Új Néplap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-05 / 182. szám
Kis könyv, amelyben nagy idők tanúja emlékezik Érdekes könyvecskével lepte meg a Szolnoki Művésztelep múltja, sőt mondhatjuk, Szolnok múltja iránt érdeklődőket a Múzeum Baráti Kör. Nagy idők tanúja voltam címmel kiadta a neves festőművész, Chiovini Ferenc lánya Chiovini Márta visszaemlékezéseit. A szerző olyasmiről mesél, amiről ma már nagyon kevesen tudnak: a művésztelep két világháború közötti aranykorának mindennapjairól. Gyermekéveit ugyanis a művésztelepen töltötte, olyan emberek társaságában, akiket ma már képzőművészetünk legna- gyobbjaiként tartunk számon. Életének bizonyos időszakaiban szinte mindennap találkozhatott olyan művészekkel, mint Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Pólya Tibor, Udvary Dezső, Zádor István, Vidovszky Béla, Zombory Lajos és a sort még hosszan lehetne folytatni. Chiovini Márta ízesen, érdekesen mesél, érezhetően maga is élvezi a visszaemlékezést. A könyv egy találkozó nyomán született, ahol is a résztvevők kérték a szerzőt, hogy írja le az emlékeit, ne menjenek veszendőbe, és neki sikerült az élőszóban előadottakat szinte hiánytalanul át2006. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT mentenie írásba. Ettől olyan közvetlen, személyes hitelű a kötet. Elsősorban a művészek érdeklik, a művekről viszonylag kevés szó esik. Rokonszenves vonása, hogy mindvégig megmarad a korabeli gyermek látásmódjánál. Ezt olyan természetesen teszi, hogy nem marad bennünk hiányérzet, sőt talán zavaró lenne, ha a felnőtt időnként a gyermek helyébe lépne, és utólag értékelne, értelmezne... ■ B. A. Ady rossz híreket hallott az országból: minden választás kisebb földrengést okoz, és csak a szegény emberek silány házai dőlnek össze, amelyek nincsenek aládúcolva dollárral vagy euróval. Odaszólt hát az égiek- kel örökösen perlekedő Illésnek: eriggy tüstént a tüzes szekereddel a grófi szérűre rendet tenni, amihez nekem már nem volt elég időm, sajnos! Még ki sem mondta a grófi szérű esküdt ellensége az „indulj!”-t, a türelmetlen Illés máris elillant. Még az Öregistennek sem fogadott szót, nemhogy egy költőnek, még ha az fejedelmi gőggel „Mindennek” is tartotta magát. Az engedetlen Illés azután öreg halász képében kivetette a horgászzsinórját egy nyugalmas, békésnek tűnő tó partján, és várta, hogy mi fog történni. Hát történt is! KULTÚRA Mozis és kultúraszervező örökmozgó A falusi matinéktól a filmgyártásig hosszú volt az út Programajánló a megyében augusztus 7. és 12. között HÉTFŐ A jászberényi Főtéri PORT.hu Színpadon lép fel a kárpátaljai Técsői Banda. A koncert este fél kilenctől kezdődik. KEDD Sváby Lajos Munkácsy- és Kossuth-díjas festő kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők augusztus 27-ig az abád- szalóki Kovács Mihály Általános és Művészeti Iskolában. SZERDA A martfűi Vakáció 2006 rendezvény során lesz a Míves műhely elnevezésű, egész délelőttös foglalkozás, ahol korongozás, agyagozás és bő- rözés várja az érdeklődőket. CSÜTÖRTÖK Erdélyi Sándor festőművész kiállítása nyílik Jászapátin a Vágó Pál Helytörténeti Gyűjteményben. PÉNTEK A szolnoki Nyári Zenés &ték keretében élvezhetik a szolnoki igényes zene rajongói a Garden Hotel teraszán Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor latin estjét. SZOMBAT A Tiszafüredi Randevú keretében tartják a Pusztanapot Kócsújfalun és a Kitelepítettek Találkozóját. A találkozó helyszíne a kócsújfalui sportpálya lesz, ahol egész napos rendezvények várják az ide látogatókat. ZSOVÁK LÁSZLÓ Alföldi Alföldi ridegtartású lélek akácosában élek. Pedig ezt a tájat a mesék bejárták. János vitézt is itt találták... S ha öregeink, tisztaszobáját megérted, a tisztesség szava szól teérted. Demeter István néha belegondol, hogy egy egyetemi városban sokkal többeket vonz a művészmozizás, mint Szolnokon Úgy kezdte, mint mindenki. Élvezte a mozit. Csak ő később rengeteg filmes újságot olvasott, fényképezett, amatőr filmet csinált, filmszínházakat, videotékákat üzemeltetett, fesztiválokat szervezett, producerkedett és egy-két saját filmötletet is dédelget. Demeter Istvánnak hívják. Jenei Gyula Nem mellesleg a szolnoki Rotary Club elnöke, tagja többek között a művésztelepet működtető egyesületnek, az alternatív gimnázium alapítványának, a Tisza(p)art Mozi Kulturális Egyesületnek... Azt mondja, volt olyan nap, mikor az első papírt reggel háromnegyed hétkor írta alá, egy szerződést pedig éjjel fél- tizenkettőkor. S hogy a sok feladat miatt mindenütt hiányérzete van. Tanakodik, egy-két megbízatásáról lemondana. De Demeter István nemcsak mozis, hanem kulturális menedzser is. Nagyobb egészben gondolkodik. A gyerekkor jászfelső- szentgyörgyi filmélményeitől hosszú, de egyenes út vezetett. 