Új Néplap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-06 / 81. szám
18 KULTÚRA KÉPZŐMŰVÉSZÉT mm: p*M«$S8»8S8ÍÍmsm Anita — Pogány Gábor Benő szobra RECENZIÓ-KRITIKA Maradandó szentháromság ifjú papi lAJOS: Ecsetem a fény Fekete-fehér és színes fotók sorjáznak ifjú Papi Lajosnak a kisújszállási Helytörténeti füzetek című sorozatban megjelent könyvében. Ha nem írnám le, akkor is jól tudnák a megye kulturális értékeiről tájékozottak, hogy a szobrászművész fiáról van szó. Ez és még számtalan fontos tudnivaló is kiderül dr. Ducza Lajos bevezetőjéből. A képekről Nagy Zsolt fotóriporter ír hozzáértően. A fotók könyvben megjelentetését több ok is indokolta. Az egyik, hogy ifjú Papi Lajos tavaly töltötte be a hatvanadik évét. A másik, hogy egy több mint három évtizedes fotós múlt összegyűjtött és válogatott termésének hangsúlyosabb az üzenete. Sokan voltak, akiktől ifjú Papi Lajos elleshette a fotózás legfontosabb technikai, gyakorlati és elvi tudnivalóit. Ezen alapismeretek birtokában következett be a nagyobb akadály: hogyan válhat a fénykép önkifejezési eszközzé? Papi Lajos átjárót teremtett a belső világ és a külső látvány között. Ehhez iránytűként a folyton csiszolódó ízlés szolgált. Csak abból lett fotó, ami beleillett egyszerű és természetes élet- és világlátásába. A felvétel pillanatnyiságát szinkronban hozta a környezet, a szituáció sugallta egyszeri és megismételhetetlen hangulatával. Nem szabály miatt törekedett egyszerűségre, hanem mert ez következett emberi alapállásából. Nem a szempontoknak megfelelés miatt uralja képeit a fények és árnyak ösz- szetett gazdagsága, hanem azért, mert személyes életét sűrűn behálózzák az ellentétek. Nem divatból fotózott gyerekeket vagy időseket, nem a népszerűséget hajszolás reményében kapott lencsevégre női aktokat. Az Ecsetem a fény alkalmat ad a képértékek együttes megszemlélésére. Nem egy lezárt életpálya demonstrálása, hanem a szakmai letisztulás, a gyorsan változó élet más-más szemszögből láttatása. Arcokban sűrűsödött sorsok, hagyományvilágot megörökítő házak, utcarészletek. A legteljesebb önmagát ott és akkor tárja föl a látvány, ha tisztességgel és alázattal közelednek hozzá, ha a megörökítés szándéka egy centiméternyi teret sem enged a technikai attrakciónak. Papi Lajos fotóin az átélés, a látványban feloldódás teremt sajátos képi nyelvet és egységet. Látvány, fotós, képnéző: maradandó szentháromság. ■ Szenti Ernő VELEMENY Rákóczi-szobor Kassán Fölavatták a karcagi Györfi Sándor alkotását Április 3-án a kassai Rodostó Házban felavatták Györfi Sándor szobrászművész II. Rákóczi Ferenc születésének 330. és kassai újratemetésének 100. évfordulójára emelt egész alakos bronzszobrát. Egri Mária 1906-ban a Rákóczihoz hűséges Kassa a pompázatos temetési szertartás mellett felépítette a száműzött fejedelem személyes tárgyaival, bútoraival, relikviáival berendezett rodostói házának másolatát. A centeszobrászatunk legjobbjai közé tartozik. Pályájának közel négy évtizede alatt másfél száz, közterületen elhelyezett munkáját jegyzik, emlékművektől a fali plasztikákig, egész alakos „homage’-figuráktól a büsztö- kig, emlékjelekig, kútszobrokig, mese- és álomfigurákig. Térformáló képességének, briliáns technikájának köszönhetően plasztikái méretüktől függetlenül könnyedek, részleteikben is érzékenyen kidolgozottak. Legalábbis az arányeltolódás miatt annak tűnnek. Bizonyítja ezt a most felavatott Rákóczi-monument is. A díszes, fejedelmi öltözék rátétes ornamentumai, a mustrák, gombolások, a fejfedő szőrme- és tolldísze Kedves meghívást kapott Kassára a rákóczifalvai Kuruc Hagyományőrző Egyesület. A civil szervezet II. Rákóczi Ferenc szobrának avatására érkezett a felvidéki városba. A műalkotást, Györfi Sándor (balról a negyedik) Munkácsy-díjas karcagi szobrászművész alkotását a magyar állam ajándékozta Kassának. náriumi ünnepségekre felújított Rodostó Ház udvarán a Magyar Köztársaság adományaként méltó helyére került a több tonnás márványtömbön álló, közel két és fél méteres bronz Fejedelem. A sziklán Európa körvonala, Rákóczi életének fontosabb állomásaival. A tolldíszes prémes süvegben, köpenyben, fejedelmi díszben megjelenő Rákóczi akkor már nemcsak Erdély, de Magyarország vezérlő fejedelme, aki Európa valamennyi uralkodóházával szoros diplomáciai-levelezési kapcsolatban állt. Szálfa alakja mellett a „CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE feliratú családi zászlón könyvek-iratok, diplomáciájának jelei, a trónfosztás dekrétuma, jobbjával ennek fontosságára utal - csak pihen a kardon bal keze, mint a szabadságjogok érvényesítésének végső eszköze” - írja a művész műve alapgondolatáról. Nem véletlenül nyerte el Györfi Sándor a kassai megbízást. Munkácsy-, Mednyánsz- ky- és Szervátiusz-díjas művészünk köztéri Tárca az ünnepi ruházat teljes illúzióját keltik annak ellenére, hogy a két és fél méteres szobor díszítményeinek kidolgozása a távolság miatt lényegében csak jelzésszerű. A kassai szobor az idősebb, megfontoltabb fejedelmet mutatja. Aki lehiggadt a csaták során, már tudja, mi a harc ára. De bármilyen kimenetelű is, ő személyében soha nem alkuszik. S bár a szatmári béke a hűségeskü ellenében felkínálta számára a kegyelmet, ő az önkéntes száműzetést, a teljes vagyonelkobzást választotta. Györfit a feladatban főként ez a kettősség ösztönözte, Rákóczi személyének egész életét végigkísérő ambivalenciája. Hazája függetlenségéért mindent képes volt elkövetni. Vagyonát áldozni, karddal és tollal egyaránt hadakozni, katonákat toborozni, nagyhatalmak szövetsége után kilincselni. Ugyanakkor saját személyét érintő kérdésekben betörhetet- len volt. A kassai szoborban ez a józan diplomáciára kész, hazájáért mindent áldozó, büszke vezér testesül meg. 2006. ÁPRILIS 8., SZOMBAT tó Programajánló HÉTFŐ iá'! m A cibakházi Művelődési Házban fellép a Bartók Béla Kamarakórus és |§ Molnár László színmű- 0 vész. Az előadás címe: „Vers és zene”. KEDD A martfűi Városi Művelődési Központ és Könyvtár szervezésében tartják meg 15 órai kezdettel a költészet napi találkozót. SZERDA A törökszentmiklósi Városi Művelődési Központban nyílik Bállá István bőriparművész kiállítása. Április 30-ig tekinthető meg. CSÜTÖRTÖK József Attila születése 100. évfordulója, valamint a költészet napja tiszteletére szerveznek rendezvényt a szolnoki Zöldházban a Pedagógusklub tagjai. PÉNTEK A kunhegyesi művelődési házban 14 órától rendezik a Húsvéti Szöszmö- tölő Játszóházat. A program keretén belül a gyerekek csuhéból, szalmából készíthetnek díszeket, üdvözlőlapokat. Sor kerül még tojásfestésre írókával, ecsettel. SZOMBAT Két, Mezőtúron élő művész, Lóránt János Demeter Munkácsy-díjas, érdemes művész, valamint Lous Stuijfzand holland képzőművész rendez kiállítást a pécsi Dulánszky Studio Galériában. A kiállítás április 26-ig tekinthető meg. 0 1 1 á tó I 0 0 0 0 I 1 i tó m 1 á i 0 tó tó 1 m P. NAGY ISTVÁN I I « Vitéz A lélek halhatatlan - szólt, majd bezárta 0 a szekrényajtót. M I Ajtót nyitni, ha majd kopog a preparált döbbenet, ki fog. m m 0 Egyes források szerint Csokonai ' I 4 Vitéz Mihály A lélek halhatatlan- 0 sága címen ismert utolsó nagy fi- §| lozófiai költeményét alkalma- 0 sabb helyiség híján anyja ormát- 0 lan ruhásszekrényében írta. § Esztendeje is múlt, hogy eltemettük Körmendi Lajos írót, a Nagykunság-imádó garabonciást. Az evilágiak József Attila- díjjal tüntették ki. Megérdemelte. Ha volna Magyarországon Jó Ember-díj, azon lennék, hogy posztumusz neki ítéljék. Mert nemcsak tehetséges tollforgató volt, hanem meleg szívű kun is. A Gondviselés szépírásra rendelte őt az övéi közé Karcagra. Meg is szolgálta az égi bizalmat: tékozló gavallérsággal ontotta okos verseit, prózáit. Fellegeken nyargalva, ha- rangkondulást kutatva jutott el a gyógyvízzel megáldott Berekfürdőre. Hiszem, hogy nem akart elvonulni a világtól, kis magányt nagyra cserélni, délibábos álmokat rajzolni futóhomokra, habos patak vizére. Nem, ez nem ő lett volna. Felszabadultabban lélegezni, ablakot tárni a nagyvilágra, gátat emelni a sebes sodrású múlandóságnak - ez volt Körmendi Lajos fényes bereki álma. A semmiből vetett ágyat a kultúrának: irodalmi műhelyében színes újságot adott ki, értelmiségieket, szobrászbarátot csábított Berekfürdőre alkotni. A művészetek illatától sűrűs kunsági forgószél csakhamar felkapta a Bereki Parnasszus hírét. Nyaranta jó nevű írók és festők, zarándokoltak a faluba, hogy a nagyvárosi hajsza után- immár az idő kegyeltjeiként- kipányvázzák az elbitangolt JURKOVICS JÁNOS letett abban az évben. Kértem, jártában-keltében ugorjon be hozzám Szolnokra. Nem jött. Mást gondolt: szavalóversenyt Elmaradt kívánságok Gondolatot, vászonra vigyék a nappal együtt kelő s nyugvó színeket. A művészek házát övező tóba aranyhalakat remélt Körmendi Lajos. ígértem neki tarka aranyhalakat, merthogy a kerti tavamban temérdek szüszervezett Berekfürdőre, s meghívott zsűritagnak. De ne gyere ám üres kézzel! - szólt a huncut üzenet. Értettem a szóból. Otthon öblös üvegekbe zsúfoltam a három színben pompázó halakat. A berekfürdői kultúrház előtt vásári sokaság tolongott azon az áprilisi langymeleg napon. Lajos jó házigazdaként terelgette a diákokat, a tanárokat, mindenkihez volt egy kedves szava. Amint meglátott, felderült az arca. A barátokat, a messziről jött ismerősöket mindig joviális mosollyal fogadta. Nem felejtettem el az ígéretet, hadartam szinte köszönés helyett, vigyük azonnal a tóhoz őket, nehogy megfulladjanak szegények. A parton képzelt fanfárok hallani vélt hangjai mellett vízbe engedtük az uszonyosokat. Lehet, hogy ötven év múlva legenda születik arról, miként népesült be aranyhalakkal a bereki tó - szólaltam meg -, kevesen tudják majd, hogy a te vágyad volt. Egyszer talán meg kellene írnod a hiteles történetet. Körmendi Lajos nem írta meg. Azon a nyáron farkasszemet nézett a gyilkos kórral, ősszel pedig lemondóan üzent barátainak: Jó volt közietek. ” Most, hogy a bereki temetőben böjti szelek simogatják a sírhantját, azon tűnődöm, hogy az aranyhalak vízbe bocsátásakor miért is nem kívántunk mi hármat, mint a mesékben? Legfőképpen egészséget. Ránk fért volna... I 1 tó 0 0 0 0 0 tó 1 I
