Új Néplap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-17 / 165. szám
4 MEGYEI TÜKÖR 2006. JULIUS 17., HÉTFŐ ' '', $ '' * K"' ' \ esélyek A társadalom szövetét, a helyi közösségeket erősítenék a szakemberek. A fejlett országokban a befektetések 60-70 százaléka a tudásiparba áramlik n NO SZOLNOK MEGÚJULÁSI HATRANYA Már másfél évtizede ígérik az egymást váltó városvezetések Szolnok fel- emelkedését. A statisztikák szerint azonban a megyeszékhely nem került közelebb az ország fejlettebb részéhez. Ezúttal tudományos kutatókat, szakembereket, civil szervezetek vezetőit kérdeztük, miben látnák a felzárkózás lehetőségét. Teleki József- Mintha a boldog 70-es években lennénk, minden városvezetés ipart szeretne ide telepíteni. Mindeközben folyamatosan nő Szolnok modernizációs hátránya - állítja Szoboszlai Zsolt szociológus. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályvezetője szerint a világban, de Magyarországon is már nem ipari parkok, hanem technológiai parkok épülnek. Információs társadalomfejlesztések zajlanak. A szolgáltatási és az információs szektor olyan mértékben vált termelő erővé, hogy a foglalkoztatásban, az értékteremtésben messze megelőzte az ipart. Szolnokon is azokat a feltételeket kellene megteremteni, amelyek az itt élő emberek újra való fogékonyságát erősítik. A fejlődés társadalmi feltétel- rendszerét kellene javítani, mint Írországban. Ott az uniós források 90 százalékát intézmény- rendszer- és humánerőforrás-fejlesztésre fordítják. Ezzel szemben nálunk „kőbe rakják” az eurókat, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv nagy része sem más, mint infrastruktúra-fejlesztési kívánságlista - fogalmaz a kutató. Az Észak-alföldi régió ugyanA megyeszékhely madártávlatból. Fentről nagyon szép a két folyó ölelte város. Lentről nézve azonban számos olyan probléma akad, amire már régebb óta megoldást kellett volna találni. akkor az innovációs rangsorban az utolsó előtti. A térségben az innovációs kapacitás 80 százaléka Debrecenhez kötődik. A maradékon osztozik Nyíregyháza és Szolnok, illetve Jászberény. Márpedig a mai világban megújulás nélkül nincs fejlődés. Nem véletlen, hogy a fejlett országokban a befektetések 60-70 százaléka a tudásiparba áramlik. Szolnokon azonban nem érzékel ilyen irányt a szociológus. Tizenöt éve azt hallani, hogy Szolnok milyen kedvező adottságokkal bír. Közlekedési csomópont, az Alföld szíve, termálvíz. De ez olyan mint, a magyar virtus. Igaz volt 50—100 éve, de ma már nem az. Megtorpant a város a fejlődésben. Máshol épültek meg az utak, máshol jobban hasznosították a termálviA más városban vagy külföldön tanuló fiatalok jelentős része nem jön vissza. zet. De Szolnok nem él a humán- erőforrásban rejlő lehetőségekkel sem. Azzal, hogy magas színvonalú, széles körű iskolarendszerrel rendelkezik. Sőt, az elmúlt években valamelyest visszább szorultak a neves gimnáziumaink, és a főiskola sem vált a város valódi részévé. Szoboszlai Zsolt abban is problémát lát, hogy a máshol tanuló fiatalok jelentős része nem jön vissza. Ennek több oka is van. Egyrészt nincs számukra megfelelő minőségű munkahely Szolnokon. Másrészt hiányzik az olyan kulturális és közösségi környezet, amely itt tartaná, visszavonza- ná őket. Mindezt igazolta az akadémia kutatóintézet egy - az ön- kormányzat megbízásából - 2000-ben végzett vizsgálata is. Abból egyértelműen kitűnt, Vízi paradicsom a belvárosban Arculatot adni Szolnoknak Jövőképet kell rajzolni vass György, a Szolnoki Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke a vízi és a horgászturizmusban látja a megyeszékhely kitörési pontját. Az egyesület már le is tett az önkormányzat asztalára eg}' javaslatot, mely a Zagyva szolnoki szakaszát változtatná vízi paradicsommá. A tervek szerint a folyó közúti hidak közötti szakaszán, a jobb parton egy homokos fövenyű szabad strandot alakítanának ki. A szemben lévő parton egy ligetes arborétum kapna helyet, előtte múzeumként szolgáló, de energiát is termelő állóhajókkal. A fentebbi szakaszokon horgászok paradicsoma lenne, de felépülne itt egy régi vízimalom is. Míg a vasúti híd utáni részt a vízi sportok céljaira alakítanák át. Mindehhez a nyaranta csekély vizű folyó szintjét 2-3 méterrel meg kellene emelni. A terv megvalósítását uniós forrásokból fedeznék csányi SÁNDOR, a Gulyásfesz- tivál Egyesület elnöke szerint az arculata hiányzik leginkább a megyeszékhelynek. Ennek kialakításához kiindulópontul szolgálhatna a Gulyásfesztivál, mely a megye- székhely legismertebb rendezvénye. Az önálló arculathoz olyan rendezvények is kellenének, melyek az országban mindenki számára egyet jelentene Szolnokkal. Ez már csak azért is elengedhetetlen szerinte, mert a megyeszékhelygazdasági lehetőségei szűkösek, így kitörési lehetőséget a turizmus kínálna. Az idegenforgalom jobb kihasználásához azonban rendezettebb városképre, jobb közlekedési viszonyokra is szükség van. No meg el kellene gondolkodni, hogyan lehetne élettel megtölteni a Tiszaligetet. De „felfedezésre” vár a Holt- Tisza-part is. egri Sándor, társadalmi aktivista úgy véli, mielőbb tisztázni kell, hogy milyen várost aka- nmk hagyni unokáinkra. Hozzá kell fogni Szolnok hosszú távú, legalább öt évtizedre előre mutató jövőképének kimunkálásához Erről a rendszerváltás óta megfeledkezik a megyeszékhely politikai, kulturális és gazdasági elitje és civil társadalma. Egy olyan jövőképre van szükség melyet egyaránt magáénak érez a város és környéke, a családi házak és a sokemeletes lakóházak polgára, amelyet elfogad az ellenzék s a civü szféra. Ezt csak szakemberek és lelkes amatőrök tisztázó vitákba kibontakozó egyetértése alapozhatja meg. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Szolnok nemcsak nevében meg}'eszékhe!y A város és a megye vezetőinek kart karba öltve kell eg}íitt munkálkodniuk, lobbizniuk a város elveszített rang jának visszaszerzéséhez. hogy azok a fiatalok, akik ifjú korukban kötődtek valamilyen helyi közösséghez — legyen az sportegyesület, bélyeggyűjtő kör, horgászegyesület-, inkább vissza akarnak jönni Szolnokra. Az egymást váltó városvezetések azonban azóta sem tettek érdemit a civil szervezetek megerősítéséért. Az önkormányzat a huszonvalahány milliárdos költségvetéséből mindmáig csupán néhány milliót fordít a civil szféra támogatására. Az elmúlt években megesett, hogy a Rotary Klub többet költött szolnoki jó célok szolgálatára, mint a városi civil támogatási keret. Mindehhez azonban nem csak pénz kellene, hanem szemléletváltozás is. Az önkormányzatnak ugyanis be kellene vonni a várost érintő döntések előkészítésébe a helyi társadalmat, az aktivitást vállaló szereplőket. A civil szervezetek sokszor próbálkoztak a kapcsolatfelvétellel, csak a városvezetés eddig nem volt érdemi partner. Mindez kényelmetlen dolog is lehet, hiszen ha az emberek véleményt mondanak, akkor vélhetően jobban meg kell küzdeni azok egyeztetéséért. Ráadásul egy nyitott társadalom kialakítása hosszú folyamat, amit nem lehet egy szalagátvágással felavatni, színes prospektusokban bemutatni. A város társadalma azonban a hosszú távú humán fejlesztésektől kezd pezsegni, és ez megérné a konfliktusokat, a befektetett energiát, hiszen a nyitott városi társadalom működése mindennél nagyobb hozadékkal bír. A közgazdász szerint a városnak élni kell Az autópálya-építés, vasútfef lesztés csak hosszú távú lehetőségek, melyek nem kínálnak azonnali megoldást Szolnok felzárkózására - állítja a Szolnoki Főiskola közgazdaságtan-tanára. túróczi Imre szerint, aki ipart akar a városba hozni, annak a műszaki szakképzést kell erősítenie. Az ugyanis visszaszorult az elmúlt években. A befektetők éppen a szakmunkásé kát, a technikusokat keresik A termálvíz, a Tisza, a Zagyva kapcsán sokszor emlegetik a turizmusról, mint a város kihasználatlan lehetőségéről is. Ezzel részben egye is ért a szakember, aki szerint nagy szükség van az olyan vendégeket is csábító programoknak, minta Tiszavirág Fesztivál, a Város Napja vagy a GulyásfesztiváL Ezek révén ugyanis a város jelzi, hogy él Kevesebb szó esik viszont arról, hogy a meglévő oktatási, szervezeti kapacitásokat sem használja ki a megyeszékhely. A Szolnoki Főiskolán például 25-30 tudományos fokozattal rendelkező szakember dolgozik, pénzügyi, gazdasági és-a mezőtúri főiskolával való egyesülés óta - műszaki képzettség gél, ám véleményüket nem igen kéri ki az önkormányzat Nem él a város a helyi adottságnak tekinthető mezőgazdaság kínálta lehetőségekkel sem. A szakember szerint pedig a bioenergia-termelésben nagy lehetőségei vannak Szolnoknak. Adott a főid, a kapacitás, a képzett munkaerő, csak megfelelő állami támogatással egy bioetanol-üzemet kellene építeni Ehhez azonban mindenek előtt erősebb város lobbi keli A kapcsolatteremtő és lobbiképességgel rendelkező emberekre különösen nagy szüksége volna a városnak - állítja Túróczi Imre. Ezzel el lehetne érni, hogy a kormány a térségünkbe is irányítson befektetőket. Az elmaradott térségekben beruházók persze most is kapnak adókedvezményt Csakhogy gyakran 2-3 évig nem lehet nyereséggel számolni egy új beruházásnál. A szakember sokkal célravezetőbbnek tartaná, ha azokban a térségekben, ahol a GDP kevesebb mint az ország átlagának 75 százaléka, ott az ön- kormányzatok nem vetnének ki iparűzési adót, a kieső forintokat pedig az állam pótolni Ez minden vállalkozásnál érezhető volna.Szolnoknak így talán sikerülne elindulni egy emelkedési pályán. Ami nélkül nagy a veszélye, hogy nem csak a működő tőke vándorol el, hanem a szellemi tőke. Statisztikák tükrében: a megyeszékhely fontosabb adatainak változásai SZOLNOK LAKOSSAGANAK OZ 1960-as évektől tartó gyarapodása 1988-ban torpant meg. Akkor közel 82 ezren éltek a megyeszékhelyen. Azóta folyamatosan csökken a városban élők száma. A 2001-es nép- számláláskor már csak 75 700 főt mutatott a statisztika. Évről évre háromezernél is többen hagyják el Szolnokot, 150-200 fővel többen, mint ahányan érkeznek a településre. Ezzel párhuzamosan a lakosság elöregszik, az átlagéletkor közel 3 évvel nőtt. A 15-39 éves korosztály három százalékkal fogyott - elsősorban az elvándorlások következtében - az elmúlt másfél évtizedben. Az elmúlt öt évben némi hullámzástól eltekintve alig változott a működő vállalkozások száma. Döntő többségük egyéni vállalkozás. Az egy lakosra eső beruházás Budapesten több mint 10-szerese a szolnokinak. A regisztrált munkanélküliek száma is erős hullámzást mutat. A KSH adatai szerint 2000-ben 2666-an voltak állástalanok, 2003-ban 1700-an, ám egy évvel később ismét közel kétezer munka- nélkülit mutatott a statisztika. Az álláskeresők között fo-, lyamatosan nőtt a diplomások, illetve a pályakezdők aránya. Jövedelem szempontjából ugyanakkor az utolsók között van a megye. Népmozgalmak Szolnokon (fő) 2000 2001 2002 2003 2004 Bevándorlás 2798 3046 3183 3241 3167 Elvándorlás 3479 3283 3302 3477 3317 Különbözet-681 -237-119-236-150