1980-ban lett a jászsági mozik vezetője, majd hat évre rá a szolnoki Moziüzemi Vállalathoz, az amatőr és dokumentumfilm-stúdió élére került. A rendszerváltás évében kft.-t alapított, s átvette az akkor évi félmilliós veszteségű szolnoki Tisza mozi üzemeltetését. Ám videofilmek kölcsönzésével és forgalmazásával hamar nyereségessé tette a vállalkozást. Kft.-je a legjobb esztendőkben száz- ötvenmillió forintos nettó árbevételt is elkönyvelt. Ő üzemeltette a városközpontban lévő Nemzetit, sőt a jászberényi, törökszentmiklósi, csongrádi mozikat is. Az alkalmazottak száma akkoriban száz fölé futott, s szerte a környéken harminc videotékát működtetett a cég. Az első csapást a kereskedelmi televíziók megjelenése okozta, csappant a filmek iránti kereslet. A másodikat a bevásárlóközpontok nyitása, elterjedése. A kft. kemény munkával kiépített videopiaca ekkor roppant össze. Maradt a nemrég felújított Tisza(p)art mozi, amelyben már a kilencvenes évek elejétől közönségtalálkozókat szervezett Demeter. Rengetegen megfordultak itt Jancsó Miklóstól Bereményi Gézáig, Eperjes Károlytól Oroszlán Szonjáig. S közben a filmszemlék. Előbb az alternatív, majd a képzőművészeti és tudományos. Most szeptember végén például közel negyven országból érkeznek képzőművészeti filmek és alkotóik Szolnokra, a nemzetközivé bővült fesztiválra. Aztán a produceri iroda, amelynek első mozija a Szőke András által rendezett Zsiguli című játékfilm, most peEgy város megtartó erejét annak szubkulturális kínálata is jelenti — vallja a sokoldalú Demeter István. dig Gulyás Gyulával készül egy dokumentumfilm Pogány Gábor Benő szobrász munkásságáról. És hát nemcsak a mozi! Hanem a kultúra. A vetítőtermek „előszobája” kávézónak kialakítva. Aprócska színpadán fellépnek dzsessz- és népzenészek, versmondók, színészek. S persze közéleti események helyszíne is. A Szalon-Net Egyesület itt rendezi a „Találjuk ki Szolnokot!” című lokálpatrióta estjeit. Demeter István néha belegondol, hogy egy egyetemi városban sokkal többeket vonz a művészmozizás, s attól is tart, hogy a régióközpontok létrejötte zömmel értelmiségi közönségének további fogyását sejteti, ám szociológiai kutatásokból tudja, a város megtartó erejét annak szubkulturális kínálata is jelenti. A fiatal diplomások közül is általában azok jönnek vissza, akik középiskoláséként kötődtek ilyen közösségekhez. Mint pl. egy zenekar, táncház vagy filmklub. Utóbbi évek óta sok diákot vonz. Reménykedjünk! Tárca Egy gólya formájú lény odaugrott, és tisztességtudóan angolul köszöntötte, majd hadarva, rossz magyarsággal korholni kezdte: „Én már amióta az PML TAMÁS eszem tudom, kutatom ezt az izét itt, jóember, halászok a zavarosban, de száz szónak is egy a vége, ebben a posványbán csak kígyót és békát találtam, abból is a leghitványabbakat. Ezért egyet mondok, kettő lesz belőle, nem a te fogadra való ez a zsákmány, öreg!” És pusztán segítő szándékkal megrántotta az éhes öreg botját, hogy az hanyatt vágódott. „Ne zavard a köreimet!” De Illés nem hiába volt próféta, aki dacolni mert az égiekkel is, egy jobbra-balra csapkodó nagy szájú csuka ficánkolt a horog végén. „Nahát!” ámuldozott a gólya formájú alak, orrnyergét dör- zsölgetve, mert a szemüvege a ragadozóval együtt eltűnt a vízben. „Te lenni jenki író, hm? Hagytad elúszni zsákmány, te lenni fogatlan Castro papa előretolt helyőrsége, igaz?” Illés próféta hite elszállt. Az emberek javíthatatlan haszonlesők maradtak. És lenézik a tűz csiholóit. Mert nem Castro, hanem'Rejtő Jenő műve az Előretolt helyőrség, porbafingók! A gólyaember érezte, megingott az öreg, ismeretlen betolakodó. „Még egy gyomrost, és azt is kihányod, amit két napja ettél, nyomorult! Csak éhségedben káprázott a szemed, mi, öcskös, hihihihahaha!” És méltóságteljes léptekkel, lefröccsent tollát tisztogatva odébbsétált a magyar ugar bérlője. Majd megállt, fél lábát felhúzva, fejét a hóna alá dugva, mint egy gaz matuzsálem, kémlelte ajnrodalmát. Az Illés prófétává visszaváltozott öreg éhenkórász pedig megfogadta, soha többé nem próbál az embereken segíteni. Segítsenek azok magukon, ha tudnak! De egy biztos: költők, írók műveinek olvasásával kellene kezdeni. Talán Ady, ha elmeséli neki, hogyan járt, újra tollat ragad... Ady és Illés próféta
