Új Néplap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-19 / 220. szám

4 ÚJ NÉPLAP - 2006. SZEPTEMBER 19., KEDD ABÁDSZALÓK wmmmmmmmm mmm - m ma mumm wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmi A városi cím a jövő záloga •• beruházás Összesen négyszázmilliót nyertek pályázatokon Az Iskola külső homlokzatának felújítása befejeződött, jövőre az udvari rész felújítása következik. A diákoknak tetszik az Európa-kút. Új programok a turisztikai vonzerők fejlesztésére Abádszalókkal tizenhárom tag­ja van a Tisza-tavi Települési Önkormányzati Társulás által megvalósítandó AVOP Leader+ vidékfejlesztési programnak, melynek célja a turizmus fel­lendítése. Szabó Istvántól, a Tourinform­­iroda vezetó'jétől megtudtuk, már két évvel a pályázat beadá­sa előtt elkezdtek készülni a programra. A falusi turizmus­egyesület helyi csoportjával, a szállásadókkal megfogalmaz­ták a turisztikai vonzerő feltét­eleinek kidolgozására és fej­lesztésére vonatkozó elképzelé­seket. Erről folyamatosan tájé­koztatták a lakosságot, közben szakembereik tanfolyamokra, képzésekre jártak. A kiskörei központú társulás a programra 100 milliót nyert, ebből 85 mil­lióra már lehetett pályázni. Az abádszalóki pályázók alapvető célja a turisztikai fogadóképes­ség javítása, a szálláshelyek mi­nőségfejlesztése, valamint olyan új szolgáltatások beindí­tása volt, amelyekkel a turistá­kat helyben tudják tartani, ez­zel is segítve a gazdaság jöve­delmezőségét. Novemberben ki­derül, mennyit nyertek. Az ön­­kormányzat a megvalósításban számít a helyi vállalkozókra és gazdagsági élet szereplőire is. Fecskendőt és védőfelszerelést kaptak a tűzoltók Négy település - Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszabura és Kiskö­re - védelméről gondoskodik az Abádszalóki Önkéntes Tűzoltó Köztestület. Oláh Imre parancs­nok irányítása alatt tizenné­gyen dolgoznak a települések biztonságáért. Az elmúlt négy évben ötvenmillió forint össze­gű pályázatot nyertek meg, amelyhez az önkormányzat biz­tosította az önerőt. Javultak az elhelyezési körülmények a lak­tanyában, a tűzoltók korszerű egyéni védőfelszereléseket kaptak. A legbüszkébbek a nemrég vásárolt Steyr típusú fecskendőre, amely biztonságo­sabbá teszi a mentést, hiszen négyezer liter vizet szállít és a műszaki mentő is benne van. — Legfontosabb eredményünk, hogy a településért való együtt gondolkodás, a tudatos fejlesz­tés eredményeképp Abádszalók tavaly városi rangot kapott - vélte Bordás Imre polgármester. — Az elmúlt négy évben a tes­tület olyan együttműködést ala­kított ki a civil szféra tagjaival, a pártokkal, az egyházakkal, amely a település összefogását, együvé tartozását erősítette. En­nek köszönhetően több orszá­gos és megyei rendezvény házi­gazdái voltunk. Mára Abád­­szalóknak jól csengő neve, elis­mertsége, rangja van, amit, sze­rénytelenség nélkül mondhat­juk, működésével, jó döntései­vel, a testület és a lakosság együtt alakított ki — mondta Bordás Imre. - Akárcsak a Kö­­zép-Tiszavidék térsége, mi sem rendelkezünk olyan gazdasági pozíciókkal, amelyek a lakos­ság általános anyagi jólétét tud­nák biztosítani. A városvezetés az összevont orvosi ügyelet létrehozásával hat új munkahelyet teremtett, s komoly összeget fordított az ügyelet felszerelésére is. Vol­tak fejlesztések a Gondozási Központban, a Központi Orvosi Rendelő épülete is megszépült, felújították a ravatalozót, a könyvtár felvette Ember Mária nevét és Györfi Sándor szob­rászművész elkészítette a név­adó mellszobrát. Köztéri alko­tásaik két éve Európa-kúttal, Bordás Imre polgármester tavaly pedig Csikós Nagy Már­ton Abádszalókról elszárma­zott művész alkotásával gazda­godtak. A ciklus alatt több kereske­delmi üzlet is nyílt. A turisták még színvonalasabb ellátása ér­dekében több élelmiszer-keres­kedelmi lánc képviselőivel tár­gyal jelenleg is a polgármester. Az elmúlt időszakban nőtt az ipari tevékenységet végző vál­lalkozások száma. Az agrárvál­lalkozókat segíti, hogy Abád­szalók meg tudta tartani a falu­­gazdászi körzetközpontot. Ugyanilyen nagy lépés volt az új autóbusz-pályaudvar meg­építése. Ehhez sikerült támoga­tóként megnyerni az Észak-al­földi Fejlesztési Tanácsot és a Jászkun Volán Zrt.