Új Néplap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-28 / 149. szám
A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL 2006. JÚNIUS 28., SZERDA A Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Tallinn Alapfokú Művészetoktatási Intézmény táncosainak közös előadása a Szigligeti Színházban Sikeres Cuháré-előadások néptánc Szent Iván napján több helyen is felléptek a táncosok Igyekeztem, hogy ne érezze más a belső egyensúly- feszültségemet A napokban egy ismerősöm mondta, kihullott a haja, és idegen haj viselésére kényszerült. Azóta még a házból sem mer kimenni, fél az előítéletektől. Sajnos nem egyedi esetről van szó. Meggyőződésem azonban: a sors csapásaival együtt kell élni. ■ Az éveimet így is boldogan töltöttem el Sok évvel ezelőtt csomókban hullott ki a hajam. Akkoriban nem lehetett kapni póthajat. Volt fodrászom szánalomból biztosított nekem póthajat úgy, hogy a szabadságom két hetét töltöttem a felügyelete mellett, és szitára, kis tincsekben ragasztgattam fel a valódi hajat. Jól sikerült, még a háziorvosom is a sajátomnak nézte. Ez nekem nagy magabiztosságot adott. Évtizedek múltával műhajat viseltem. Még olyan illető is volt, aki az utcán megszólított: sajátom-e? Hiú nő lévén később rátértem nyáron a szalmakalap hordásra, ősztől-ta- vaszig a sapka, kendő viselésére. Ettől kezdve szó sem esett számomra a hajról. Nekem az volt a fontos: ne éreztessem senkivel a belső egyensúlyfeszültségemet, mely a mai napig kísér. Az éveimet ettől függetlenül boldogan töltöttem el. (Név és cím a szerkesztőségben) Élménydús kirándulásokon vettünk részt Az Utazók Klubja nemrég a Du- na-Ipoly Nemzeti Parkba szervezett kirándulást. Megnéztük az ócsai Öregfalu központjában a tájházakat, a XIII. századi premontrei szerzetesek által építtetett székesegyházat. A lápos területen megismerhettük vadvízország színes növény-és madárvilágát, majd Tápiószelén a Blas- kovich Múzeumban tettünk látogatást. A Múzeum Baráti Kör jászsági barangolást szervezett tagjainak. A tartalmas, élménydús kirándulás résztvevői többek között Jászszentandrás, Jászberény, Alattyán, Jánoshida nevezetességéivel ismerkedhettek meg. Almási Józsefné, Szolnok A néptáncegyüttes számos rendezvényre kap rendszeresen meghívást. A szolnoki Cuháré néptáncegyüttes a volt Tallinn Általános és Alapfokú Művészeti iskola tiAz ország költségvetése rossz helyzetben van. Egy rendszer, melyhez rengeteg pénz ki- és befolyik, és nem tudni, kinek mi jár, s amelyben például az orvosok szűk köre részesül hálapénzben. Ebben a rendszerben tényleg a beteg a legfontosabb érték? A szegény emberek hozzájutnak-e a minőségi szolgáltatáshoz? Ki akar jót az országnak? A költségvetési megtakarítás, a teherviselés mind nemzeti érdek. Szembe megy-e majd az igazságossági, szolidaritási, esélyegyenlőségi, emberi méltósági, zenhat éves ifjúsági néptánccsoportjából alakult. Szerepeltek többek között nemrég a jászkiséri Pendzsom néptáncfesztiválon, nagykörűi, besenyszögi rendezvényeken, a Szolnok Plaza születésnapján, emberi jogi és demokratikus értékeink érvényesítésével, védelmével? A túlköltekező állam és politika, az önkormányzat majd a tanárok elküldésével, óvodák, iskolák bezárásával akar spórolni. Egy igazságosabb értékelvű kormány, parlament nem teheti meg azt, hogy a reformok árát, terhét csak a bérből és fizetésből élőkre hárítsa. A közteherviselésbe be kell vonni - ha kell, kényszeríteni - a multikat, a jómódúa- kat, a politikai és gazdasági elit szereplőit, szerzőit. Dr. Bálint Sándor, Szolnok szabadtéri rendezvényeken, nyugdíjasotthonok programjaiban, védőnőbálon stb. számos alkalommal aratott már nagy sikert az együttes. Újszászra is kaptak nemrég meghívást, a Szent Iván-éji mulatság alkalmáA Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete egy értekezleten 17 nyugdíjasklub képviseletében úgy határozott, hogy a Tisza, Körös folyók menti településeken élőket veszélyeztető árvíz károsultjainak megsegítésére pénzadományt gyűjtenek. A gyűjtődoboz kézről kézre járt egy ünnepségen, a több mint százhatvan résztvevő között. A 25 ezer forintos adományt az egyesület egy szerény körülmények között élő, szelevényi nyugdíjasnak utalta át, kinek csupán 27 ezer forintos havi nyugdíja van. A község polgármestere segített, hogy az adományunk valóban jó helyre kerüljön. ból nekik jutott a megtiszteltetés, hogy szórakoztassák a nagyérdeműt. Ugyanaz nap este a szolnoki Damjanich János Múzeumban is felléptek, itt táncházat tartottak. Hasonló módon segítettünk már a múlt év őszén is, amikor egy Mádon élő, rokkant, idős házaspárt sújtott az árvíz. Deák Jánosné, egyesületi elnök * * * Kedves Olvasónk! Szép és jó dolog, hogy azok, akik maguk is csekély nyugdíjukból élnek, önzetlenül segítik az arra rászorultakat. Reméljük, hogy az országban még sokan mások is hasonló vagy egyéb módon támogatni tudták és tudják az árvíz sújtotta családokat. Az egyesülethez tartozó klubok tagjainak együttérző összefogása, segítő szándéka és tette példamutatóan dicséretes más közösségek, tehetős emberek előtt - a szerk. Nem telnek nyugdíjasként sem magányosan a napjaim Negyven éve lakom Szolnokon, és sok mindent hallottam, láttam ezen évek alatt a városban. A Fiumei úti idősek otthonában tartózkodom délelőttönként, ott is ebédelek. Az otthonban kellemesen töltjük az időt, hiszen tévézünk, rádiózunk, rejtvényt fejtünk és beszélgetünk, mert az egyedül élő nyugdíjasnak a társasági élet nagyon fontos. A vezetők és a személyzet nagy szeretettel gondoskodik arról, hogy az itteni emberek - nagy többségük 83-86 évesek - mind jól érezzék magukat. Nyugdíjasként a Belvárosi Nyugdíjasklubba is rendszeresen járok, ahol változatosak a programok, több alkalommal kirándulunk, rendezvényeken, színházi előadásokon veszünk részt. A klub rendezvényeit szeretem, és Demény Istvánné értékes szervezőmunkáját sok nyugdíjastársammal együtt nagyon tiszteljük. Reisinger Imréné, Szolnok Tanácsaink a felvetett kérdésekre H. F.-NÉ szolnoki olvasónknak javasoljuk, hogy írását hirdetésként jelentesse meg lapunkban. kovács L.-NÉ szolnoki olvasónak üzenjük, problémáival, javaslataival szíveskedjen megkeresni a Remondis Szolnok Rt.-t. Címe: Szolnok, József A. út 85. Telefon: 343-198,560-560. Olvasóinktól leveleket, fotókat várunk A beérkezett levelekből válogatunk. A megjelenésre kiválasztott írások szerkesztett, rövidített formában kerülnek a lapba. A vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A névtelen írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Várjuk írásaikat a szundizol- tanne@ujneplap.hu e-mailre. Kelemen Dóra, az együttes tagja Sokan nem értenek egyet a tervezett változásokkal Nagyon jó helyre kerültek az adományok ■ A közteherviselésbe be kell vonni a multikat, a jómódúakat, a politikai és gazdasági elit szereplőit, szerzőit Az egyházi temetés nem gyászbeszéd, hanem szertartás végső búcsú Van lehetőség arra, hogy hozzátartozó, rokon, barát, munkatárs méltassa az elhunytat Nemrég vettünk végső búcsút szereltünktől. Ez alkalomra egyházi temetést kértünk, s fizettünk ki, melyhez a búcsúztató szöveghez megírtuk és átadtuk a szükséges javaslatunkat. A temetési szertartáson többet hallottunk a Bibliából, mintáz általunk kért szövegből. A kifizetett pénzünkért nem olyan szertartást kaptunk, amelyet vártunk. Igen érzékenyen érintett bennünket, mert egy édesanya, nagymama hagyott itt bennünket. K. S., Szolnok Az eset kapcsán érdeklődtünk a szolnoki Belvárosi Római Katolikus Egyházközség főtisztelendő plébánosánál, aki a következőkről tájékoztatta lapunkat: „Az egyházi temetés fontos a szolnokiak számára, mert a temetések mintegy fele polgári szertartással történik. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy gyászbeszéd, amit a hozzátartozókkal egyeztetve a beszédmondó állít össze az elhunyt életútjának ismertetéseként. A legtöbben úgy gondolják, hogy csupán annyi a különbség az egyházi és világi temetés között, hogy az egyiket a pap végzi, a másikat pedig egy világi szónok. A temetési szertartás után már csak a temetőt látogathatjuk Ezzel szemben az egyházi temetés nem gyászbeszéd, hanem a katolikus egyház által az évszázadok során kialakított szertartás, amelynek két fontos eleme van, az egyik: imádság az elhunytért. Á Biblia útmutatása alapján: „Szent és üdvös dolog imádkozni a halottakért, hogy feloldozást nyerjenek bűneik”, hogy elhunyt szeretteinkén ezzel tudunk segíteni, számadásukat megkönnyebbíthetjük. A másik elem: Isten igéje, a Szentírás alapján vigasztalást adunk a hozzátartozóknak. Az egyház egyik legfontosabb feladata, hogy tanúságot tegyen ■ A polgári temetést nem tartjuk konkurenciának a beteljesedésről, az életről, szerétéiről, amely „soha el nem múlik”. Érthetetlen ezért az a vád, hogy a pap a temetésen a Bibliából idéz. A Biblia ugyanis a nem hívők számára is elfogadott tekintély, ami mindenki számára tartalmaz bölcs mondásokat, megfontolandó igazságokat. Egyházi temetésen akkor tudunk személyesebb hangot megütni, ha az elhunyt vagy a családja az egyházi közösség aktív tagja, egyébként falsul hangzik a paptól olyan valakiről „személyeskedni”, akit sose látott és nem ismert, s akinek a hozzátartozóival is ott találkozik először. Az egyházi temetésen is van lehetőség arra, hogy valamely hozzátartozó, rokon, barát, munkatárs méltassa az elhunytat, és néhány személyes szóval felidézze annak alakját, példáját. Ennek van helye a szertartásban, amit a temetést végző pappal előzetesen egyeztetni kell. A polgári temetést nem tartjuk konkurenciának. Természetesnek vesszük, hogy a nem hívő emberek hozzájuk fordulnak. Szívesen állunk azok rendelkezésére, akik a hitük alapján, vagy elhunyt szerettük hitét tiszteletben tartva keresnek fel bennünket. Túrái János plébános
