térdműtétért mennyit fizet a biztosító utánunk - fejtette ki Horváth Ágnes. - Éppen ezért él az a mítosz, hogy az egészségügy ingyenes.” Pedig az egészségügy soha nem volt ingyenes. Ha fogalmunk A páciens is tudni fogja, mibe kerül egy műtét szintén az egészségtudatos gondolkodás kialakulását cétó intézkedés - amelyet január elsejétől a kórházakban, 2008-tól pedig a járóbeteg-szakrendeléseken is bevezetnek -, hogy a vizsgálat, a műtét vagy a kezelés után a zárójelentéshez magyar nyelvű elszámolási bizonylatot is kap a beteg. Ezt a „számlát” természetesen nem neki kell kifizetnie, de megtudhatja, hogy az egészségbiztosító mennyit fordított a kezelésére. A bizonylatot a betegnek alá kell írnia, ellenkező esetben a kórház csökkentett finanszírozást kap. Ezzel a tájékoztatóval a minisztérium egyben a kórházak büdzsénövelő trükkjeit is szeretné megszüntetni: „Ha a beteg azt látja, hogy több vizsgálat szerepel a számlán, mint amennyit valójában elvégeztek rajta, vagy több napot írtak rá a papírra, mint amennyit valójában bent töltött a kórházban, panaszával a létrejövő Egészségbiztosítási Felügyelethez fordulhat”- mondta az államtitkár. A jövőben nyilvánosak lesznek a várólisták A TRANSZPLANTÁCIÓK várólistáit az Országos Vérellátó Szolgálat fogja vezetni. Az orvosoknak a jövőben sűrűbben kell jelentést tenniük a szervátültetésre várók állapotáról, hogy ne fordulhasson elő: a szerv készen áll a beültetésre, de a beteg állapota nem alkalmas a műtétre. A halasztható műtétre - például csípővagy térdprotézis beültetésére, szemlencse-operációra - várók nyilvános várólistán, elektronikus adatbázison keresztül követhetik, mikor kerülnek sorra. sincs arról, hogy az egészségügyi szolgáltatásért mennyit fizet a biztosító, könnyen úgy érezhetjük, illik hálapénzt adni az orvosnak. „Tudjuk, hogy a vizitdíj önmagában nem fogja megszüntetni a hálapénzt, de hozzájárul a visszaszorításához. A vizitdíj hatására a kiszolgáltatott betegből - és ez kezdetben biztosan szokatlan lesz - tudatos vásárló válik.” A vizitdíjjal a szolgáltatók is jól járnak, hiszen ez a díj a háziorvosi rendelők esetében a bevételt 25 százalékkal növeli. A többletpénzt az ellátás színvonalának fejlesztésére fordíthatják. A díj nagyságát és felső korlátját aszerint határozza meg a törvény, hogy az ne térítse el a pácienseket az indokolt orvoshoz fordulástól. Nem kell majd fizetniük a hat éven aluli gyermekek szüleinek, illetve akkor sem, ha egy járvány miatt kell orvoshoz mennünk, vagy szűrővizsgálatokon veszünk részt. A kismamák terhesgondozása és a szülészeti ellátás is ingyenes marad. A szociálisan rászorultaknak pedig a tervek szerint csak száz forintot kell a rendelőben hagyniuk, jogosultságukat a lakóhely szerinti jegyző - kérelemre - hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Tudatosabb magatartásra szoktatja a betegeket az a néhány eset, amikor háromszáz forintnál többet kell fizetni: ilyen például, ha a lakásunkra hívjuk az orvost, vagy ha anélkül rohanunk a kórházi ügyeletre, hogy 37 és fél fokos lázunkat megpróbáltuk volna csillapítani: az első esetben hatszáz, a másodikban ezer forintot kell fizetnünk. A kényelmi többletszolgáltatásokért külön „felárat” kell majd fizetni. Ha egy kórházban külön- szobát kérünk, vagy ha nem a lakóhely szerint illetékes kórházat választjuk. „A pénzünkért alapvetően kényelmet, gyorsabb gyógyulást, és nem egészséget vásárolunk” - hangsúlyozta az államtitkár. Az oldal az Egészségügyi Minisztérium támogatásával készült. Horváth Ágnes államtitkár Törvény tartja szinten az árakat. A gyógyszerkassza keretének túllépéséért az orvos és a gyártó is fizet A GYÓGYSZER-GAZDASÁGOSSAGI törvény a kulcsa a kiszámítható, nem dráguló gyógyszeráraknak. A minisztérium szerint az új törvény nélkül a betegeknek a jövőben sokkal többet kellene fizetniük a medicinákért. A gyógyszergyártóknak januártól kötelező rabattot kell fizetniük forgalmuk után; ez alól mentesülhetnek, amennyiben egyes termékek árát csökkentik, és legalább három évig a vállalt áron forgalmazzák. A gyógyszerkassza költségvetésben megállapított keretének túllépése esetén a háziorvos bevételét is csökkentheti az állam, vagy szakorvos esetén az orvost foglalkoztató intézmény finanszírozását, ha hosszabb időszakon keresztül, indokolatlan módon, rendszeresen a drágább gyógyszert írják fel akkor is, ha ugyanolyan hatóanyaggal olcsóbb gyógyszer is rendelkezésre áll. MEGSZŰNIK A GYÓGYSZEREK térítésmentessége (kivéve közgyógy- ellátottak esetében). Az orvosi rendelvényre kiadható, a társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyszerekért a betegnek minden esetben térítési díjat kell fizetnie. Az eddig „ ingyenes ” készítményekért januártól 300forintot kell fizetni Minden betegnek mérlegelni keli ha ugyanolyan hatóanyagú, tehát ugyanolyan eredményt hozó gyógyszer közül a drágábbat választja, akkor azért többet is kell fizetnie. A járulékokból gazdálkodó társadalombiztosítástól, végeredményben a többi járulékfizetőtől nem lehet elvárni, hogy két egyforma hatékonyságú gyógy- szer közül a drágábbat nagyobb ösz- szeggel támogassa.
