Új Néplap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-18 / 166. szám
6 PANORÁMA 2006. JÚLIUS 18., KEDD MAGYARORSZÁG Kétszázezren vallották magukat kisebbséginek valamivel több kisebbségi önkormányzat alakulhat idén Magyarországon, mint négy esztendeje - olvasható a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal értékelésében. Heizer Antal, a hivatal elnöke kedvezőnek tartja „a választás első szakaszában tapasztalt folyamatok alakulását”. Mintegy kétszázezren nyilatkoztak úgy, hogy valamelyik nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Nem dőlt még el, kit küld a Fidesz Brüsszelbe A Fidesz még nem döntött arról, kit állít a szombaton elhunyt Pálfi István, az Európai Parlament néppárti képviselője helyére - mondta el Szijjártó Péter, a párt kommunikációs igazgatója. Választás kiírására azért nincs szükség, mert Pálfi István a Fidesz listájáról jutott be 2004-ben az Európai Parlamentbe. Lelkész lett az egyházi kapcsolatok felelőse Csepregi András evangélikus lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Nyíregyházi Hittanárképző Tagozatának docense hétfőtől az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője. Hiller István miniszter elmondta: a titkárságvezető részt vesz a mi-. < niszteri értekezleteken is. Megállapodás a tanárok óraszámemeléséről „A kormány megállapodott a kormánypárti frakciókkal a pedagógusok kötelező óraszámának emeléséről, akik így támogatják a pedagógusok kötelező óraszámemelését” - jelentette be tegnap Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára. Zsigó Róbert fideszes honatya közölte, hogy pártja nem támogatja az óraszám- emelést, mivel az elbocsátásokhoz vezet. @ további hírek: www.regcel.hu Államfői igen a megszorításokra alkotmánybíróság Nem lesz normakontroll, így nem borul fel az idei költségvetés Gyurcsány Ferenc miniszterelnök összeteheti a kezeit: Sólyom László államfő nem akadályozta meg a kormánykoalíció megszorító terveit Sólyom László köztársasági elnök tegnap aláírta a megszorításokat tartalmazó törvényeket, így azok nem kerültek az Alkotmánybíróság elé nor- makontrollra. Éber Sándor Fellélegezhet a kormány, nem borul fel a büdzsé, mivel az államfő nem kért normakontrollt a megszorító intézkedésekről az Alkotmánybíróságtól. Sólyom László köztársasági elnök ugyanis tegnap aláírta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, a házipénztáradóról és az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényeket. Közleményében Sólyom László is kifejtette, hogy több szervezet és magánszemély fordult hozzá, hogy kérjen alkotmányossági vizsgálatot a taláros testülettől, és küldje vissza a törvénycsomagot megfontolásra az Országgyűlésnek. Az államfő azonban nem győződött meg arról, hogy a megszorító csomag megsértené az alaptörvényt. A parlamentnek pedig azért nem küldte vissza a jogszabályokat, mivel tekintettel volt a költségvetés helyzetére. A június 10-én elfogadott törvények szerint négy százalék szolidaritási különadó fizetésére kötelezik a nyereséges vállalkozásokat és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeket. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után 5 százalékos járadékot fizetnek. Az üzletmenet által indókol.t mértéket meghaladó állományra - 300 ezer forint felett, amennyiben ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát - 20 százalékos adót vetnek ki a házipénztárakra. A kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek után 20 százalékos adót kell fizetni. Az eva kulcsát 15-ről 25 százalékra, az áfa középső kulcsát 15- ről 20 százalékra emelték. „A Fidesz tiszteletben tartja az államfő döntését, ám az Ország- gyűlésben továbbra is nemmel szavaz az emberek terheinek növekedését jelentő javaslatokra” - jelentette ki tegnap Szijjártó Péter. A párt kommunikációs igazgatója közölte, hogy, parlamenti ellenzéki pártként parlamenti eszközökkel élnek, s felhívják a figyelmet arra a nagyon kemény ellentmondásra, ami Gyurcsány Ferenc választások előtt és választások után elmondott nyilatkozatai között feszül. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint az igazi baj a megszorításokat tartalmazó és már életbe lépő törvényekkel az, hogy semmiféle hatástanulmány nem előzte meg az elfogadásukat. „Ez egy olyan »megszorító csomag«, amely a magyar társadalom egyetlen rétegének sem kedvez” - hangoztatta Herényi. Az MDF a hátralévő törvény- módosító javaslatok egyikét sem fogja támogatni. Harrach Péter, a KDNP képviselője szerint a kormány stabilizációt célzó intézkedései újabb lökést adnak a családok lecsúszásához, több mint 14 ezer forintot vonnak el havonta a családoktól. „Az államfő döntése nemcsak a költségvetési egyensúly helyreállítását teszi lehetővé, hanem mindazt, aminek az egyensúly helyreállítása feltétele volt: az ország fejlesztését” - közölte megnyugvással tegnap Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. „Tudom, hogy az államfő nem mosolyogva hozta meg a döntését, de az MSZP sem örömében nyomta meg az igen gombot, nem örömében, de felelősségét tudva cselekedett” - hangoztatta Lendvai Ildikó. vagyonnyilatkozatokat a parlament tegnap elfogadta a földgázellátásról szóló törvény módosítását, mely szerint a távhőfogyasz- tók köz\’etlen támogatásban is részesülhetnek. A gázipari társaságokat mentesítették a 2007. július 1-ig történő átalakulás költségeitől (illetékfizetés, áfa). Módosították a 2006. évi költség\’etési törvényt is. A bevételbeszedő szervek - APEH, VPOP -, valamint a munkaügyi felügyelőségek többletteljesítmény esetén többletforrást kaphatnak. A kormány így a Nyugdíjbiztosítási Alap méltá- | nyossági alapú nyugdíjeme- * lésre előirányzott keretössze- | gét is megemelheti. Lehetővé l vált a kárpótlás folytatása, 1 így az idén április és augusztus között benyújtott igények fedezete biztosított lesz. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZŐ ló törvény módosításával az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodó szervezetet alapíthatnak, illetve részesedést szerezhetnek. A T. ház tegnap arról is döntött, hogy az önkormányzati képviselők alapdíja, valamint a kötelezettségét meg szegő képviselők tiszteletdíja - maximum 12 hónapig - csökkenthető, a természetbeni juttatásokat megunhatják a,képviselőtestületek. A KÖZOKTATÁSRÓL SZÓIÓ törvényt is módosították. 2010- től kötelezővé vált az angol nyelv tanítása minden k& zépfokú oktatási intézményben. A nyolc osztályosnál kisebb általános iskolák és más alsó oktatási intézmények továbbra is működhetnek szakintézményekként, de igazgatói és gazdasági irányítást nem folytathatnak. megszavazták, hogy az or- szággyűlési képviselőknek ezentúl több adatról kell számot adniuk a vagyonnyilatkozatban, hog' ellenőrizhető legyen valós jövedelmi és vagyoni helyzetük, és láthatóvá váljon, milyen anyagi juttatásokban részesültek közhatalmi pozíciójuk révén. Kuncze és Bájnál mindenben egyetért ,.AZ SZDSZ SZERINT az új fejlesztéspolitikai intézményrendszeralkalmas arra, hog Magyarország a következő 7-9 évben hozzájusson a mintegy 8 ezer milliárd forint uniós forráshoz ’’ - mondta tegnap Kuncze Gábor pártelnök. Bájnál Gordon fejlesztés- politikai kormánybiztos a liberális párt frakciójának beszámolt arról, hogy javában dolgoznak a II. Nemzeti Fejlesztési terven, amelyet szeptember végén nyújtanak be az Európai Uniónak. közben a parlament sokadszor is leszavazta azt a fideszes kezdeményezést, amely az uniós pénzek elosztását ellenőrző bizottság felállítását javasolta. „A rendszer átláthatatlan és átpolitizált, a szakmai szempontoknak nyomát sem lehet felfedezni”- mondta lapunknak Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese. Schmitt: személyes okokból támadnak olimpiai bizottság A többség nem támogatja az elnök politikai szereplését Gyenesei: Schmitt félrevezette a tagságot Személyeskedésektől sem mentes nyilvános vitában csapott össze Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke és a távozását sürgetők képviseletében fellépő Gyenesei István, a MOB tagja vasárnap este a köztévében. „Schmitt Pál félrevezette a tagságot, mert miután megválasztották a Fidesz alelnökének, megígérte, hogy nem keveri ösz- sze a politikát sportvezetői feladataival. Ennek ellenére a MOB melegítőjében fényképeztette magát a 2004-es európai parlamenti kampányban” - mondta Gyenesei. A Somogyért Egyesület színeiben - részben MSZP-támoga- tással - a parlamentbe jutott politikus hozzátette, azért nem korábban indult el ez a kezdeményezés, mert a nyári olimpia után a doppingügyeket kellett rendezni, majd a téli olimpiai felkészülést nem akarták megzavarni. „Ha a kellő szavazatszám ösz- szegyűlik, akkor intézkedem a rendkívüli közgyűlés összehívásáról” - mondta Schmitt Pál. A MOB elnöke nem érzi úgy, hogy szerepvállalásai keveredtek volna, ám meggyőződése, hogy a lemondatására irányuló aláírásgyűjtés hátterében valakinek a személyes ambíciói lehetnek. A 165 MOB-tag közül eddig 102-en írták alá azt az indítványt, amely szerint a szervezet elnöke nem lehetne országos párt elnöke vagy alelnöke. ■ Vég M. Schmitt: nem keveredett a politika és a sport Ismét egekbe szöknek a felvételi ponthatárok? A Felvéteti Információs Szolgálat (FISZ) által megkérdezett közép- iskolásoknak csupán 4ó százaléka gondolja úgy, hogy az érettségi évében felveszik valamelyik felsőoktatási intézménybe, további 33 százalékuk szerint pedig legkorábban egy évvel a matúra után érik majd el ezt a sikert. A diákok kishitűsége azért meglepő, mert a ponthatárok tavalyi alakulása alaposan megváltoztatta a vizsgázók érettségi stratégiáját. Legalábbis erre lehet következtetni abból a tényből, miszerint tízezer fővel többen tettek idén emelt szintű érettségit a többletpontok reményében, főleg a gimnáziumokban mondtak le a középszintű érettségikről. A FISZ munkatársai ezért még a tavalyinál is magasabb ponthatárokat jósolnak, amelyek kihirdetésére már nem kell sokáig várni, hiszen július 26-án éjjel már hozzáférhetők lesznek. A diákok pesszimizmusát a 2005-ös tapasztalatok táplálják, amikor 737 olyan szak volt, ahol 120 pont fölött volt a határ, vagyis nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi nélkül gyakorlatilag nem lehetett felvételt nyerni. ■ V. M. ■ Az érettségizők több mint fele gondolja úgy, elsőre nem veszik fel az egyetemre.
