Új Néplap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-10 / 263. szám
MŰVÉSZBEJARO UJ NÉPLAP — 2006. NOVEMBER 10., PÉNTEK Három nő áll a színpadon, akik egy leértékelésben beszerzett tévékészüléket megünnepelni jönnek össze. Beszélgetésük során szabadon eresztik a fantáziájukat. Álmaik éppoly sírniva- lóan és hátborzongatóan szánalmasnak bizonyulnak, mint a valóságuk. Egymáson mégis jót nevetnek. Elnöknők címmel Werner Schwab tragikomédiáját Sorin Militaru rendezi a Szobaszínházban. A bemutató november 19.-én, vasárnap 19.30 óra lesz. — Az ön neve ismerősen cseng a szolnoki színházlátogatók számára, hiszen többször rendezett a Szobaszínházban.- Két évvel ezelőtt jártam először Szolnokon, akkor a Ketten egyedül című előadással. Szikora János direktor visszahívott a következő évadra is. Az Übü és a Macskajáték után az Elnöknők már a negyedik darab, amit itt rendezek.- Schwab polgárpukkasztásá- ról volt híres. Ez a darab is megbotránkoztatja a nézőket?- Schwab szabadon beszél, előítélet nélkül nyilatkozik. Bár fiatalon, 35 évesen meghalt, mégis megdöbbentően jól megfogalmazta az élet, a nők problémáit. A három nő a magányról beszél, a napi gondokról. Mindezt kendőzetlenül teszik. Szavaikat nem válogatják meg. A darab mégsem dráma. Sokkal inkább groteszk előadás, amelyben a szereplők is tudnak nevetni. Igaz, nem magukon.- Azt gondolnánk, ez a darab elsősorban a nőkről szói — Az előadás a férfiakat is megszólítja. Egy időn túl ugyanis a felmerülő problémák túljutnak a nemiségen. Ezt a darabot már három férfi is játszotta. Ez bizonyítja, nem csak a nők értik meg a történetet.-Milyen a próbák hangulata? Hogyan tud együtt dolgozni a színészekkel? ■ Bemutató: Szobaszínház, november 19., vasárnap 19.30.- A nyelvi nehézségek ellenére jó kapcsolatom alakult ki a színészekkel. Egri Márta, Sztá- rek Andrea és Gubík Ági nagyszerű művészek. Úgy látom, valamennyiünk hangulata jó, szeretek velük dolgozni. A dolgok eredetét kutatva az állandó oda- vissza fordítás olykor megbonyolítja a helyzetet.-A bemutató után hazautazik Bukarestbe. Mik a tervei, rendez még Szolnokon?- A bemutató másnapján utazom haza, a Nemzeti Színházban rendezek egy kortárs román darabot. Egy Csehov-dara- bot szívesen színre vinnék a szolnoki nagyszínpadon. De ez nem csak rajtam múlik. Sorín Militaru SZÜLETETT: 1964. december lakhely-. Románia, Bukarest VÉGZETTSÉG: Bukaresti Színházművészeti Főiskola, rendezői szak foglalkozása: színházi rendező KEDVENC ÍRÓ: Werner Schwab, Csehov Werner Schwab: Elnöknők Fordította: Szilágyi Mária, Parti-Nagy Lajos Rendező: Solin Militaru Zeneszerző: Vlaicu Golcea Militaru rendezte a Macskajátékot. Az okos asszony: Bánsági Ildikó deüla Balázs Péter színészként, í A megkönnyebbülés pillanata. Az okos asszony (Bánsági Ildikó) végül kifog a szemrevaló fiataikán, akinek valójában nem az őszülő halántékú Virág úr (Balázs Péter) tetszik. Annál inkább a takarékbetétkönyve. A csapos, aki közbeszól szerepében Molnár László (jobbra) A szolnokiak stúdiószínházi fesztiválon szerepeltek Edward Albee: Nem félünk a farkastól című háromfelvonásos drámáját mutatták be Szabó Máté rendezésében vasárnap a szolnoki Szigligeti Színház művészei Egerben. Gödöllő és Budapest után ugyanis ebben a városban rendezik meg a 18. Magyar Stúdiószínházi Fesztivált. A találkozónak november 5. és 12. között a Gárdonyi Géza Színház ad otthont. Az 1986-ban életre hívott rendezvény egyetlen fóruma volt akkoriban nemcsak a vidéki társulatoknak, hanem az elgondolkodtató, politikailag kicsit lázadó előadásoknak is. A fesztivál végén, vasárnap szakmai zsűri dönt a három legjobb előadásnak járó alkotóközösségi díj odaítéléséről. A zsűri elnöke Szűcs Katalin, a Critikai Lapok főszerkesztője, Koltai Tamás, a Színház főszerkesztője és Szabó István, az Országos Színházi Intézet és Múzeum igazgatóhelyettese. A Szarkaláb nézői játékban vehetnek részt Mészáros István: Szarkaláb című meseelőadását az évadban több alkalommal játsszák. Legközelebb november 16-án délután. A játék ezzel nem ér véget. Minden előadás végén a nézők között négy szerencsést kisorsolnak. Ők meghívást kapnak a tavasszal megrendezendő fergeteges Szarkaláb-bulira. Itt a gyerekek találkozhatnak a mesejáték szereplőivel. Ezen túl mindenféle meglepetésben lesz részük. A sorsolásban minden Szarkaláb előadás nézője részt vesz. Molnár Ferenc, már világhírű magyar író, 1952-ben a New York-i kórház műtőasztalán feküdt operációra előkészítve. Eközben a hatalmas város különböző gyógyintézeteiből érkeztek a leghíresebb specialisták, sebészek és bemutatkoztak egymásnak. A súlyos műtétre váró író ezt látván dühösen kifakadt: „disznóság, én vagyok a sztár, s nekem nem mutatkozik be Önök közül senki...!” A történet folytatása tragikus, ezek voltak Molnár Ferenc utolsó szavai. Jellemző ez a sebészi szikén táncoló meghökkentő mondat az egész életére, munkásságára. A leglehetetle- . nebb színpadi helyzetekben is mindig neki volt igaza, az elképzelhetetlen is valóssá vált tolla nyomán. Sőt olyankor is, amikor állító- 5 lag nem volt toll a kezében, a 1 próbákon megsúgta a szereplők- I nek, hogy mit mondjanak, mit j tegyenek. A rossz nyelvek sze- - rint a Delila 1937-ben — akkor volt Molnár utoljára itthon - szövegkönyv nélkül indult el a Pesti Színházból világhó- lító útjára. A mindent elsöprő siker után az „el- lenrossznyelvek”, az előzőekkel konkurens lapok ugyan megírták, hogy „vannak, akik marhaságokat firkálnak, itt van nálunk, a szerkesztőségben a Delila kézirata”. A színháztörténészek is a szövegkönyv A csélcsap kenyereslány és vőlegénye (Sárvári Diána és Barabás Botond) meglétét hangoztatták. De az már több mint furcsaság, hogy a Delilát nem említik Molnár „fontosabb drámái” között. Csak éppén játszották világszerte, mindenütt hihetetlen sikerrel. Az ősbemutató diadalát a szereposztás is magyarázhatja. Delila Darvas Lili volt. Ha máshonnan nem, őrá a Szerelem című filmből is emlékezhetünk. A partnerei sem kisebb nevek voltak: Somlay Artur, Muráti Lili, Básti Lajos, Mály Gerő. De hamar kiderült, nem csupán az akkori színésznagyságok vonzották a közönséget. Ennél is erősebben az, hogy Delila a világszínpad egyik legokosabb, legösszetettebb nőalakja. Kitüntetésszámba ment, ha a mindenkori jeles magyar szí-' nésznők megkaphatták a szerepet. Játszotta Ruttkai Éva, Vára- di Hédi, Margitai Ági, Bánsági Ildikó s még sokan mások a magyar és a világszínpad kitűnőségei közül. A Delila műfaját tekintve vígjáték, legalábbis a színlap szerint. Ez csupán közönségcsalogató lehet. Bár ennél talán több, hiszen teli van a darab pompás vígjátéki helyzetekkel. Viszont az is igaz, hogy az érzékenyebb lelkületű női nézők gyakran megkönnyezik az előadást, Delila történetét. Nem is ok nélkül, hiszen a műtőasztalon is szókimondó író úgy boncolgatja az emberi kapcsolatokat, hősei jellemét, hogy okkal szomorkodhatunk: hát ilyenek vagyunk. Sajnos, igen, s egyre „ilyenebbek”. Ám a tényéknél is meghökkentőbb, amikor természetesnek vesszük, ami szégyellni való. A Delila Molnár Ferenc egyik legmélyebbre ásó darabja, teljességében időtlen, bizonyítja, csak a formák változtak az emberek egymás közötti viszonyában. Sámsonnak a hajában volt az ereje, a ma erős embereinek meg a bankbetétjében. A díszleteket Kovács Yvette Alida, a jelmezeket Húros Annamária tervezte. ■ Munkatársunktól Szabad-e kitörni a szegénységből? A szombati premieren Bánsági Ildikó alakítja Delilát, a melegszívű, önzetlen okos asszonyt. A férjét, Virág urat, ha úgy tetszik, Sámsont, Balázs Péter, aki az előadás rendezője is. A szabad-e mindenáron kitömi a szegénységből vagy legalább is megpróbálni, e nagy kérdés láttatója Sárvári Diána lesz. A szerencsés haszonleső, Berényi szerepében Barabás Botond, a Csapos, aki mindig közbeszól, Molnár László. Az üg\véd Mészáros István, a Házügynök Tárnái Attila, az automobilügynök pedig Deme Gábor. Az elnöknő takarítónők nem válogatják meg szavaikat tragikomédia Sorin Militaru rendezi Werner Schwab darabját a Szobaszínházban ■ Bemutató a Szigligeti Színházban: 2006. november 11. szombat 19.00 óra Az oldal a színház és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A költségeket a színház viseli.