-t. A szolgál­tatások köre Építők Házával és a régóta várt ügyvédi irodával is bővült. Mivel a település leg­főbb megélhetési forrását az idegenforgalom adja, az önkor­mányzat a strand környékén bővítette az áremellátást, öltö­zőt, zuhanyzót alakított ki, a kempingben és az ifjúsági tá­borban folytatta a faházak re­konstrukcióját. Új kerékpárút épült Tisza­derzs irányába, 75 százalékra bővült a kiépített utak aránya, tovább csinosították a köztere­ket, esztétikus lámpatesteket helyeztek ki, díszburkolatot kaptak a járdák, gyarapították az önkormányzat vagyonát. Négy év alatt pályázatokból 400 millió forint érkezett a tele­pülésre. — Eredményeink alapján azt gondolom, a testületnek nem volt rossz négy éve. A várossá válás elérése nem a mának, ha­nem a jövőnek szól. Ezzel jól kell élni a következő években is. Ha lehetőséget kapunk, mi ezért fogunk ismét dolgozni - összegezte Bordás Imre. A Tisza menti térség gazdáit integrátorként is segítik A Szalóki Szolgáltató Kft. jelen­leg 35-40 család megélhetését biztosítja. A cég 1675 hektár szántóterületen gazdálkodik, és jelentős az integrátori tevé­kenysége is. Nagy János ügyvezető igazga­tó vezetésével az elmúlt években több száz milliót fordíthattak fej­lesztésre. Több mint 92 millió­ból - amelyből 44,2 millió forint nemzeti támogatás volt -, építet­tek egy modern szárítót és ezer­tonnás silót, most pedig AVOP- pályázattal négyezer tonnás ga­bonatárolót és modern gépeket vásároltak. A közel 108 milliós beruházáshoz 45,5 millió volt a támogatás. Az abádszalókiak mellett Tiszagyenda, Tiszaroff, Tiszabura, Tiszafüred, Tiszasző­­lős, Kunhegyes és Heves megyei települések háztáji és kisgazdái­val is kapcsolatban állnak. A kft. vezetői arra törekednek, hogy integrátorként a sokszor csak földterülettel rendelkező, tőke- és eszközhiánnyal, értékesítési gondokkal küzdő kisebb gazdál­kodók számára átmeneti terme­lési, finanszírozási, értékesítési biztonságot nyújtsanak, ezzel is javítva a térség fejlődési esélyeit. Mostantól egykori általános iskoláját igazgatja Augusztustól Balogh Gyulát ne­vezte ki a képviselő-testület a Ko­vács Mihály Általános és Művé­szeti Iskola igazgatójának. A nyolc évfolyamos iskola 18 osztá­lyába 459 diák jár. Balogh Gyula tizenkét éve tarnt egykori iskolá­jában. Az eddig elért tanulmányi sikereket igazgatóként szeretné megtartani, növelné a hatékony­ságot. Az önkormányzat segítsé­gével folytatná a taneszközfej­lesztést. Idén kész lett az épület homlokzatfelújítása, a következő feladat az udvari rész rendbetéte­le. Tanulóik többsége abádszaló­ki, de derzsi, burai, pusztatasko­­nyi és kiskörei diákjuk is van. Az iskolában négy alapfokú művé­szetoktatási intézmény műkö­dik: zongora, néptánc, színjáték, bábjáték és kézműves tanszak. A társintézményekkel, a környék­beli iskolákkal jó a kapcsolatuk és számíthatnak a szülőkre is. A városháza épülete előtti környezet szép színfoltja a központnak Hét csoport a két óvodában felújítás Megszépültek az épületek, csoportszobák Az Önálló Óvodai Egység két tagóvodájába 179 gyermek jár. Nyáron az önkormányzat a köz­ponti épületben felújított egy csoportszobát és beszédtechni­ka-termet is kialakított. Itt négy, az abádi tagóvodában há­rom csoport van, akikkel 14 óvónő, 9 dajka és egy logopédus foglalkozik - tudtuk meg Föld­házi Julianna intézményvezető­től. Az óvodákat pályázati, ön­­kormányzati és szülői támoga­tással igyekeznek természetes anyagokkal berendezni. A sok fejlesztő, ábrázoló eszköz, az udvari fajáték, mind pályázat eredménye. A szülőkkel na­gyon jó a kapcsolatuk, több kö­zös rendezvényt tartanak. Mára komplett üzemmé vált foglalkoztatás Hetven embernek biztosít munkát a varroda Szabászattal bővült a Kézmű Kht. Jeanette Gyáregységének helyi üzeme, mely hetven asz­­szonynak biztosít munkát. Kar­­kusz Etelka üzemvezető szerint talpon maradásukat nagyban segíti az év elején kialakított szabászat. Azért, hogy ezt a részleget idehozza a gyáregység, min­dent megtett az önkormányzat és személyesen Bordás Imre polgármester. Az új részleggel komplett üzemmé váltak, miu­tán a cég tiszafüredi, tiszasülyi üzemének is szabnak. A város­ban 1973 óta működik a varro­da, amelyben családias a légkör és többen már évtizedek óta itt dolgoznak. Vezetői munkája mellett Is szakít időt a közös játékra Földházi Julianna A német, belga és francia megrendelőknek női felsőruhákat varrnak Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jöhetett létre. A költségeket a megrendelő fizeti.

Next

/
Thumbnails
Contents