Új Néplap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-21 / 169. szám

2 WMM3m MEGYEI TŰKOR 2006. JÚLIUS 21., PÉNTEK mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm ■ ma POSTÁNKBÓL Milyen érdeket képviselnek? Továbbgondolásra érdemes, elemző cikket közölt az Új Néplap Laczi Zoltán tollából a közelmúltban. Igaza van: a költségvetés rendbetétele messziről komédiának lát­szik, ám közelebbről nézve tragédia. A döntést hozó poli­tikusokat, a nagy multikat, bankokat, s mindazokat, akik a gyors meggazdagodás gond­jával voltak-vannak elfoglal­va, nagyobb súly kell hogy ter­helje az adózás terén, mint a bérből és fizetésből élőket, a szegény diákokat és a nehe­zen megélni tudó beteg embe­reket. Vajon kiknek az érdeke­it képviselik a nagy munka­adók, az állam, a milliomos szakszervezeti vezetők? Az al­kalmazottakét? Az országét? Önmagukét? DR. BÁLINT SÁNDOR, SZOLNOK LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉG 5001 SZOLNOK, PF. 105. Rádióállomás oldhatja meg a térerőgondot A rádiótelefonok vételi nehéz­ségeire panaszkodtak a lakók Rákóczifalván. aiA bejelentésre az önkor­mányzat megkereste a Ma­gyar Telekom Távközlési Nyrt.-t, amely szerint bár mű­szaki méréseik alapján a tele­pülésen és környezetében az ellátás igénybevételének alap­vető feltételei biztosítottak, a telefonszolgáltatás, illetve a térerő javítása csak egy új, kö­zel 30 millió forintos beruhá­zással megvalósítható rádió- állomással lenne megoldható. Erre a közeljövőben nincs le­hetőség. A társaság tájékoztat­ta a polgármesteri hivatalt, hogy a térerőprobléma kiküsz­öbölésére Rákócziújfalu térsé­gében megvizsgálják a rádióál­lomás építésének lehetőségét. Ha a beruházás megvalósul, Rákóczifalva déli részén javul­ni fog az ellátás minősége. ■ R. Á. Nehéz lesz az idei aratás a földeken Kisújszálláson már túl vannak a betakarítás felén Egy kis megbeszélés hármasban a kisújszállási határban: Tuka Gyula, Tóth János és Kása Endre. A mélyebb részeket még mindig víz borítja. Perzsel a nap, meleg a nyár. A széles földutakkal behálózott, Kisújszállás­hoz tartozó Kontai határ­részen robogunk Tuka Gyula kocsiján, aki az ot­tani Nagykun 2000 Mg. Zrt. termelési igazgatója. D. Szabó Miklós Akkora port kavarunk a tükörsi­ma földúton, mint amikor táma­dó katonai alakulatok ködgyer­tyákat szórnak le. Szerencsére ez a határ békésebb, sok helyen már tarlók mellett húzunk el, bár a mélyebb részekre nem me­részkedtek a gépek, azokat sás, nád, víz borítja. — Akad több olyan mélyebb határrész az 5 ezer 100 hektár­ból, amelyeken egy éve víz ter­peszkedik. Annyi volt az égi ál­dás, hogy a területünk fele káro­sodott. Ehhez várjuk az állami segítséget—mondja Tuka Gyula. A búza termésátlaga megyénkben Év Átlag t/ha 2002 2,42 2003 1,89 2004 5,17 2005 4,2 (FORRÁS: KSH) Megállunk egy búzatábla szélén: öt kombájn harapja a szálakat. Kása Sándor pár per­ces pihenőjét kurtítom meg kérdéseimmel. — A beosztásom szemszállító: Zetorral és pótkocsikkal hordom a termést a szárítóba. Szerencsé­re a szaharai hőség miatt szárí­tani nem, de tisztítani kell. — Mennyi níag fér a két pótko­csira? — Alá ne tegye a lábát, mert kétszáz mázsa! Általában hetet- nyolcat fordulok egy műszakban. — Kereset? — Napi öt-hétezer bruttóban, de ez nem napi nyolc óra. Tóth János huszonkét éve vezeti a kombájnokat, most éppen egy Claas Dominátort dirigál. Jó étvágya ván a ma sinának, üzemóránként szonegy litert „eszik”. Ebből kifolyólag egy hektár betakarítása mostanság 14-15 ezer forint. — Mikor kel ilyenkor egy kombájnos? — A hajnallal. Mert indulás előtt mindent: a vizet, az olajat, a zsíro­zott részeket, a tankot, kötéseket átnézzük, ami két-két és fél óra. Segítenek a műhelyesek is, így hála Isten­nek, eddig nem volt komolyabb gubanc vele. Ha felszáll a har­mat, indulunk.