Új Néplap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-26 / 251. szám
8 _________________ PANORÁMA 2006. OKTÓBER 26., CSÜTÖRTÖK Kérdések a megszorítások ellen referendum A Fidesz kezdeményezésének zöme kiállja az alkotmányosság próbáját A Fidesz egyik népszavazási kérdése a hallgatók fejlesztési hozzájárulásáról szól. A diákok már többször tüntettek a tandíj ellen, legutóbb a Várban. Évfordulós tisztelgés az Európai Parlamentben plenáris ülésen, kiállításokkal és - a mai napon - ünnepi állásfoglalással tiszteleg 1956 előtt Strasbourgban az Európai Parlament. Szerdán a képviselők előtt Sólyom László köztársasági elnök mondott beszédet. Orosz képviselők a lett parlamentben százból 23 helyet kapnak az orosz nyelvű képviselők a lett parlamentben a választás végeredménye szerint, így az eddig rivális két orosz párt tagja lehet a kormánykoalíciónak is. Izraeli gépek lőttek egy német hadihajóra KÉT LÖVÉST ADOTT LE két F-16-os izraeli gép egy német hadihajóra Libanon partjainál, erősítette meg a Der Tagesspiegel szerdai hírét a német védelmi minisztérium. Az incidenst vizsgálja a német minisztérium. Civilek levele Verespatak ügyében magyarországi környezetvédők levélben fordultak Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez, segítségét kérve, hogy megnyugtató válaszokat kapjanak a Verespatakra tervezett aranybányaberuházás kapcsán. Markóhoz fordultak a civilek Teherán folytatja az urándúsítást IRÁN FELSZERELTE a második, urándúsításhoz használatos centrifugasort, és napokon belül megkezdik a fűtőanyaggyártást. Az európai kormányok újabb szankciókkal gátolnák meg Irán nukleáris programját. Leghamarabb áprilisban kerülhet sor arra a népszavazásra, amelyet a Fidesz kezdeményezett hét ügyben. Gyurcsány abban bízik, hogy nem kap támogatást a referendum. Szakács Árpád • Alkotmányos tilalomba ütköznek-e a Fidesz által hétfőn bejelentett, népszavazásra bocsátott felvetések? Egyes szakértők szerint a referendummal az ellenzék a kormány programját igyekszik felülírni. A népszavazás eredménye ugyanis a parlamentre kötelező: a kérdésekre adott válaszoknak megfelelő törvényeket kell alkotni. A kérdéseket először az Országos Választási Bizottságnak (OVB) kell jóváhagynia. Jogorvoslat esetén az Alkotmánybíróság (Ab) dönt. Cservák Csaba alkotmányjogász csak az utolsó felvetést véli aggályosnak. A kérdéseket szerinte külön kell elemeznie az illetékeseknek, és nincs akadálya annak, hogy egyszerre akár hét kérdést is feltegyenek az állampolgároknak. Képzési hozzájárulás 1. Egyetért-e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük? A törvény szerint tandíjat először a 2007 szeptemberében beiratkozó hallgatóknak kell fizetniük. Az államilag finanszírozott alapképzésben 2008-tól évi 105 ezer forint, a mesterképzésben évi 150 ezer forint úgynevezett felsőoktatási részhozzájárulást (fér) fizetnek majd. Az állam a tandíjból először 2009-ben jutna bevételhez, amely 2030-ra már évi 120 milliárdot hozna a büdzsének. A törvény miatt a diákok országszerte tiltakoztak. Cservák Csaba szerint ez a kérdés valószínűleg zöld utat kap, mivel a pénz az egyetemeké marad, így nem érinti központi költségvetést. Kórház-privatizáció 2. Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban? Ebben a kérdésben 2004-ben már volt népszavazás, igaz, nem kapott annyi voksot, amely kötelező törvényalkotásra bírta volna a jogalkotót. Azóta több egészségügyi intézmény vonatkozásában egyfajta „spontán magánosítás” ment végbe. A választójogi szakértő szerint ez a kérdés érdemi vizsgálat nélkül zöld utat kaphat. Háromszáz forintos vizitdíj 3. Egyetért-e ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni? Január 1-jétől a háziorvosi, házi gyermekorvosi, a fogászati és a járóbeteg-ellátásokért naponta 300 forintot kell fizetni. Ezekből 30 milliárdos bevételt remél a szaktárca. A törvény miatt tiltakoztak az orvosok. A szakértő szerint ez a kérdés érinti a költségvetést, ennek ellenére népszavazásra lehet bocsátani. Patikaliberalizáció 4. Egyetért-e ön azzal, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani? A patikaliberalizáció jegyében január 1-jétől szupermarketekben, benzinkutaknál, pályaudvarokon is árusíthatóvá válik többfajta gyógyszer. A jogszabály miatt tüntettek a patikusok, szerintük a liberalizáció gyógyszeráremelést eredményez hosszú távon, mivel a tőkeerős patikák kiszorítják a kisebb vállalkozásokat, majd egyszemélyes piaci szereplőként drágábban adhatják a patikaszereket. A kormányzat a piaci verseny miatt épp azt várja, hogy csökkennek az árak. Nyugdíjas munkavállalók 5. Egyetért-e ön azzal, hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát? A kormány által elfogadott konvergenciaprogram számos szigorítást tartalmaz a nyugdíjas munkavállalók felé. Január 1-jétől a nyugellátás melletti munkavégzés után járulékot kell fizetni. A tervek szerint 2008-tól a korkedvezményes nyugdíj mellett nem lehet majd munkát vállalni. Továbbra is lesz lehetőség munkavégzésre, de a munkáért kapott javadalmazás nem haladhatja meg a minden-A KORMÁNYFŐ a szerdai budapesti kormányszóvivői sajtótájékoztatón egy kérdés kapcsán úgy fogalmazott: a népszavazási kezdeményezés „a változatlanság politikai akarata”, valójában reformkori minimálbér összegét. A 3., 4., 5. kérdésben Cservák szerint lehet népszavazást tartani. Elővásárlás a földekre 6. Egyetért-e ön azzal, hogy a - 2002. június 15-i állapot szerint hatályos, termőföldről szóló 1994. évi EV. törvény szerinti - családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén? Magyarország az uniós csatlakozás után hét évig fenntarthatja a külföldi állampolgárok (valamint belföldi és külföldi jogi személyiségűvállalkozások) termőföldtulajdon-szerzésére vonatkozó törvényi tilalmakat. Ha a hétéves időszak végén a hazai földárak továbbra sem érnének el olyan szintet, hogy a földpiac zavarok nélkül megnyitható legyen, akkor az átmeneti időszak újabb három évvel meghosszabbítható. Ez idő alatt a magyar mezőgazdasági termelők megerősödhetnek annyira, hogy ellenes népszavazást takar. „Bízom abban, hogy Magyarország nem ad támogatást ahhoz, hogy ne csináljunk semmit” - mondta Gyurcsány Ferenc a leg nagyobb ellenzéki párt népszavazási kezdeményezéséről a külföldiek spekulatív céllal ne tudják felvásárolni a ma még olcsó hazai termőföldet. Erre a kérdésre 2002. július 11-én már egyszer rábólintott az OVB, később pedig az Ab, így aligha ütközik most akadályba. Referendumot akkor nem tartottak, vélhetően azért, mert a Fidesz nem tartotta olyan kezdeményezésnek, amely komoly mozgósító erővel bír. Kormányzati felelősség 7. Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés - a fegyelmi és kártérítési felelősség mellett - törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormány tagjainak speciális, objektív felelősségét is a költségvetési hiány túllépéséért? A Fidesz hónapokkal ezelőtt törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy a kormány tagjai viseljenek pénzügyi felelősséget a költségvetés betartásáért. A parlament illetékes bizottságában a kormánypárti képviselők miatt megbukott a kezdeményezés. Az alkotmányjogász ezt tartja a legaggályosabb kérdésnek. Ha ugyanis győznek az igenek, az akkor sem jelent semmit, mivel a kérdésnek nincsenek olyan tartalmi elemei, amelyek a felelősséget konkrétan meghatároznák. így erre a felvetésre aligha bólintanak rá az illetékes szervek. Gyurcsány: a Fidesz változatlanságot akar Visszaéléssel vádolják az izraeli kormányfőt Hedvig kitart vallomása mellett támadás Vizsgálják: magyarellenes volt-e a kassai eset Októberben nőtt az MSZP támogatottsága A kormányfő korrupciós ügyében gyűjt, illetve ellenőriz adatokat az izraeli államügyészség. A nyomozóhatóság a vizsgálatok azonnali megkezdését sürgeti, mert Ehud Óimért tavaly pénzügyminiszterként állítólag kenőpénzt fogadott el két külföldi üzletember érdekeinek érvényesítéséért. Az egyik vád szerint a jelenlegi kormányfő beavatkozott a Leumi bank privatizációjába, hogy elősegítse barátai sikerét a pályázaton. Egy másik vád szerint a két barát egyikének jóval piaci értékén felül adta el jeruzsálemi házát, majd a fennálló árakhoz képest lényegesen alacsonyabb bérért lakhatott benne tovább. Felvetődött az összeférhetetlenség gyanúja is, az egyik üzletember dolgait ugyanis Óimért apósának ügyvédi irodája képviseli. A miniszterelnöki hivatal „megdöbbenéssel” fogadta, és elutasítja a vádakat. A főügyész várhatóan a napokban dönt a rendőri nyomozás megindításáról. A NEWSru Israel hírportál szerint az ügyészségen lévő újabb anyagok alapján gyanúsak azok a kinevezések is, amelyek Óimért nevéhez kapcsolódnak az ipari, kereskedelmi és munkaügyi minisztériumon belül. ■ Cs. E. A szlovák hatóságok szerint nem történt magyarellenes incidens vasárnap, amikor Kassa közelében magyar autóversenyzőket támadtak meg. A támadók az E71-es úton leszorították a raliról hazafelé tartó autósokat, és megsebesítették az egyik sofőrt is. A három magyar autót 20 kilométeren át, egészen a tornyosnémeti határátkelőhelyig üldözték. A határon a szlovák rendőrség és a magyar határőrség akadályozta meg a további incidenst. A versenyzők elmondták: a rendőrök nem vették bele a jegyzőkönyvbe, hogy a támadók folyamatosan magyarellenes jelszavakat használtak. Ezt azzal indokolták, hogy ahhoz külön Maiina Hedvig bántalmazása után ember kell, és az nagyon sok idő. A sportolók nem kaptak másolatot a jegyzőkönyvről. A hatóságok és a kassai magyar főkonzul szerint nem történt magyarellenes incidens. A rendőrség a kihallgatás után elengedte az öt támadót, akik a szemtanúk szerint alkoholos befolyás alatt áltak. Tegnap a Nyitrán megvert magyar lány ügyvédje közölte: Maiina Hedvig kitart vallomása mellett, amely szerint megverték, mert az utcán magyarul beszélt. A szlovák rendőrség azzal zárta le a nyomozást, hogy bűncselekmény nem történt, s épp a diáklány állhat bíróság elé a hatóság félrevezetése miatt. ■ E. Cs. Jelentősen nőtt októberben az MSZP támogatottsága a szeptemberihez viszonyítva, míg a Fidesz szavazótábora változatlan maradt, derül ki a TÁRKI szerdán nyilvánosságra hozott közleményéből. A szocialistákat az összes választó 24 százaléka támogatja, míg a legnagyobb ellenzéki pártot 32 százalékuk. A felmérés szerint a biztos pártválasztók 50 százaléka a Fideszre, 41 százalék a nagyobbik kormánypártra voksolna. Sem az MDF, sem az SZDSZ nem érné el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt: a két kispárt 3-3 százaléknyi biztos szavazót tudhat maga mögött. ■ Kenőpénzt fogadott el a vádak szerint Óimért.
