Új Néplap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-13 / 162. szám

4 HIRDETÉS 2006. JÚLIUS 13., CSÜTÖRTÖK ^^^^^^S^3^á8^Í88á&Séáé^S^Í^^^^^S9E0688g8SS63Í8839BDl}iÍBllí)MÜIifi>BMiaK Programalkotók a régió fejlődéséért észak-alföld A versenyképesség fokozása és a területi különbségek megszüntetése a cél A jobb élet az ember ter­mészetes vágya, ám az is tény: az életminőség fo­lyamatos javítása érdeké­ben tenni is kell. A Észak-alföldi régió fejlő­dését a jövőben döntően a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagy- kun-Szolnok megye ösz- szefogása, közös munká­jának eredménye határoz­za meg. Különösen érvényes ez a megál­lapítás a 2007-2013-as időszak­ra, amikor az Európai Unió költ­ségvetésében soha nem látott nagyságrendű pénzügyi forrá­sok nyílnak meg a régió előtt. Az uniós támogatások azonban csak egy pontos, fegyelmezett programkészítési folyamat ered­ményeként szerezhetők meg. A PROGRAMKÉSZÍTÉS MENETE A magyarországi régiók mind­egyikére kiterjedő programalko­tási folyamat 2004 nyarán vette kezdetét. Ennek keretében az Észak-alföldi régió is elkészítette, illetve folyamatosan készíti önálló fejlesztési dokumentumait: az át­fogó, középtávú regionális fejlesz­tési stratégiáját, valamint az önál­ló Regionális Operatív Programját (rövidítve ROP). Utóbbi szerkeze­tét és az egyes fejezetek tartalmi követelményeit az Európai Unió ajánlásai határozzák meg, ebből eredően az operatív program in­kább stratégiai jellegű, mintsem részletező dokumentum. Az Észak-alföldi régió önálló Regionális Fejlesztés Operatív Programja az eszköze annak, hogy az Európai Unió 2007- 2013-as költségvetési ciklusában a régióba érkező uniós pénzügyi forrásokat minél hatékonyabban és minél több területre kiterjedő­en használhassák fel az itt élők. Ezzel tehetik környezetüket, a régió egészét versenyképesebbé európai és hazai szinten egy­aránt, miközben a régió maga is növeli társadalmi-gazdasági ösz- szetartó erejét. KÖTELEZETTSÉG ÉS LEHETŐSÉG A dokumentum elkészítése egy­részt az EU által előírt kötelezett­ség, másrészt viszont lehetőség Szolnok városnak is sok lehetőséget kínál a régió önálló operatív programja. Képünkön a szolnoki Belvárosi Nagytemplom látható. is. Stratégiai szemléletű alapot teremt, és konkrét cselekvési irányokat szabva teszi lehetővé a régió középtávú fejlesztését, mely dinamikus és harmonizál az itt élők igényeivel, törekvése­ivel. A régió önálló operatív prog­ramja az Észak-alföldi Regioná­lis Fejlesztési Tanács döntése alapján készült el. A dokumentum pontosan meg­határozza azokat a fejlesztési el­képzeléseket, amelyek 2007- 2013 között kifejezetten a régiós intézményrendszer keretében lesznek végrehajthatnak, és meg­valósításukhoz regionális forrá­sok állnak majd rendelkezésre. A régió fejlesztési stratégiájá­nak középpontjában a fenntart­ható fejlődés áll, vagyis a fejlő­dést az Észak-alföldi régió belső erőforrásaira alapozva, gazdasá­gi, ökológiai és társadalmi össz­hangot teremtve képzeli el. Ez egyaránt megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a versenyképes­ség növelésére és a területi kü­lönbségek felszámolására, s ezt a környezeti értékek megőrzésé­vel kívánja elérni. Ezek alapján nem kisebb átfogó célt fogalmaz meg a dokumentum, mint hogy az Észak-alföldi régió váljon Ke­let-Közép-Európa minőségi élet-, egészség- és rekreációs központ­jává. Ehhez meg kell teremteni a vízkészlet-gazdálkodás, a kör­nyezetgazdálkodás, a terület- használat ökológiai alapú össze­függésrendszerét, hozzákapcsol­va a versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztést. A HELYZETFELTÁRÁS LÉPÉSEI Az egyes fő dokumentumok ké­szítési folyamatai a tervezés klasszikus menetét követték. El­ső lépés a régió elemző helyzet- feltárása volt, mely tartalmazza az egész regionális tervezést meghatá­rozó fejlesztéspoliti­kai célokat, azon be­lül az I. Nemzeti Fej­lesztési Terv tapasz­talatait, valamint a régió társadalmi­gazdasági helyzetét bemutató részt. A helyzet pontos isme­retében SWOT-analí- zis készült, rámutatva az elő­nyökre, hátrányokra, lehetősé­gekre, veszélyforrásokra. A társadalmi-gazdasági-kör- nyezeti problémák beazonosítá­sa után — a teljes tervezés mód­szerét alkalmazva — elkészült a régió összes fejlesztési elképzelé­sét, átfogó célrendszerét magá­ban foglaló stratégiai program. Ennek megvalósítása a régió vég­ső célja 2007-2013 között. Ebben a fejezetben szerepelnek a straté­gia átfogó és specifikus céljai, a regionális operatív program cél­rendszere, valamint az anyag be­mutatja a közösségi versenyké­pességi és kohéziós politikát, a hazai szakpolitikák kapcsolatát az Észak-alföldi régió önálló Regi­onális Operatív Programjának célrendszerével. Ezt követően az ágazati-regionális egyeztetések során kialakult a régió önálló operatív programja, amely­nek:- 3. fejezete a ROP három priori­tásának leírását tar­talmazza (bemutat­va annak fő