-Az idei aratás? — Nehéz, nagyon nehéz, mert ugyan mi elvégeztük mindenhol a vegyszerezést, de a sok eső mi­att az úgynevezett másodlagos gyomosodás erős. Ráadásul több olyan táblánk van, amelyek mé­lyebb részein a sás, a nád meg a süllyedő talaj az úr. Noha az utóbbi két hétben errefelé 35-40 centimétert süllyedt a talajvíz, ezekre a helyekre nem me­részkedünk. Egyébként er­refelé a búza most került a teljes érés elejére, és egy ilyen kombájn naponta 14-15 hektárt is képes jó minőségben betakarítani. Ha kuszáit vagy fekszik a termés, természetesen kevesebbet.-Étel?- A meleg ebéd naponta négy- száztizenkét forintba kerül, és többen ezt kérik. Mások szalon­nát, szalámit raknak a tarisznyá­ba, mert ehhez a munkához azért nem köménymagos leves dukál - neVet egy sort, és kezet nyújt, mert várja a gép. Ami a minőséget illeti: az acé­losság megfelelő, csak a korábbi 5,6 tonnás átlag helyett az idei ter­més 3,6-3,8 tonna körül alakul. Kiszállva, amikor leporoljuk magunkat, nagy a sikerünk. Egy kissrác az árokba vezette a bringáját, annyira lesett ben­nünket. Az biztos, füstölt, por­zott körülöttünk a gúnya, ha hozzányúltunk... Az élet ára a minőségtől is függ ahogyan a termelési igazgatótól hallottuk, mostanság a takarmánybúzáért 2 ezer 100 forintot + áfát kínál­nak. A malmi minőség 2 ezer 300-at, a malmi l-es 2 ezer 500<it ér. A részvénytársaság a 400 vagonnyi életből egy grammnyit sem ad el, mind betárolja. Sőt, még további 700 tonna őszi árpát is vásárol mellé a négylábú kosztosainak, merthogy ilyenek is akadnak az istállókban. Sóbarlangot épít a cserkei fürdőben egy lengyel cég Alig nyolc éve kezdődött el a cserkeszőlői fürdő teljes felújítá­sa. A fejlesztések jelenleg is foly­tatódnak. A napokban írta alá a fürdőt működtető önkormányzat egy lengyel céggel azt a szerző­dést, amely alapján a külföldi ki­vitelező sóbarlangot épít a fürdő területén. A Bochneris cég a len­gyelországi Bochnia városának egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező sóbányájából szállít­ja a sót a közel 50 négyzetméte­res helyiségbe. A kamra kialakí­tásában is hasonlítani fog egy tárnához, és olyan gyógyító ha­tás érezhető majd, mintha két­száz méteres barlangmélység­ben lenne a beteg. Pontos mű­szer biztosítja a páratartalmat és a hőmérsékletet, de fényterápia is fokozza majd a gyógyító ha­tást. A gyógykamra allergiás pa­naszok, légúti megbetegedések és különböző bőrbetegségek ke­zelésére jótékony hatású. Az új gyógyászati létesítmény átadá­sát szeptember közepére terve­zik, ekkortól áll majd a fürdő­vendégek és a nagyközönség rendelkezésére. ■ B. E. Ha kell, közösen, ha kell, egyedül készül az SZDSZ Az SZDSZ több településen is kö­zös jelölt állításról egyezett meg az MSZP-vel - jelentette be a li- berális párt megyei szervezője. Nagy-Bana László tegnapi sajtó- tájékoztatóján elmondta: már biztos, hogy Kisújszálláson Pa- lágyi