Új Néplap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-10 / 186. szám
4 EGÉSZSÉG 2006. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK Ápolói tanfolyam az emlő betegségeiről „amit az emlő betegségeiről tudni kell” címmel ápolói tanfolyam indul Szolnokon, az ÁNTSZ Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Intézetében augusztus 23-án. A továbbképzés öt héten keresztül zajlik. A témakörök többek között az emlő betegségeinek korai felismerésének felelősségét, az emlő jó- és rosszindulatú betegségeit, a Hospice szolgálat tevékenységét járják körül. Egészségügyi klaszter az Eszak-Alföldön egészségügyi, gyógyszer- ipari cégeket tömörítő egészségipari klaszter szerveződik. Az Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesület csatlakozási szándéknyilatkozatot írt alá a Debreceni Innovatív Egészségipari Klaszter létrehozására (DIEK). A csatlakozási nyilatkozatot aláírók célja, hogy a „Regionális gazdaságépítési program” törekvéseinek megvalósításával elősegítse a fejlődést. Szakdolgozók lelki egészsége az egészségügyi szakdolgozók lelki egészsége címmel tartottak ingyenes továbbképzést az elmúlt heteken ápolóknak, és egészségügyi szakdolgozóknak az ÁNTSZ megyei intézetében. Az öthetes, összesen 40 órás képzéshez hasonlót mostanáig még nem szerveztek Szolnok megyében. Felmérés készült az asztmásokról az asztma legsúlyosabb fajtája több ezer embert érint hazánkban. A betegség enyhe szakaszában a tünetek jól kezelhetőek, a súlyos, négyes stádiumú asztmában szenvedő betegek egy részének életminősége azonban a jelenlegi gyógyszeres terápiák mellett is kimondottan rossz Magyar- országon — derül ki a nemrégiben elkészült, Légszomj - Küzdelem az életért! című felmérésből. A kardiológiai rehabilitáció megváltozott életformát, újabb esélyt kínál azok számára, akik már túlestek a szívinfarktuson Miért nem teszünk ellene? halálokok Könnyebb lenne megelőzni a bajt, mint gyógyítani Közhely, de nemzetközileg összehasonlítva túl sok áldozatot követelnek hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák. Laczi Z.-Szilvási Zs.- Ma már tudjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek jórészt megelőzhetőek. Mindenesetre könnyebb lenne tenni a kialakulásuk ellen, mint gyógyítani őket — mondja dr. Lőrincz Ambrus, a szolnoki Hetényi kórház kardiológiai rehabilitációs osztályának vezető főorvosa. - Sajnos azonban az emberek többsége még az első tünetek jelentkezésekor sem akar tudomást venni a betegségéről. A diéta, dohányzásról való leszokás, rendszeres mozgás ugyanis nem könnyű. Sokan csak akkor ijednek meg és változtatnak életmódjukon, amikor már túlesnek egy szívinfarktuson. Az unió statisztikai hivatala a minap tette közzé a legfőbb halálokokról készített elemzését. Ebből kiderül, hogy az EU-tag- államokban a 20 év alattiak főként közlekedési balesetben veszítik életüket, a legnagyobb arányban Szlovákiában a fiatal férfiak. Ott százezer fiatalból 19 férfi és 6 nő, míg nálunk 7 férfi és 3 nő szenved halálos közlekedési balesetet, ami Európában a legalacsonyabbak közé sorolható. Az összes korcsoportok vizsgálva az Eurostat megállapította, hogy uniós átlagban a halálhoz 41 százalékban a szív- és érrendszeri problémák vezetnek, 25 százalékban a rák, 8 százalékban pedig a légutak betegségei. Tagállamonként azonban roppant nagy különbségek fedezhetők fel. A 45-64 évesek körében a rák okozta halál a legnagyobb mértékben Magyarországon szedi áldozatait, százezer férfi közül ugyanis 236 életét követeli, míg a Svédországban csupán 39-ét. Ebben a korosztályban a nőknél a mellrák pusztít a leginkább. A legnagyobb arányban Dániában és Belgiumban, a legkevésbé Spanyolországban és Görögországban. Sajnos a magyar nőkre vonatkozó adat nem sokkal marad el a listavezető államokétól. A 65-84 évesekkel leggyakrabban az érrendszeri és szívMetlrák okozta halálozás a 45-64 éves nők körében (százezer lakosra jutó haláleset) Dama ________________65,6 Be lgium 63,9 Hollandia 59,7 Csehország 59,4 Írország 59,2 Magyarország 58,4 Görögország 37,6 Spanyolország 37,5 EU 25 átlag 48,2 (FORRÁS: EUROSTAT) betegségek végeznek, köztük az infarktus. Az ilyen halálokok gyakorisága tekintetében a balti államok vezetnek, de nem sokkal marad le a Közép- Európa, köztük hazánk, míg a legkevesebb gondot ezek a bajok a mediterrán országokban idézik elő. Uniós átlagban százezer 64-84 éves közül 788 férfi és 450 nő hal meg szívbetegségekben. Észtországban ugyanez 2305 férfi és 1317 nő életét követeli, hazánkban 1566 és 1030 ez két