Új Néplap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-06 / 235. szám

MŰVÉSZBEJARO

ÚJ NÉPLAP - 2006. OKTÓBER 6.. PÉNTEK

Gyerekeknek szóló színpadi művek, ahol a néző a főszereplő

Ez lesz az igazi Mária főhadnagy

operettelőadás A darab valójában tisztelgés Lebstück Mária emléke előtt

A fiataloknak szóló előadássorozatban a nézők is főszerepet kaphatnak a szolnoki Szigligeti Színházban. A három éve elindított Atlantisz-program célja, hogy közelebb hozza a színház világát nemcsak a középiskolásokhoz, főiskolásokhoz, hanem kisiskolásokhoz is.

— Az Atlantisz névvel az elsüllyedt világra utalunk - mondta Matuz János dramaturg. - Sok diák az elmúlt években ugyanis egyre inkább lemondott a színházba járásról. Lassan felnő egy korosztály, kultúrájukból pedig kimarad az élő előadás élménye.

A programban szereplő művekben fiatal színészek játszanak, akik a nézőket is bevonják a műsorba.

— A sorozat következő epizódja október 18-án és 19-én szintén rendhagyó színházi előadás lesz - tudtuk meg a program vezetőjétől. - A színpadon az Árgyélus! című darabot láthatják a kisiskolások. A főszereplőt a nézőtéren ülők közül választjuk ki, akik saját ötleteiket ís belevihetik a darabba.

Izgalmas előadás születik október 28-án. Mészáros István: Szarkaláb című fantáziajátéka minden korosztálynak nyújt valamit a titokból. A darab nem fukarkodik izgalmas fordulatokban. Rejtelmes világában a bimbózó szerelem, a titkok, a nagy árulás mellett a nézők tanúi lehetnek a nagy megbocsájtásnak is. A gyerekeknek szóló darabot az évad során több alkalommal játsszák.

JEGYEK VÁLTHATÓK A SZIGLIGETI SZÍNHÁZ SZERVEZŐ- ÉS JEGYIRODÁJÁBAN 5000 SZOLNOK, KOSSUTH TÉR 17-23. TELEFONSZÁM: 56/422-902

Nagyszerű színpadi mű Szilágyi László-Huszka Jenő: Mária főhadnagy című operettje. A darab premierjét szombaton láthatja a közönség, a Budapesti Operettszínház és a Szigligeti Színház közös előadásában.

Munkatársunktól

E sorok írója - Lehár, Kálmán Imre és mások örökbecsű operettjeinek ismeretében is — a magyar operettszínpad egyik legnagyobb alkotásának tartja. A dicsőséges napok emelkedettsége és a felejtés minden keserve benne van. A felmagasztalás és a tudatvesztés teljes egysége.

Ki volt Lebstück Mária? Kislány korában alig tudott magyarul. A legfogékonyabb éveiben Bécsben nevelkedett, főúri környezetben. Majd menekülvén az őt körülvevő közegtől, Lebstück Károly néven végigharcolta az 1848-49-es szabadságharcot, majd elfogták, gyermekét Ara-A szerelmi történetben főhadnagyi rangig jut el Mária (Fischl Mónika), miközben sok konfliktusa van Jancsó hadnaggyal (Vadász Dániel)

A néniké: Sáfár Mónika

dón valójában a börtönben szülte meg. Kisfiának édesapját, Jónák Józsefet, a 16 év várfogságra ítélt tüzér ezredest, az alkalmi keresztelőn láthatta utoljára.

Nem véletlen, hogy Szilágyi László, a szövegkönyv írója és Huszka Jenő, a magyar operettirodalom géniusza 1942- ben írták színpadra Mária főhadnagy történetét. Az operettszínházi előadást német nyomásra be akarták tiltani. A magyar kormányzat a tömegtüntetésekbe torkolló előadást nagy nehezen megmentette. Ekkor már elsötétítés volt Pesten. Délután kezdődtek az előadások, de tömegek álltak sorba, hogy lássák a címszereplő Szeleczky Zitát, Sárdy Jánost, majd Szilassy Lászlót, Honthy Hannát, Kiss Manyit, Latabár Kálmánt, hallhassák Kossuth Lajos németellenes színpadi dikcióit.

Szűk negyedszázaddal később is göröngyös útja volt a Mária főhadnagy bemutatóinak. Szolnokon például 1965- ben a korabeli kritikus a magyar zászló sűrű lobogtatását, Kossuth hangsúlyos megjelenését kifogásolta, s azt a következtetést vonta le, hogy nem kellett volna ezt a magyarkodó operettet bemutatni. Merthogy kísért a nacionalizmus veszélye, a darab erősen irredenta.

