Új Néplap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-12 / 188. szám

4 M E GYE I TÜKÖR 2006. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT Felszámolják a Kőolajkutatót csődeljárás A pusztaszőlősi gázkitörés „robbantotta volna szét” a társaságot? Kilenc évvel ezelőtt kishíján leégett a Kőolajkutató Körösi úti főépülete. Több mint 200 millió forint volt a kár. Most ennél nagyobb a probléma. Drágálljuk a gázt, de Európa zöme még földiét fizet érte /\ Az Európai Unióban hatszoros különbség volt ez év elején a tagállamok között a háztartási gáz árában. Hazánkban az uni­ós átlagnál még mindig keve­sebbet kell fizetni ezért az ener­giahordozóért. Az EU-tagállamokban tavaly átlagosan 16 százalékkal drá­gult a háztartási és 33 százalék­kal az ipari fogyasztóknak szál­lított földgáz. A legkeményebb áremeléssel tavaly a szlovák és a cseh családok szembesültek, előbbi országban 30, utóbbiban 27 százalékkal nőtt az ár, mi­közben hazánkban 21,6 száza­lékos drágulás történt. Az Eurostat kimutatása sze­rint ez év elején a legtöbbet a dán háztartások fizettek a gá­zért gigajoule-onként majdnem harminc eurót, holott az ország önellátó ebből az energiahordo­zóból, igaz rendkívüli mérték­ben megadóztatja. A legolcsóbb a Balti-államok lakóinak volt a vezetékes gáz, nekik csupán 4,6-6,2 eurót számláztak a szol­gáltatók. Magyarországon az összehasonlítás időpontjában, idén januárban 7,4 eurót kér­tek, ami az uniós átlagnak alig több mint fele. (Az augusztus elsejei drasztikus áremelés va­lószínűleg közelítette hazánkat a közösségi átlaghoz.) Adóval növelt háztartási gázárak vásárlóértéken (2006 jan., euró) Ausztria 14,56 Belgium 12,48 Csehország 16,09 Dánia 21,68 Észtország 7,47 Magyarország 11,80 Lengyelország 15,95 Németország 14,53 Svédország 21,80 Szlovákia 18,40 EgyesOlt Királyság 7,40 (FORRÁS: EUROSTAT) A vásárlóerőt is számításba véve januárban a legkeveseb­bet, 7,3 eurót a britek adtak a gázért (a szigetország szükség­letének csak hét százalékát im­portálja), majd Lettország kö­vetkezik. A legdrágább Svédor­szág és Dánia (több mint 21 euró), aztán Szlovákia és Szlo­vénia. A háztartási gázt egyéb­ként szélsőséges mértékben adóztatják, míg Portugáliában alig öt százalék az energiahor­dozó árának adótartalma, addig Dániában 55, Svédországban 43 százalék. ■ Laczi Zoltán Mint ahogy az a Cégköz­lönyben megjelent és a közelmúltban lapunk ha­sábjain közzétettük, csőd­eljárást indítottak a szol­noki MB Kőolajkutató Részvénytársaság ellen. Mészáros Géza A felszámoló cég, a Mátrahol- ding Rt. munkatársa érdeklődé­sünkre elmondta, a Kőolajkuta­tó legnagyobb hitelezője, a MÓL Rt. kezdeményezte az eljárást. Jelenleg a vagyonelemek át­adás-átvétele zajlik, s annak nagysága miatt két évig is elhú­zódhat a végelszámolás. A felszámolás előzménye a 2000. augusztus 18-án bekö­vetkezett pusztaszőlősi gázki­törés, amely a magyar olajipar történetének egyik legsúlyo­sabb balesete volt. A kút elfoj­tásához három teljes hónapra és amerikai szakértők bevoná­sára volt szükség. A MÓL Rt.- nek több mint 5 milliárd forint­nyi kára keletkezett. A kút el­fojtása után megkezdődött az eljárás a felelősség megállapí­tására, amelynek során a Szol­noki Bányakapitányságtól kezdve, a Magyar Bányászati hivatalon keresztül a Szolnoki Megyei Bíróságig számos fóru­mot megjárt az ügy, mire ab­ban jogerős ítélet született. A bíróság megállapította az omá- ni tulajdonú Kőolajkutató fele­lősségét és 2,5 milliárd forint kártérítés megfizetésére köte­lezte a MÓL javára. Ezt az ösz- szeget, amely mostanra a ka­matokkal együtt mintegy 3 milliárdra hízott, azonban a Kőolajkutató nem tudta kifi­zetni. A társaság egyébként éppen amiatt került csődközeli helyzetbe, mert a gázkitörést követően a szénhidrogének bá­nyászatával és fúrókutak javí­tásával foglalkozó társaság nem kapott több megbízást a MOL-tól. A cég ezért kénytelen volt megválni alkalmazottai­nak többségétől, 2001-ben pe­dig önálló vállalkozásokba szervezte ki a MOL-tól függetle­nül is működni tudó üzletágait, melyek még most is működ­nek. Ezek a ciprusi bejegyzésű MB Drilling Overseas Ltd. bir­tokában vannak, a felszámolás hatálya rájuk nem terjed ki. A cég azóta többször is tar­tott árverést Gyökér úti telep­helyén. Az aukción a Kőolajku­tató használaton kívüli eszkö­zei kerültek kalapács alá. A tár­saság legértékesebb vagyonele­me, a vámudvart, a szállót és strandot is magába foglaló, több mint 20 hektáros szolno­ki, Körösi úti telephelye azon­ban most is az MB Kőolajkuta­tó tulajdonában van. Azt vi­szont nem sikerült kideríte­nünk, hogy a síkfőkúti üdülőte­lep kinek a birtokában van. Öt és fél éve rendkívül elkese­redettek voltak az MB