adat. Ösz- szehasonlításként Portugáliában 460 férfit 275 nőt temetnek e betegségek miatt. Négyszer több az öngyilkos férfi, mint nő A 20-44 éves korosztálynál az öngyilkossági adatokat vizsgálták. Miközben európai átlagban százezer lakosra vetítve 21 férfi és 5 nő vet véget önkezével életének, nálunk 40 férfi és 8 nő teszi ezt. Különösen magas az öngyilkosok aránya a balti államokban és Közép-Európa országaiban. A legijesztőbb Lih’ánia kétes elsősége, ahol 90 férfi és 12 nő követ el öngyilkosságot. Görögországban ezzel szemben szinte ismeretlen ez a halálok. A sutaság nem betegség - balkezesek világnapja E hét végén, augusztus 13-án a balkezesekre figyel a világ. Hiába van azonban már világnapjuk is, némely szülő, óvónő vagy pedagógus még ma sem tudja elfogadni a gyermekek balkezességét Az erőszakos átszoktatás pszichés zavarokkal, olykor diszlexiával társul. Megfigyelték, hogy a diszlexiásnak kikiáltott gyerekek között nagyon sok a balkezes, vagy a vegyes dominanciájú. A balkezesség nem betegség Hogy valaki a bal vagy a jobb kezét használja-e elsődlegesen, azért a két agyféltekét egymással összekötő kéregtest a felelős. A társadalom többsége persze mit sem törődik a tudományos magyarázatokkal, s konokul kitart amellett, hogy a balkezesség egyfajta hiba. Kapcsolat a Parkinson-kór és allergia között Háromszor akkora eséllyel fejlődhet ki a Parkinson-kór azoknál, akik por-, állat- és növényallergiától szenvednek, mint egészséges társaiknál - állítja egy amerikai tanulmány. A 20 évig tartó kutatásban 196 Parkinson-kóros állapotát vizsgálták. A Parkinson-kór nyomán elhalnak az agy testtartást, mozgást és egyensúlyozást szabályozó idegsejtjei. A tanulmány szerint a kapcsolat alapja az lehet, hogy az allergia által okozott gyulladás bizonyos kémiai anyagokat szabadíthat fel az agyban, melyek véletlenül elpusztíthatják az agysejteket, miként az a Parkinson-kór esetében is történik. Vöröskeresztesek találkoznak segélyszervezet Több száz ifjú aktivista Szolnokon Fogynak az európai gyerekek népesedés A házasodási kedv Cipruson a legnagyobb Idén Szolnokon rendezik meg az Országos Vöröskeresztes Ifjúsági Találkozót, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt legnagyobb nyári rendezvényét. Ezen több mint száz olyan fiatal vesz részt az ország minden részéből, akik aktívan tevékenykednek a vöröskeresztes mozgalomban. Célja elsősorban a tapasztalatcsere. A tegnapi megnyitón a megszűnő Országos Ifjúsági Tanács „A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kiemelkedő támogatásáért” kitüntetést adományozott azoknak a vöröskeresztes munkatársaknak, akik hozzájárultak és nagyban segítették az IVK munkáját 1993 és 2006 között. ■ Szilvási Zsuzsa A találkozóra az ország minden részéről érkeztek fiatalok Az Európai Unióban a háztartások kétharmadában nincs gyerek, és a gyerekes családok 13 százalékában csak egy szülő neveli a csemetét. Laczi Zoltán Európában Írországban a legmagasabb és Németországban a legalacsonyabb a születési ráta. Előbbiben tavaly ezer lakosra 15,2 élveszületés jutott, míg az utóbbiban csak 8,6. (Összehasonlításként hazánkban ez az adat 9,4.) Még érdekesebb, hogy az unió 25 tagállamában minden harmadik gyerek házasságon kívül születik. A legnagyobb arányban Észtországban, és Svédországban (58, illetve 55 százalék), a legkisebb arányban pedig Cipruson és Görögországban (3 és 5 százalék). A házasodási kedv is Cipruson a legnagyobb, de nem sokkal marad le Dánia. Az európai háztartások kétharmadában ma már nincs gyerek, 16 százalékukban pedig csak egy csemetét nevelnek. A kétgyerekesek aránya 13 százalék, a három vagy több lurkót nevelőké csupán 4 százalék. Arányait tekintve a legtöbb gyermektelen Finnországban él, a legkevesebb Lengyelországban. A nagy - három- vagy többgyerekes - családok aránya a legmagasabb Cipruson (tíz százalék), Lengyelországban és Szlovákiában (8-8 százalék). Magyarországon a háztartások 64 százaléka gyermektelen, 17 százalékuk egy, 14 százalékuk kettő, 5 százalékuk pedig három vagy több gyereket nevel. A gyerekes európai háztartások átlagosan 13 százaléka egy- szülős. A csak anyás vagy csak apás gyerekes családok a legnagyobb arányban az Egyesült Királyságban élnek (24 százalék), miközben Máltán ez az adat csupán 4, hazánkban pedig 11 százalék. Rákbetegségek okozta halálesetek a 45-64 éves férfiak körében (százezer lakosra vetítve) Magyarország 235,6 Szlovákia 173,7 Lengyelország 162,2 Németország 92,4 Portugália 85,8 Finnország 51,2 Svédország 39,2 EU 25 átlag 105,7 FORRÁS: EUROSTAT)