Az előadás rendezője igen

frappáns választ adott a badarságokra: a Mária főhadnagy olyan korban játszódik, amikor még „divat” volt magyarnak lenni. Egyébként 1965- ben Gyöngyössy Katalin és Gál- Jy László főszereplésével gyönyörű előadást láthatott a közönség, a vidéki magyar színművészet színe-java ott volt a szolnoki Mária főhadnagy színpadán.

A színpad példázza, hőseinknek mennyi tisztelet jár. A valóság viszont kiábrándító: Lebstück Mária néhányszor megsebesült, többször kitüntetett huszár főhadnagy, élete utolsó éveiben nagy nyomorban élt, mosónőként kereste kenyerét. Voltak

ilyen meg olyan felbuzdulások, hogy el kellene készíteni a szobrát. De csak egy emléktáblára futotta, s egy szerény síremlék jutott az újpesti temetőben.

A Bagó Bertalan rendezte előadás tisztelgés lesz Lebstück Mária emlékének. Nem botcsinálta „sztárok”, hanem igazi művészek elevenítik meg a magyar szabadságharc dicsőséges napjait, hőseit - kettős szereposztásban Fischl Mónikával, Vadász Dániellel, Kalocsai Zsuzsával, Vásári Mónikával, Oszvald Marikával, Udvarias Katalinnal, Balázs Péterrel, Mikó Istvánnal és a többi kitűnő színésszel.

BEMUTATÓ: 2006. OKTÓBER 7.

Bolond Shakespeare a színen

mikó István Mulattató darabok színes csokra várható

Ősbemutató: Sose halunk meg

zenés darab Koltai Róbert szerzőtársként, főszerepben

A megbomlott elme kerekei még járnak - elmélkedett új darabja kapcsán Mikó István, akit Gogol: Revizorában a polgármester szerepében láthatunk az évad második felében -, de mi van, ha a világ bomlott meg?

Ha egy „valószerűtlen púpot a háton valószerűvé tenni kell? Méghozzá úgy, hogy világnak hátát hajlítni kell egy púpig el. És ha e gigászi gerinc is hajlik, világnak púpja majd mintát követ: meggörbedt időben meggörbedt férfi - legelső divatfi még lehet.” - idézte a színművész Bereményi Géza fordítását Shakespeare: III. Richárdjából.

— Szóval ma megint furán állunk ezzel a bolondsággal, talán sohasem álltunk jobban. Én mindenesetre végigböngészem Shakespeare összes bolond-szövegeit, és Szőke István rendezővel összeállítunk egy előadást.

Először itt, Szolnokon a szobaszínházban: összerendezzük a „bomlás virágait” egy friss, tarka csokorban. Talán még az is kiderülhet, hogy ráció dolgában Gogol Revizorának polgármestere sem áll sokkal jobban.

A színházi évadunk friss és tarka. Nem szürke, és ennek örülök: nem lepi be az unalom pora. Bolond Shakespeare címmel a monodráma a Szobaszínházban látható.

BEMUTATÓ: 2006. DECEMBER 10.

Az elmúlt évtizedek alatt viszsza-visszatértem a Szigligeti színpadára - mondta Koltai Róbert, aki az idei színházi évadban a Sose halunk meg című filmből ismert vállfaárus Gyuszi bácsi és unokaöccse, Imi sími-kacagni való kalandjainak színpadi változatát rendezi. - Hol rendezőként, hol színészként, hol színházi íróként jelentem meg Szolnokon. Az élmény minden esetben elementáris volt, és feledhetetlen. Az idei évadban színészként (és társíróként) térek vissza a Tisza-parti városba. Ráadásul az egykori nagy mozisiker, a Sose halunk meg színpadi változatának ősbemutatójával. Nem musical lesz, de musical igényű zenés, színpadi játék, melyhez az egykori siker „zenei kovács”-a, Dés László ír több, mint ígéretes zenét. Tényleg nagy formában van, és ismerve az ő művészi maximalizmusát, a bemutató zenei vonatkozásban is nagy siker lehet. Ráadásul már egy lemezkiadó is bejelentkezett, hogy kiadná a darab zenéjét.

Szolnok mindig is egyet jelentett az igényességgel, a színház a népszerűség megtartása mellett mindig is új utakat keresett A mozifilm nagy sikere engem most is motivál, ráadásul mint a színpadi változat egyik íróját és a darab egyik főszereplőjét kötelez is.

BEMUTATÓ: 2006. DECEMBER 16.

Az oldal a színház és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A költségeket a színház viseli.