Kőolaj- kutató Rt. dolgozói. A három­száznyolcvan alkalmazottból háromszázhúszat érintő máról- holnapra történő elbocsátás ter­mészetesen mindenkit megvi­selt. A gépészeti részlegnél dol­gozók közül sokan legalább harminc esztendeje voltak olaj­bányászok. Akkor, mint mond­ták, saját apjuk is ettől a cégtől ment nyugdíjba, s hogy a csalá­di hagyományokat folytassák, idehozták a fiukat is melózni. Generációk bőrébe ivódott itt évtizedekig a fekete arany, a kő­olaj, ezért volt nehéz kitörölni testükből, lelkűkből a Kőolajku­tatót. Balogh István forgácsoló 31 évet húzott le a vállalatnál. Nem rejtette véka alá gondolatait: fi­noman szólva is tisztességte­lennek tartotta a MÓL lépését. A „téemkás” Földesi Márton is régi motoros volt a szakmában. Fél évtizede úgy vélte, hogy nem a rájuk „terhelt” puszta- szó'lősi gázkitörés miatt nem adott megrendelést a MÓL. Hogy ilyen helyzetbe kerültek, szerinte a politikának vagy né­hány gátlástalan üzletember anyagiasságának volt köszön­hető. Hasonló állásponton volt Gyetvai Zoltán és Kalamár György is. Véleményük szerint, ha nijjcs pusztaszőlősi ügy, ak­kor találtak volna valami más : ürügyet arra, hogy egyesek elle­hetetlenítsék a Kőolajkutatót. A MOL-on kívül egyébként más kisebb hitelezők is vannak a Kőolajkutatóval szemben, akik augusztus 22-ig nyújthat­ják meg hitelezői igényüket — tudtuk meg a Mátraholding Rt. munkatársától. Néhány éve már több alkalommal is tartottak árverést a cég Gyökér úti telephelyén. A befolyó összeg természetesen nem volt elég a kártérítésre. Az egykori nagyvállalat fájdalmas leépülése A kőolajkutató helyzete alap­vetően megv áltozott a gázkitö­rést követően. Fő megrendelő­je, a MÓL Rt. a továbbiakban nem adott részére munkát, és így a cég rövid időn belül ki­szorult a piacról. Olajipari te­vékenységét befejezte, a koráb­ban megyei szinten meghatá­rozó, országosan is számotte­vő nagyvállalat néhány kft-re zsugorodott, kapcsolata a bá­nyászattal már csak tárolási és szerviztevékenységre korlá­tozódott. Az eg}'kor sokkal szebb napokat megélt, több mint háromezer főt foglalkoz­tató cég létszáma néhány éve négyszázra, majd a közelmúlt­ban tízegynéhányra csökkent, így aztán kiesett a hazai nagy- vállalatok köréből. Elkezdték a megsérült gátak újjáépítését a Tiszazugban biztonság A megyében a Tisza és a Hármas-Körös gátjainál nyolc védműszakaszt érint a felújítás, a megerősítés Máris nagy ütemben fo­lyik a gátak helyreállítá­sa, így az év végére jelen­tősen javul az árvízvédel­mi biztonság — mondta Persányi Miklós minisz­ter pénteken Kunszent- mártonban. Búza Edina Szelevényre és Kunszentmár- tonba látogatott Persányi Mik­lós környezetvédelmi és vízügyi <= miniszter. Az elmúlt napokban * kezdődött ugyanis a Hármas- Körös »gátjainak felújítása az érintett településeken. Persányi Miklós miniszter (balról a negyedik) szakemberek körében Szelevénynél a községet öve- megtekintette a Szelvénynél folyó gáterősítés munkaterületét ző gátszakaszt érinti a felújítás, Kunszentmárton esetében a százhét éves kőgát csaknem egy kilométeres vonalának az újjáépítése kezdődött meg. Ebben az évben a minisztéri­um 22 milliárd forintot fordított az árvízi védekezésre, a víz által megrongálódott töltések felújí­tására pedig 11,2 millió forintot. Tokár István a megyei köz­gyűlés elnöke lapunk kérdésé­re azt válaszolta, hogy Jász- Nagykun- Szolnok megyében a Tisza és a Hármas-Körös gát­jainál nyolc védműszakaszt érint a felújítás, illetve a meg­erősítés. Lovas Attila , a szolnoki székhelyű Kötikövízig igaz­gatóhelyettese elmondta, hogy megyénkben az érintett folyószakaszoknál a munká­latok jelenleg különböző fá­zisban vannak, és október­novemberre várhatóan min­denütt elkészül a védművek megerősítése.- Egy ország sikere volt az árvízi védekezés összefogás­ban és eredményben — fogal­mazta meg a miniszter a tava­szi árvízre utalva, amikor soha nem látott árvíz vonult le a fo­lyóinkon. Azonban köszönhe­tően a védműveknek, és a töl­téseken folyó védekezésnek, Közép-Európában egyedüli­ként nálunk sikerült a vizet a gátak között tartani. A jelenleg működő árvízvé­delmi rendszer sok helyütt már nem nyújt elegendő védelmet, mivel az elmúlt években rekord méretű árvíz vonult le a folyó­kon. Hogy kezeljék a problé­mát, olyan programot hoztak létre, amely kiépülésével biz­tonságot nyújt a folyó mentén élő emberek számára. A Vásárhelyi-terv keretében 2005-ben és 2006-ban huszon­két projekt kivitelezése indult el. Ebből több milliárd forint ér­tékű beruházás az év végéig el­készül. A politikus hozzátette, hogy a tavaszi árvíz fél évvel vetette vissza a tervben szereplő álla­mi védműrendszer kiépítését.

Next

/
Thumbnails
Contents