Új Néplap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-07 / 210. szám

4 2006. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR ÍSÜ&Siffi ÜÜ3ÜI8 jjggüggüg i $$@$3§88$gjS&B§$/"^ jggS^gggí jgjggj■■•'■ jgjjgjjg ■■ g % , ílifjipf 8888 g| ggj r ',>&* + A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETI PRIMA PRIMISSIMA-DÍ J JELÖLTJEI A pedagóguspályának szentelte életét príma primissima Papp Alice törekedett arra, hogy önálló gondolkodásra nevelje tanítványait Papp Alice szembetegsége ellenére sem adta fel, hogy pedagógus legyen. Egykori tanítványai mindig tisztelettel beszélnek róla, hiszen elsajátíttatta velük a gondolkodás képességét. Szavazólap A 2006-os Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi Prima Primissima-díj jelöltjei Magyar irodalom ■o BISTEY ANORÁS Magyar színház- és filmművészet SEBESTYÉN ÉVA ic ; Magyar képzőművészet p GYŐRFI SÁNDOR Magyartudomány p DR. TÓTH ALBERT Magyar oktatás és köznevelés D PAPP ALICE Magyar építészet és építőművészet MÉSZÁROS JÁNOS CJ Magyar írott sajtó i rp D. SZABÓ MIKLÓS Magyar elektronikus sajtó ikpp LENGYEL BOLDIZSÁR isCJ Magyar népművészet és közművelődés SZŰCS IMRE v—^ Magyar zeneművészet lilfp BÁLI JÓZSEF- \J Közreműködését, szavazatát köszöni a VOSZ megyei elnöksége! Papp Alice magyar-német szakos középiskolai ta­nárnő 1959-től nyugdíja­zásáig (1990) a szolnoki Verseghy Ferenc Gimná­ziumban tanított. Munkatársunktól Az oktatásban eltöltött évtize­dek eredményeként 2001-ben vette át aranydiplomáját. Papp Alice másodikos elemistaként tudta, hogy pedagógus lesz. A tanárnő 1919-ben bár Kővá­­góörsön született, de szüleivel Szatmárnémetiben élt. Az első világháború után a trianoni döntések következtében család­jával Magyarországra mene­kült. Édesapja Mezőtúron ka­pott tanári állást a Teleki Blan­ka gimnáziumban, Papp Alice itt kezdte meg a középiskolát. 1937-ben a kitűnő tanuló diákot felvették a Pázmány Péter Tudo­mányegyetemre.- Folyton tanultam, éppen a tanulás öröméért. Ám korán ki­derült, a szemem beteg. Az or- | vos javasolta, 24 éves koromig | ne erőltessem. A szüleim ezért % nem engedték, hogy tovább ta- | nuljak. Azt az érzést nem kívá- £ nőm senkinek, de nem mond­tam le róla, hogy tanuljak, tanít­hassak. Végül 1950-ben a deb­receni egyetemen megszerez­tem a diplomát, német-magyar szakos tanárként. Kezdő tanárként Nyíregyhá­zán a gimnáziumban kapott ál­lást. Többször kérvényezte, en­gedjék el Szolnokra, de erre csak 1959-ben kapott engedélyt. A Verseghy Ferenc Gimnáziumban magyart, majd német nyelvet ok­tatott. Tizenöt évig a Szolnoki Fő­iskolán óraadó tanárként néme­tet és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatán irodalmat tanított. Húsz évig egyetemi előkészítőt vezetett. — Mindig szem előtt tartot­tam, hogy tanítványaimból em­bert neveljek. A14-18 év közöt­ti időszak a legveszedelme­sebb kor. Különleges szeretet és odafigyelés kell a fiatalok­nak. Ezért ez a pálya teljes em­bert kíván. A gyerekekhez idő kell, egy igazi pedagógus nem napi öt órát dolgozik, hiszen gyakran tanítványaim kérésé­re este 8-ig tartottam irodalmi szakköröket. Önképzőköröket, irodalmi színpadot, szavalóversenyeket, vasárnaponként klubdélutáno­kat szervezett. Diákújságot szerkesztett a fiataloknak, ahol némcsak megismerték a ma­gyar irodalom nevezetes alakja­it, hanem a diákok el is mond­hatták véleményüket. - Az önálló gondolkodás mindennél fontosabb — hangsúlyozta a ta­nárnő. — Imádtam, ha vitatkoz­tak velem, mert az azt jelentet­te számomra, hogy a gyerek gondolkodik. Papp Alice nem tartozik a lá­zadó emberek közé, de mindig kiállt az elvei mellett.- Gyakran a magam útját jár­tam, előfordult, hogy nem értet­tem egyet az oktatási rendszer­rel. Hiába tiltották, hogy Kosz­tolányit, Madáchot tanítsunk. Amit az irodalomban fontosnak tartottam, azt át is adtam. Olyan szemléltetőeszközöket készítettem, amivel a diákok könnyebben megtanulták a tan­tárgyat. Büszke is vagyok arra, hogy sok tanítványom nyert or­szágos versenyeket. Nemrég tudták csak orvosolni a belvízkárokat Aláírásgyűjtést is kezdtek a belvárosi építés ellen elvetették Tartottak a lakók a nagy zajtól, a lármától, s féltették a környéken a zöld területet is A megye sok települése megsíny­lette a nagy ár- és belvizet Szinte minden érintett városban és köz­ségben komoly károkat okozott a természet Azok felszámolásával még sok helyen csak mostanában végeztek. A kedvezőtlen folyama­tok hatása alól a kistelepülés, Hu­­nyadfalva sem tudta kivonni ma­gát, tudtuk meg a község polgár­­mesterétől. Mint Vékonyáé Házi Eszter elmondta, a belvíz leg­utóbb alaposan megkeserítette az itt élők mindennapjait. Szeren­csére azért nem maradtak egye­dül a bajban. A károk kijavításá­ra az államtól, a vis maior alaptól nyertek támogatást, így el tudták végezni a legfontosabb munkála­tokat Nemrég sikerült kijavítani az utakban keletkezett hibákat Az elnyert támogatás erejéig a Rákóczi és a Kossuth utakon tud­ták eltüntetni a komolyabb káro­sodás nyomait. Persze a belvíz miatt keletke­zett problémáknak egyéb hatá­sai is voltak. Anyagilag leg­alábbis mindenféleképp. Hi­szen mint a polgármester el­mondta, nem csupán a konkré­tan a belvíz miatt előállt gondo­kat kellett orvosolniuk, hanem annak járulékos költségeit is fe­dezniük kellett. Ki kellett fizet­niük ugyanis az egyéb összege­ket is, mint amilyeneket példá­ul az annak idején szükségessé vált szivattyúzás kiadásai jelen­tettek. ■ Molnár G. Attila A lakók fülébe jutott, hogy Szolnok belvárosá­ban valaki fallabdapályát készül építeni. D. Szabó Miklós A városközpontok, lakótelepek tízemeletes betonóriásai között üde színfoltként zöldellnek a kisebb-nagyobb parkok, facso­portok, bokrok. Szükség is van rájuk, hiszen a lakótelepekre is érvényes: a beton idővel beton­ba ér, és ha lassan is, de sok he­lyen kopnak, fogyatkoznak a zöld területek. A piachoz nem messze Szol­nokon, a Móra Ferenc út 11. és az Ady Endre út 5. szám körül híre ment, hogy valaki vagy va­lakik fallabdapályát építenének egy füves térségre. Természete­sen a hozzá tartozó kisebb-na­gyobb, szaknyelven fogalmaz­va: kiszolgálóhelyiségekkel. Er­re az ott élők között kitört a népharag. Aláírásgyűjtés is kezdődött az építkezés ellen. A kezdeményezést Szilágyi Lajos­áé nyugdíjas fogta össze.- Állítólag az orvosi ügyeleti épület meg a bölcsőde környé­kére kerülne a létesítmény. így ez a kis zöld terület, ami most van, még tovább zsugorodna. Nem beszélve arról, hogy eh­hez parkoló is tartozna, szóval lakószomszédunk lenne a zaj, a lárma. Márpedig abból van így is épp elég, nem kérünk még többet.- Hányán írták alá a tiltako­zást az itt élők közül?- Eddig százharmincöten. Közéjük tartozik P. Sándor is, aki három műszakban keresi a kenyeret.- Szerintem nem is a pálya lenne zajos, hanem a hozzá tarto­zó létesítmények. Suttogták azt is, büfé meg parkoló is épülne. Márpedig ahol sok a kocsi, on­nan kiszorul a csend, elvégre ezek indulnak, érkeznek, dudál­nak, zúg a motor, szól a járművekből a zene - szóval az ilyesmi aligha segíti a nyugodt pihenést. Furcsa ez tőlem, aki húsz évig aktívan sportoltam. De nem is a mozgás ellen vagyok, hanem az ellen, hogy újra elve­gyenek egy területet abból a ke­vésből, ahol még fű zöldell, virul. Zárt ülésen utasították el az aláírásokat továbbították a szolnoki vá­rosházára. Itt a jegyző asszonytól megtud­tuk, hogy minderről zárt ülésen döntöttek. Hogy miképpen, arról dr. Szegedi Károly te­rületi képviselőt kérdeztük meg.- Hogy röviden és lényegre törően vála­szoljak, elutasítottuk a vállalkozó kérelmét. Nem adtuk el a terü­letet. lg}’ nem épül, épülhet a parkba semmiféle pálya. Azon okok mi­att, hogy nem kí­vánjuk az ott élők életkörülménye­it rontani, így elvenni a zöld területből. Eny­­nyi. Ez így megfele­lő? Szerintem igen, és va­lószínű így vannak ezzel az ott lakók is. Ez lenne az a zöld terület, ahová építenének - mutatja Szilágyiné. Rengeteg lakó tiltakozott az elképzelés ellen. Az íveket Szilágyiné gyűjtötte össze, és adta át a jegyző asszonynak.

Next

/
Thumbnails
Contents