Gábor, Kunszentmárton- ban Czuczi Mihály és Mezőtúron Draskovits Dénes az MSZP- SZDSZ közös polgármesterjelölt­je lesz. Az utóbbi településen a két párt közösen állít képviselő- jelölteket és listát is. Jászberény­ben sem tettek le arról, hogy Ma­gyar Levente közös jelöltként in­duljon, bár ott a szocialisták már bejelentették jelöltjüket. Túrke- vén a függetlenként induló je­lenlegi polgármestert, Szabó Zol­tánt támogatják a liberálisok. Önállóan vállalja a megméretést Szolnokon Pálmai László, vala­mint Törökszentmiklóson Nagy- Bana Zoltán. Mindketten tavasz- szal az SZDSZ parlamenti képvi­selőjelöltjei voltak. ■ T. J. Az anyagiak korlátozzák a bőrművességet Meddig marad szégyenfolt a szolnoki Mentetlen? panasz Kiemelt fejlesztési területnek számít, csak a pénz hiányzik az álmok megvalósításához Ismét várja a bőrművesség iránt érdeklődőket a Tiszafüredi Bőr­műves Alkotóház. Egy-egy ilyen tábor alkalmával lehetőség nyí­lik rá, hogy megismerjék és elsa­játítsák a mesterség alapjait. Horváth Tibor bőrműves mester szerint igény továbbra is van, azonban az anyagiak meghatá­rozzák a keresletet: - Ez érvé­nyes minden kézművesszakmá­ra, így a bőrművességre is. Egy­re kevesebben tehetik meg, hogy ilyen jellegű kézművestáborok­ba elengedjék a gyermekeiket. Talán sokan nem tudják, hogy a bőrművességnek itt, Füreden ré­gi hagyománya van, hiszen a fü­redi nyeregkészítők is bőrrel dol­goztak. ■ K. B. Igaza volt Szolnok egyik régeb­bi főépítészének, amikor azt mondta: „kár, hogy a Mentetlen kutyabódékkal tűzdelt, hiszen lényegében a belváros része, csak a Tisza választja el a város- központtól. lóval túl van rajta a kertváro­si és a szandaszőlősi városrész.” A Tiszaliget tükör­képének is tekinthe­tő, mégis elhanyagolt, összetá­kolt épületek rontják a rávetődő tekintetet. Az ottani Üdülősor ne­vű utcára inkább a Kutyasor ille­ne, hiszen ebek harmincadjára hagytak néhány nagy értékű, vízparti földszintes épületet és telket. Ki tudja, hogy hány hek­tárnyi területet borít a bozót. Az ottaniak szerint nincs még egy másik város, amelyik ilyen mos­tohán bánna a Tisza-partjával. Vajon meddig minősíthetetlen a Mentetlen? - teszik fel a kérdést A válasz szerintük látszólag egyszerű: addig, ameddig a Ti­sza áradásának ki lesz téve. A város­atyák jóváhagyták a városrendezési tervet, melyben a Mentetlen kiemelt fejlesztési területnek számít - csak a pénz hiányzik az álmok beteljesülésé­hez. S néhány évtizedig hiányoz­ni is fog az a jó néhány milliárd forint. Ezek szerint a továbbiak­ban is Szolnok szégyenfoltja ma­■ A belváros része, csak a Tisza választja el a városközponttól. rad a Mentetlen, ha nem oku­lunk más települések példájából - teszik hozzá a panaszkodók. Szegeden, a Dunakanyarban és máshol is tetszetős épületekből álló üdülőtelepeket hoztak létre a mentetleni részeken. Még olyan parányi településen is, mint a Szolnokhoz közeli Tiszapüspöki, éltek ezzel a lehetőséggel. Az utóbbi években Szolnokon még a szerszámoskamrák építését is megtiltották azon a részen, pe­dig ha megszabott szintmagas­ságú és nagyságú üdülők építé­sét - a közművek költségtérítés­sel való kiépítésével - szorgal­mazná a képviselő-testület, szép színfolttal gazdagodna a város. ■ Simon Béla „Álmodó Tisza-part” — avagy ebek harmincadjára téve a honvédségi pihenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents