Új Néplap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-23 / 197. szám

2006. AUGUSZTUS 23., SZERDA A S ZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL .. 13 Vő félyek versenyét láttuk kirándulás Nemzetközi lakodalmas rendezvény résztvevői voltunk A Csorváson rendezett nyolc esküvőből volt egy igazi is, melynek hagyományos étkekből összállított vacsoráján több százan vettünk részt A Művészetek Völgyében hagyományőrző kunok jártak Az „Élhetőbb Faluért” Program és a Magyarországi Leader Köz­pont közös szervezésében az or­szág falvainak sokszínűségét, táji, gasztronómiai és kulturális gazdagságát mutatta be nem­rég tizenkét akciócsoport Ta- liándörögdön. A „Tíz Kun Település Leader Akciócsoportja” is bemutatko­zott a Művészetek Völgyében. Szerepelt a túrkevei Egres Kis Lajos Néptánccsoport hat párja, az Akusztik duó, a túrkevei Eg- ressy Béni Zeneiskola tanárai, Balogh Ottó és Migovics Zoltán, akik a szaxofon és tangóharmo­nika által elért dzsesszhangzást népi elemekkel vegyítik. A kis­térség műsorát színesítette Ujj Tünde népdalénekes előadása. A Leader sátor standjainál a vi­déki kézművességgel és turisz­tikai látványosságokkal ismer­kedhettek az érdeklődők. A Leader-program a vidéki te­rületek fejlesztését, felzárkózta­tását célozza: a települések ösz- szefogásával létrejövő helyi fej­lesztési tervek megvalósítására nyújt támogatást. Ennek kereté­ben 67 magyarországi akciócso­port 960 települése valósíthatja meg a közeljövőben terveit, el­képzeléseit, amely által több mint másfél millió vidéki lakos életfeltételei és lehetőségei javul­hatnak. Holies Szilvia A roma vagy a cigány elnevezés a jó? A lap Roma körkép elnevezésű, korábbi rovata kapcsán néhány gondolat. Roma = cigány nemzetiségű férfi. A magyar nyelvben több mint 500 éve a cigány szó él. Senki nem hallott még arról például, hogy romaútra ment volna a fa­lat, hogy valaki romakereket hány, miután a vendéglőben el­fogyasztotta a romapecsenyéjét, s közben fülébe húzta a nótáját a romaprímás. Zatkó Csaba, Szolnok * * * Tisztelt Zatkó Úr! Köszönjük észrevételét, a jöv& ben igyekszünk a roma = cigány elnevezést írásainkban a ma­gyar nyelv helyes használata sze­rint alkalmazni - a szerk. A szolnoki Utazók Klubja nem­rég a VI. Csorvási nemzetközi lakodalmas gasztronómiai na­pok második napi rendezvényé­re látogatott. Csoportunk betekintést ka­pott a szakácsok, vőfélyek, lako­dalmi zenekarok versenyébe, Mélyen felháborodtam azt ol­vasván nemrég, hogy fokozato­san 74 évre kellene emelni a nyugdíjba vonulás korhatárát. Úgy gondolom, aki Magyaror­szágon ilyen javaslattal áll elő, az az ember életében még nem dolgozott úgy igazán sem fizi­kai munkát, sem igazi szellemi kapacitását igénybe vevő ülő­munkát. Ugyanis az a bányász, eszter­gályos, tetőfedő vagy bármely fizikai munkás, amelyik 74 éves koráig a versenyszférában tud dolgozni, gyanítom, ritka, mint a fehér holló. Ők már 50 éves korukra - az országunk­ban lévő munkaerő maximális látványos nemzetiségi lakodal­mi hagyományokba, szokások­ba, étkekbe. A legérdekesebb a vőfélyek versenye volt: meny­asszonykikérés, esküvői menet felvezetése, vacsora tálalása, vőfélybot, kellékek látványa. A hagyományos lakodalmi vacso­kihasználása mellett - szinte rokkantakká válnak: fáj a dere­kuk, többszörösen visszeres, dagadt a lábuk, ízületi gyulladá­saik vannak és olyan betegsé­geik, melyeket nem lehet itt felsorolni. Éveken keresztül napi 10-12-14 órát dolgoznak, nem­csak heti 5 napon át, hanem legtöbb­ször heti 6-7 napon is! Aki szellemi vagy irodai munkát végez - és nemcsak tanácsadói vagy szak­értői feladata van -, az sem 74 éves korára fárad el szellemi­leg, idegileg és fizikailag, ha­rából mi is kaptunk, és hallgat­tuk közben a lakodalmi csopor­tok zenekari versenyét. Meg­néztük a Szent Vince Borrend felvonulását és a borlovagava- tást. Csorvás már az 1150-es évek­ben templomos falu volt, 1456­nem ezek a gondjai már nekik is 50-en felül elkezdődnek. Ráadásul a nyugati bérekhez viszonyítva a honi keresetek nem hasonlíthatók, mert itt jó esetben is csak a szűk létfenntar­táshoz elegendő­ek. Ebből követ­kezik, hogy a vár­ható nyugdíj ösz- szege is milyen jelentéktelen lesz, ha a magyar munkás egyáltalán megéri! Nyugaton más a helyzet: heti 5 napon át dolgoznak, napi 8 órát, és a szombat, vasárnap va­lóban pihenőnap. Ott nem akár­ban V. László Hunyadi János­nak adományozta. A tatárok, tö­rökök felégették, később báró Harrucken János jobbágyokkal telepítette be. A települést hat vallásfelekezet és három nem­zetség lakja. Almási Józsefné Szolnok milyen szinten tartják el a férfi­ak a családjukat Legtöbbjük fe­lesége nem is dolgozik. Nyugdí­jas korukban pedig utazgatnak, sokkal egészségesebbek, ki­egyensúlyozottabbak, mint mi, magyarok. Az sem mellékes: a munka- nélküli fiatalok és „roggyant” idős dolgozók országává vá­lunk... Kívánom, hogy próbál­jon ki legalább egy hónap ke­mény fizikai munkát, heti 6 na­pon keresztül és napi 10 órában az a tanulmánykészítő, aki ezt kitalálta és javasolja megvalósí­tani. Talán azt követően más lenne a véleménye... K. J. rokkantnyugdíjas A sűrű apró talán többet hozna a szolgáltatónak Mai modern világunkban már ritkaság, ha valakinek gyerek­kortól 80 éves koráig nincs mo­biltelefonja. A szolgáltatók és a szolgáltatások köre is egyre bő­vülő, sokak megelégedésére. Ugyanakkor azokra a kis ke­resetű vagy kevés nyugdíjból élőkre jó lenne odafigyelni a díj­szabások meghatározásánál, akik gyermekeiknek, család­tagjaiknak, netán orvosnak tör­ténő telefonálásra használják készüléküket. Sajnos nem min­den esetben tudják az alap fel­töltési díjat megfizetni. Talán lejjebb lehetne vinni ezt a tari­fát, és így többen, többször tud­nának vállalni szerényebb ki­adást, és akkor a sűrűbb apró a szolgáltatóknak többet hozna. Szabó Antalné, Martfű A járda is és az úttest is szinte használhatatlan Szolnokon gyalogosutakat ké­szítettek úgynevezett kockakő­vel. Ez használhatatlanná vált a város különböző részén: egye­netlen, balesetveszélyes, több helyen teljes szélességben esős időben víz borítja, gyalogos köz­lekedésre alkalmatlan. Hasonló a gond a város porta- lanított utcáiban. Évente bontot­ták az aszfaltos utat valamilyen vezeték továbbvitele, cseréje, egyéb építkezés miatt. A bon­tásnyomok helyrehozatala nem szakszerűen történt. Az utak, valamint a járdák emiatt olyan hepehupásak némely (például a Bajnok) utcában, hogy esős időszakban van, ahol 10-20 cm mélységű víz áll a különböző nagyságú gödrökben. F. S„ Szolnok A levelekből válogatunk. A kiválasz­tott írások — a levélíró hozzájárulá­sa nélkül, mondanivalójának tiszte­letben tartásával—szerkesztett, rö­vidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem fel­tétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy cím­hiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jo­got, hogy a meg nem rendelt cikke­ket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a szundi.zoltanne@ujneplap.hu email címre is várjuk. Minek a nyugdíj, ha nem éljük meg? tervezet Emelnék a korhatárt, és szigorítanák a rokkantosítást is ■ Az a fizikai mun­kás, amelyik 74 éves koráig a ver­senyszférában tud dolgozni, ritka, mint a fehér holló. Az egykori abonyisok ismét összejöttek Nemrég tartották negyvenéves osztálytalálkozójukat a szolno­ki Abonyi Úti Általános Iskolá­ban 1966-ban végzett egykori tanulók. A sikeres, jó hangulatú találkozón a régi osztály mint­egy fele részt vett, köszönhető­en Fierposzt Istvánné Molnár Erzsébet, valamint Vincze Já­nos fáradhatatlan és sikeres szervezésének. Móczó Zoltán, Szolnok Gyönyörű Tisza-partunk: a Verseghy-park 80 éves Az egykori sóházak telkét, amely egykor a Kamaraváros volt, Szolnok városa 1882-ben vásárolta meg, és ott disznó-, baromfi-, valamint később ga­bonapiacot alakított ki. 1925-ben a város közgyűlése úgy döntött, hogy a Tisza-par- ton egy francia, versailles-i stí­lusú park épüljön. Megtervezé­sével és felépítésével Zombory Lajos, építész-festőművészt — a művésztelep egyik alapítóját - bízták meg. Kijelölte a felépíten­dő szálloda és gőzfürdő helyét, sőt a park város felőli sarkába betervezte a Hild Viktor által már 1913-ban szorgalmazott kultúrpalota helyét is, amely­ben többek között múzeum és könyvtár lett volna. Megépítését az első világháború, majd 1925- ben a pénzhiány halasztotta el. A park azonban 1926 nyár végé­re elkészült. Szépsége kiteljesedett, ami­kor 1938 őszére elkészült a fo­lyóparti mellvéd első szakasza a villanyoszlopokkal, kő virág­tartókkal, és a fák terebélyesre növekedtek. A park építése óta, ma is a fi­atalok randevúzó- és az idősek séta-, pihenőhelye, városunk szép színfoltja. Szurovecz Pál, Szolnok Európa közepén. A jászjákóhalmi TKM klubcsoport a napokban elláto­gatott Kárpátaljára, megtekintették a Vereckei-hágót és Európa köze­pét Rahó közelében, a Tisza partján. A jeles pontot a 19. században a Monarchia térképészei mérték ki. A képen a csoport néhány tagja lát­ható az obeliszk mellett. Fodor István Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents