Új Néplap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-05 / 80. szám

8 GAZDASÁGI TÜKÖR 2006. ÁPRILIS 5., SZERDA HÍRSÁV Felszólító levelet kapott Magyarország az uniótól levélben figyelmeztetett az Európai Bizottság négy EU-s tagállamot, köztük Magyar- országot, amiért nem teljesí­ti maradéktalanul a dohány- termékek reklámozását szabályozó irányelv előírá­sait. Hazánk esetében azt kifogásolják, hogy a törvény gazdaságilag fontos esemé­nyeknél kivételt biztosít a tilalom alól. Nyolc banktól vett fel hitelt a Hankook A dél-koreai tulajdonú Hankook Tire Magyarország Rt. 100 millió eurós (mint­egy 26 milliárd forint) hitel­ről szóló megállapodást írt alá egy nyolc bankból álló nemzetközi konzorciummal - jelentette be a hitelt köz­vetítő KDB Bank Magyar- ország Zrt. A hitelből a cég dunaújvárosi üzemének fel­építését finanszírozza. Kárpótlást kaphatnak a baromfitartók AZ EURÓPAI PARLAMENT (EP) napirendjére veszi a madár­influenza miatti kereslet- csökkenés által sújtott baromfiágazat megsegítésé­nek ügyét. A képviselők csütörtökön szavaznak a bi­zottsági javaslatról - közölte az EP sajtószolgálata. A kár­talanításhoz az unió és a tagállamok fele-fele rész­ben járulnának hozzá. A BUX-index 2006. április 4-én 15.36,4 New Yori+i tőzsde nyitása ”1 - ­/VA i i... ........... Zá róérték:| 22 967 1 09.00 11.00 NYERTESEK 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT 2006. 04. 04. Hűmet 70 +18,64 78 'Richter 44 500 +1,14 2461 Mol 22500 + 1,01 3872 FHB 1395 +0,72 93 Mtetekon) _ VESZTESEK 958 +0,31 904 FORRÁS: BÉT Synergon 759-3,82 240 OTP 7450-1,83 6415 Fotex _Egls_ 722 32 200-1.77 218-1,69 1783 Borsodchem 2400-1,23 139 A BUX-index az elmúlt napokban 23 065 23 500 23 250 23 000 22 829 22 750 22 997 22 500 22 730 22 250 22 000 21750 ■Ä 22967 03.28 03.29 03.30 03.31 04.03 04.04 FORRÁS: RÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. április 4-én €/Ft $/Ft €/$ \ T 264,53 +1,49 Ft 217,59 -0,48 Ft 1,22 +lcent Sonkamustra húsvét előtt fogyasztóvédelem Gyakoriak a jelöletlen élelmiszerek a boltokban IMF Sonka csak sertéscombból készühet - figyelmeztetnek a fogyasztóvédők. A lapockából készült termékek nem árulhatok ezzel a névvel. Húsvét közeledtével szigorúbban ellenőrzik a sonkákat és csokoládé- figurákat. Tóth Marcella A húsvéti időszakban szinte minden család vásárol húsvéti sonkát és csokoládényulat. Néha azonban csak otthon derül ki, hogy a sonka valójában nem is sonka, a csokoládéfigura pedig nem kakaóból és kakaóvajból, hanem növényi zsiradékból készült. Ezért február 1. és április 14. között a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium Ál­lat-egészségügyi és Élelmiszer­ellenőrző Szolgálata is kiemel­ten vizsgálja a szezonális termé­keket, azaz a húskészítménye­ket, a sonkát, a to­jást, az üreges cso­koládéfigurákat és a pisztáciát. Ez idő alatt több megyei ál­lat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőr­ző állomás foglalt le és semmisí­tett meg ismeretlen származá­sú, lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű, mikrobiológiailag szennyezett, vagy kísérő okmányok nélküli élelmiszereket. Az eddig ki­szabott bíráság több tízmilliós nagyságrendű. A húsipar sze­rint inkább be­vásárlóközpont­ban vegyünk hústermékeket. A húskészítményeknél a vá­sárlók mindig ellenőrizzék, hogy az adott termék hol ké­szült, illetve hogy meddig fo­gyasztható - tanácsolja Helik Ferenc, a Fővárosi Állat-egész­ségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálat igazgatóhelyettese. Fontos továbbá, hogy a fogyasz­tók csak engedélyezett helyeken vásároljanak, ne pedig ideigle­nes árusítóhelyeken. A szolgálat munkatársai több forgalmazónál találtak