célkitű­zéseit, a számszerűsített célokat és Indikátorokat, a célcsoportok és kedvezményezettek körét, va­lamint az indikativ tevékenysé­gek kapcsolódását a stratégiai cé­lokhoz); — 4. és 5. fejezete a végrehaj­tás intézményrendszerét, vala­mint a pénzügyi kereteket foglal­ja magába. FOLYAMATOS EGYEZTETÉSSEL Külön hangsúlyozandó, hogy a regionális operatív programban foglalt célokat az ágazati és terü­leti szereplők közötti folyama­tos egyeztetési („alku-”)folyama- tok eredményeképpen határoz­ták meg. Ennek köszönhető, hogy az önálló ROP a fejlesztési területeket tekintve nem teljes: nincs, mert nem is lehet benne a teljes stratégiai program, melynek megvalósítása a régió végső célja a 2007-2013-as idő­szakban. Emiatt a ROP nem ké­pes teljes mértékben figyelem­be venni a régió minden egyes speciális sajátosságát. Összeállí­tásakor rendező elv volt az ága­zati szinten nem kezelhető és nem kezelt beavatkozások rend­szerezése, csokorba gyűjtése. A fentiek alapján az Észak-al­földi régió 2007-2013 között az alábbi területeken kíván beavat­kozni a régió fejlődésének előse­gítése érdekében:- a gazdaság működési feltét­eleinek javítása; ■ A térkategóriák kialakításának cé^ja a nagyjá­ból hasonló problémákkal, adottságokkal és lehetőségek­kel rendelkező települések összefogása. — a regionális és helyi jelentő­ségű közlekedési infrastruk­túra fejlesztése és a virtuális elérhetőség javítása; — a turisztikai potenciál erősí­tése; — térség-, településfejlesztés. A területi tervezés hatékony­sága megkövetelte egy régión be­lüli, világos térkategória-rend- szer kialakítását is. Az Európai Unió Lisszaboni Stratégiájának megfelelően cél a versenyképes­ség erősítése mind a régió egé­szében, mind az egyes térségek szintjén. E cél úgy érhető el, ha a fejlesztési forrásokat - a helyi adottságok maximális figyelem- bevételével — a legperspektivi- kusabb ágazatokra és területek­re koncentráljuk (a koncentrá­ció ugyancsak EU-s alapelv). A KÖZÖS VONÁSOK MENTÉN A régió belső kohéziójának, ösz- szetartó erejének növelése csak úgy érhető el, ha a tervezési te­vékenység valamennyi telepü­lés számára fejlesztési lehetősé­geket, alternatívákat mutat, tud­ván: az egyes területi egységek adottságai igen eltérőek, nincs egységes recept a sikerességük­re. A térkategóriák kialakításá­nak végső célja éppen ezért a nagyjából hasonló problémák­kal, adottságokkal és lehetősé­gekkel rendelkező települések összefogása. Ebben az elgondolás az, hogy később a fejlesztési prioritások olyan kombinációját rendeljék hozzájuk, amelyek térkategóri­ánként eltérő, reális választási lehetőségeket kínálnak számuk­ra a jövőben. A különböző kate­góriákhoz tartozás nem előnyt vagy hátrányt jelent tehát az egyes települések számára a fej­lesztési források elosztásánál, hanem azt, hogy az egyes térka­tegóriákhoz tartozó települések - eltérő adottságaik folytán - tí­pusonként eltérő összetételű, specializált fejlesztési program- ajánlatokhoz jutnak. Minden kistérségben házhoz vitték a tanácsokat az Észak-Alföldön az észak-alföldi ROP egy folyamatos, a terve­zési időszakot a 2004. évi kezdetektől átfogó, partnerségre alapozó, kiterjedt együttműködés eredményeként született meg. A tervek készítése, illetve társadalmi elfogadtatása az alábbiak szerint zajlott: «•“ tervező szakértői csoportok jöttek lét­re és működtek az Észak-Alfóldön (nyolc tematikus munkacsoport, kö­rülbelül százhúsz szakértő részvételé­ül); területi metszet (megyék, kistérségek): a 3 megyei fejlesztési ügynökség fo­lyamatosan bekapcsolódott a terve­zésbe, illetve a véleményezésbe 27 kistérségi egyeztetés került megren­dezésre a ROP 3.1.3. partnerségépítés programmal együtt, valamint az NFT Házhoz Jön tanácsadói hálózattal. A regionális munkacsoportok folyamatosan ér­tékelték, majd jóváhagyták a terveket. Az RFT munkabizottságai, az ágazati, szakmai szervezetek (gazdaság, közlekedés, agrár, turiz­mus, egészség-szociális, oktatás-foglalkoztatás, környezetvédelem), valamint a civilek is részt vettek a tervezés folyamatában. A társadalmasítás során konferenciák, műhely- foglalkozások követték egymást, a tervek e-mai- len, interneten, a médiában folyamatosan meg­jelentek. Az Észak-alföldi régió önálló Regionális Opera­tív Programja az a dokumentum, amelyet a ta­nács jóváhagyása után a Nemzeti Stratégiai Referenciakerettel és a többi ágazati és regio­nális operatív programmal együtt kell eljuttat­ni Brüsszelbe 2006. július 15-ig. Miután az Eu­rópai Bizottság elfogadta a dokumentumot, a régió számára megnyílnak az Európai Unió forrásai. 340 Kitotó etew A Észak-alföldi régió fejlődését a jövőben döntően meghatározza a három érintett megye, Szabolcs-Szatmár-Be­reg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok összefogása Az Észak-alföldi régió önálló Regionális Operatív Programjának teljes szövege letölthető a régió honlapjáról: www.eszakaHold.hu

Next

/
Thumbnails
Contents