import húskészítménye­ket, amelyeken nem volt magyar nyelvű jelölés, illetve a gyártók nem az uniós előírásoknak meg­felelően tüntették fel a termékek fogyaszthatósági, minőségmeg­őrzési idejét. A korábbi évektől némileg el­térően a Magyar Húsipari Ter­méktanács nemrég azt javasolta, hogy inkább nagy üzletekben, bevásárlóközpon­tokban vegyenek a fogyasztók sonkát és más húsféléket, mert így a szárma­zási hely ellenőriz­hetőbb, és az enni­valók címkézése jobb. Az Orszá­gos Fogyasztóvédelmi Egye­sület élelmiszer-szakértője, Dömölki Lívia azonban azt ta­nácsolja, hogy ha a fogyasztó­nak személyes jó kapcso­lata van egy hentessel, húsárussal, akkor nyu- j godtan bízzon meg ab­ban, amit ő ajánl. Az előre cso­magolt húsvéti sonkáknál pedig a címke alapos tanulmányozása a legfontosabb, hiszen ebből deríthető ki, hogy milyen eljá­rással, illetve mely részből készítették. Sonkának csak a combból készített termék nevezhető, a lapockából készült nem. Az élelmiszer­szakértő szerint darált olyan helyen érdemes venni, ahol a vásárló választhatja ki a húst, és azt előtte készítik el. A húsvéti termékek vizsgála­ta során a forgalomba hozott to­jásoknál a leggyakoribb kifogás a jelölés hiánya a gyűjtő-, vala­mint a fogyasztói csomagoláson eltérő minőségmegőrzési idő osztályozatlan, hibás méretű, le­járt minőségmegőrzési idő. A szakemberek azt javasolják, hogy csak olyan tojást vegyenek meg a vásárlók, amelyen jól ol­vasható a jelölés és csomagolá­A tojás négy hétig tárolható, hogy melleiig, két éve fel kell tüntetni rajta. húst sán feltüntették a minőségmeg­őrzési időt. A tojások esetében ez 28 nap; ezt 2004 májusától kötelező feltüntetni. Nem könnyű választani az üz­letek polcait elöntő húsvéti csokoládé­termékek közül sem. Évente mint­egy hétezer tonna csokoládéfigura fogy Magyarorszá­gon. Ennek azonban kevesebb mint a fele nevezhető valóban csokoládénak. Az uniós csokolá­dé-irányelv szerint csak az olyan édesség nevezhető csokolá­dénak, amely összes kakaó- szárazanyagtartalma legalább 35 százalék, ebből pedig leg­alább 18 százalék a kakaóvaj, legalább 14 százalék a zsírmen­tes kakaó-szárazanyag. Egyre jellemzőbb, hogy az áruházak az éles verseny miatt az olcsó, tejbevonó masszából készült nyulakkal próbálják be­csalogatni a vevőket - mondta el lapunknak Fekete Zoltán, a Ma­gyar Márkaszövetség főtitkára. Elsősorban a kisebb gyártók és a nagy láncok saját márkás ter­mékei készülnek tejbevonó masszából. Az is előfordul, hogy a vevőket nem megfelelően tájékoztatják, a boltok pol­caira csak azt írják ki, hogy „húsvéti nyúl, tej”. így nem le­hetnek biztosak abban, hogy az adott termék miből készült. Újabb fapadosok várhatók idén tavasztól Ferihegyen Hat új légitársasággal, öt új cél­állomással és több mint 40 járat­bővítéssel gazdagodik a Ferihe­gyi repülőtér kínálata az idei szezontól. Ezzel 51-re nő a buda­pesti repülőtérről közlekedő, menetrend szerinti és tízre a charter-légitársaságok száma, így összesen már 98 célállomás lesz elérhető a magyar főváros­ból közvetlenül - tudatta közle­ményben a Budapest Airport Rt. Erősödik a budapesti repülő­tér balti kapcsolata: tegnap in­dult az Air Baltic első, a litván fő­városba, Vilniusba közlekedő já­rata. Május 1-jétől pedig a Bluel Helsinkibe szállít utasokat. ■ Nyártól már majdnem száz város érhető el közvetlenül a budapesti repülőtérről. A hónap közepén a SkyEurope közvetlen összeköttetést teremt Nápoly és a magyar főváros kö­zött, míg a Delta Airlines május 9-én indítja Budapest-New York járatát. Várhatóan három új charter­légitársaság is megkezdi műkö­dését Ferihegyen: az Atlantic Airlines a Lego-gyár központjá­ba, a dán Billundba repül, a Sunexpress a törökországi Anta- lyába, a Condor pedig München­be, elsősorban a nyári labda­rúgó-világbajnokságra utazókat szállítja majd. A nyári menetrendben több lé­gitársaság újabb, általuk koráb­ban nem repült állomásokat is felvett célpontjai közé: a SkyEurope Nápoly mellett egy másik olasz várost, Bolognát, illetve a bulgáriai Burgaszt, és a görögországi nagyvárost, Szalonikit is ajánlja. A dán Ster­ling Koppenhága után Helsinki­be és Stockholmba is repül. Számos légitársaság sűríti já­ratait: a Swissair a korábbi 14-ről 21-re emelte Zürichbe közlekedő heti járatainak számát, a Malév pedig újabb, ezúttal a gatwicki reptérre közlekedő londoni jára­tokat indít be. Forgalom Budapesten 2005.03.- Változás : 2006.02. fi". (16) Utasforgalom 8,175 millió +22,5 Diszkontjárat 2,28 millió +88,6 Charterjárat 662,8 ezer t7,1 Cargo 74,46 ezer tonna -6,2 FORRÁS: BUDAPEST AIRPORT A Microsoft is Budapestről irányítaná Európát regionális központ A képzett munkaerőt hiányolják Magyarországon a nemzetközi cégek Több nagy cég után a Microsoft is Magyarországon hozhatja lét­re kelet- és közép-európai köz­pontját. A végső döntést csak májusban hozza meg az ameri­kai cég, de hazánk jó eséllyel pályázik. Lapinformációk szerint több száz, legalább két nyelvet beszé­lő mérnököt foglalkoztatna az informatikai óriáscég új köz­pontja, a vállalaton belül egyál­talán nem tartják lehetetlennek, hogy Budapesten jöjjön létre az intézmény. A Microsoftnak már van hazánkban egy szolgáltatóközpontja, ahol az eredetileg tervezett ötven fő he­lyett már hetvenöt embernek adnak munkát. Szalavetz Andrea, a Magyar Tudományos Akadémia Világ- gazdasági Kutatóintézetének munkatársa szerint komoly érv­ként jelennek meg egy új szolgáltatóközpont létrehozása­kor a korábbi pozitív tapaszta­latok. Mint lapunknak elmondta, ilyenkor a cégek sok szempont alapján mérlegelnek, az orszá­gok versenyeznek egymással, különböző kedvezményekkel igyekeznek magukhoz csalogat­ni a potenciális befektetőket. A kedvezmények közül a ku­tató kiemelte az ingyenes telep­hely biztosítását, a vissza nem Több száz munkahelyet teremthet egy központ AZ első szolgáltatóközpontok a kilencvenes években jelen­tek meg Magyarországon. Mára ide települt az IBM és a General Electric is. A 2001 óta működő Diageo-központ nemrég rangos elismerésben részesült: Európa legjobb új szervezetének választotta egy szaklap. Az elmúlt hetekben több cég jelentette be, hogy ha­zánkban hoznák létre regio­nális központjukat, munka­helyek százait teremtve ezzel. térítendő juttatást a munkahely- teremtésért, és egyéb adóked­vezményeket. Ezek mellett ter­mészetesen sokat számítanak a költségek, illetve az is, van-e ele­gendő jól képzett munkaerő a kisze­melt országban. Szalavetz And­rea nagy jövőt lát a hasonló szolgálta­tóközpontok létrehozásában, ugyanakkor azt is hangsúlyoz­za: az oktatásra kellene helyez­ni a hangsúlyt, mert Magyar- ország egyetlen hátránya a kép­zett munkaerő hiánya. A Microsoft-központ létreho­zásakor is ez lehet, ami hazánk ellen szól: nem biztos, hogy van Májusban dönt a cég az új szolgáltatóköz­pont helyéről. 4-500 olyan, két nyelven beszé­lő informatikus, akik megtölt­hetnék az álláshelyeket. Ráadá­sul az amerikai szoftvercég egy speciális Microsoft-vizsga leté­telét is elvárja az in­formatikusi diplo­ma mellett. A szak­ember szerint nem a negatívumokkal kellene foglalkozni, a probléma elébe kellene men­ni. „Három-négy éven belül tö­megesen lehetne képzett infor­matikusokkal feltölteni ezt a szolgáltatóközpontot, ha a ma­gyar oktatás rugalmasabban reagálna a problémára” - tette hozzá Szalavetz Andrea. ■ Beke Károly

Next

/
Thumbnails
Contents