Új Néplap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-27 / 98. szám

14 2006. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK DIÁKVILÁG — SÉTA Francois Pignon nagyon szelíd természetű férfiú, tipikus anti- hős, aki könyvelőként dolgo­zik egy gumigyárban, ám egy nap értesül róla, hogy lapátra akarják tenni. Uj szomszédja, Belőne előáll egy ötlettel, mellyel ggsp»*®- ezt meg lehet aka­dályozni: azt taná­csolja Pignonnak, terjessze el azt a pletykát, hogy a sa­ját nemét kedveli. Ha a gyár vezetése mégis ki akarná rúgni, ak­kor nyugodtan tiltakozhat a melegeket sújtó szexuális diszkrimináció ellen. Belőne felajánlja segítségét, kompro­mittáló fotókat készít, és lát­szólag óvatlanul kifecsegi, hogy Pignon meleg. A vállalat vezetősége habozik a várható törvényes következmények miatt, és a főnökség politiku- sabbnak véli, ha megtartják Pignont. Természetesen sem­mi nem úgy alakul, ahogy Francois eltervezte, minden­esetre az élete - másokéval együtt - drasztikusan meg­változik. A válla lat hu­mánerőforrás-főnöke, a macho Félix Santini azonban gaz ter­veket szövöget. De semmi sem úgy történik, ahogy kellene... Egyik felfordulás követi a má­sikat, és a végén _J1;—még az is kérdé­sessé válik, hogy ki melyik nemhez vonzódik?! A filmet már ezer éve bemu­tatták a hazai mozik, de DVD-n bárki megnézheti. Humoros, némi­leg gázos, de egész estére szó­rakozást nyújt. CD-, DVD- és könyvajánló Az oldalt szerkesztette: Letenyei Ágnes email: szolnok.seta@ujneplap.hu Az oldalban megjelenő cikkeket teljes terjedelemben elolvashatjátok az www.ujneplap.hu internetes oldalunkon a SÉTA banner/rovat alatt. Értő kritikát olvashatsz ebben a ro­vatban zenéről, filmekről és köny­vekről Ha más a véleményed vagy szeretnéd bemutatni kedvenc CD- det, DVEkiet, esetleg könyvedet, írd meg, megjelentetjük. Igazi cse­megéket várhatsz. Készítsd hát elő a ropogtatnivalót! Paulo coelho: A zarándoklat Ezt a könyvet a barátomtól kap­tam karácsony­ra. Elárulta, hogy ez a kedvenc író­jának legújabb műve. Az igazat megvallva, nem sok kedvem volt ah­hoz, hogy a téli szü­netemet egy regény fölött tölt- sem, de hajtott a kíváncsiság, ugyanis tudni akartam, mit szeret a barátom ebben annyi­Paulo Coelho, a híres szerző ra. A könyve egy íróról szól, aki tagja a RAM vallási szerve­zetnek, és a kardját keli visszaszereznie. Spanyolor­szágba utazik, hogy végigjárja Szent Jakab különös útját. A hosszú út alatt sok bölcsesség —hangzik el vezetője, Petrus szájából, és ez az, ami engem megfogott a könyv­ben. Figyelemre méltónak talál­tam például az alábbi részletet: „Az ember sosem szűnik meg álmodni. Az álom a lélek tápláléka, ahogy az éle­lem a test tápláléka. [...] szük­ségünk van rá, hogy tovább ál­modjunk, különben meghal a lelkünk. [...] A Nemes Harc az, amit álmaink nevében vívunk. Amikor az álmok teljes he­vességükkel törnek ki belő­lünk, nagyon merészek va­gyunk, de még nem tudunk harcolni. Aztán mire renge­teg erőfeszítés után megta­nultuk a harcot, már nincs meg bennünk ugyanaz a bá­torság. Emiatt magunk ellen fordulunk, és saját magunk­kal harcolunk, és önmagunk legádázabb ellenségeivé vá­lunk. Kijelentjük, hogy álma­ink gyerekesek, nehezen megvalósíthatók. így, utólag már úgy gondo­lom, ez a könyv gyönyörű ajándék volt a barátom részé­ről, ugyanis a helyes gondol­kodásra,' megfontoltságra, az életre tanít. Jobb koliban, mint otthon? diákélet Vannak olyanok, akik nehezen viselik a család hiányát Sokan a strapás bejárást választják a koli helyett. Vannak azonban olyanok is, akik jobb szeretnek mindennap haza járni. Örök kérdés a diákok kö­zött, hogy vajon kinek a legjobb. Aki otthonról jár suliba, és folyamatos kontroll alatt van, vagy aki koleszosként a maga ura. Megoszlanak a véle­mények. Születésemtől fogva a város- központtól tíz percre laktam egy emeletes házban. Jó volt, a barátaim közel voltak, és ha bármi kellett a városban, hipp- hopp elintéztem akár fél óra alatt is, nem okozott gondot a közlekedés sem. Ám most egy ideje Szandára költöztünk, és amolyan bejárósszerű lettem. Az életem teljesen megválto­zott! Eddig mindig ha valami ilyesmit olvastam, arra gondol­tam: „mit kell ezen rinyálni, nem olyan nagy cucc a költö­zés, meg az új kör­nyezet™”« de most, hogy részese va­gyok, már tudom, 1| hogy mi az és mivel | jár. Reggel általában • a hét órási busszal megyek, eddig hétkor keltem. A buszok a vá­rosba fél-, illetve órán­ként indulnak, ez eléggé meg­nehezíti a dolgom. Panaszkod­tam is egy kollégista osztálytár­samnak, aki elmondta, hogy ő vasárnap érkezik, és csak pén­MUTttó^ J-Jjuzsútö­TV9Z»Pa,ti jjolntk teken, a késő délutáni órákban megy haza. Az rendben van, hogy kedvesek a szobatársai, és elég 7.15-kor kelnie, de távol a családjától nem könnyű. Talán jobb lenne bejárósnak lennie, gondolja sokszor magában, de a távolság miatt .— -1 ez szinte lehetet- 1 len. Megértőén bólogattam a be­szélgetés alatt, és köz­ben arra gondoltam: biztosan olyan nagy gond, hogy koráb­ban kelek? Engem minden reg­gel anya ébreszt. És őt? Később az egyik bejáros osztálytársam­mal is csevegtünk, elmesélte nem bírja a koleszos életet Van, aki mindennap hazautazik, mert Gábor (MEZŐTÚR): - Éh már megszoktam ezt a hét végén hazautazgatós rendszert Nagyon csí­pem, hogy hétköznap a magam ura lehetek, fő­leg, hogy az ősök nem kötözködnek velem, ha in­kább lazulok tanulás helyett A kollégiumi élet arra is jó, hogy ha elkerülök fősulira, nem lesz gondom azzal hogy az otthonomtól távol vagyok. Réka (Jászkisér): - Nem nagyon szeretem a nyüzsis helyekei ezért a szüleimmel úgy döntöt­tünk, hogy a kollégium helyett inkább minden­nap bejárok Kisérről a suliba. Nagyon sok idő elmegy az utazgatással de én az otthoni légkört szeretem, ahol nyugodtan készülhetek a másna­pi óráimra. DIÁK-SZLENGSZÓTÁR: ALBÉRLET - ülbi, peCÓ, lakhangy, kégli, barlang kollégium - kóter, szálló, aluszbeiy, köti, kolesz, dolcsi bejárós — benszülött, vidéki, utazó, világjáró egy napját. Elég kemény. Ötkor csörög az óra, hatkor indul a busz, délután ötre van otthon. Nem is tud pihenni, hiszen neki kell esni a lecónak, tanul­ni, készülni másnapra. Eszem­be jutott rögtön, hogy én, aki legalább két órával korábban érek haza, nem mindig tudom megtanulni a házit, akkor ő hogy csinálja? Éjszakáig tanul­hat szegényke?! Úgyhogy ismét rájöttem, hogy én aztán igazán nem szólhatok egy szót sem. HA VÉLEMÉNYED VAN, ÍRD MEG: szolnok.seta@ujneplap.hu Humor Egy középiskolában nagyon el­terjedt az a szokás, hogy a lá­nyok a mosdóban kirúzsozzák a szájukat, majd megcsókolván a tükröt, otthagyták az ajakle­nyomatukat. A takarítónő szólt az igazgatónak, így az összes lányt, akinek rúZsos a szája, ta­nítás után behívták a mosdóba. A takarítónő elmesélte nekik, hogy milyen nehéz a rúzst le­mosni a tükörről, majd rögtön tartott egy bemutatót. Fogta a felmosórongyot, belemártotta a legközelebbi WC-kagylóba, és elkezdte letörölni a rúzsfolto­kat. Na, ez volt az utolsó nap, amikor a lányok rúzsnyomokat hagytak a tükrön... nanó: Vergődés Az emberiség mára rossz irányba tévedt, Ebben a világban nem kellene élned. A megváltozott világ megváltoztat téged, Elveszett az emberből az igazi, a lényeg. A fogságba esett madár lassan meghal, S újra szabad lesz. Számára nincs határ, a kék égen Bármerre repülhet. Az én madaram nem tud repülni, törött a szárnya. Kalitkába zárva vár a szabadságra. De az összetört csont is össze tud forrni, Haldokló madaram is meg fog gyógyulni. Megerősödik, ismét tud majd repülni, Újjáéled lelke, újra fog majd dalolni. A verset a tiszaföldvári gimnázium diákjától jeligével kaptuk. Hullám­vadász 1. James Blunt: Goodbye My Lover 2. Black Eyed Peas: My Hump 3. Dj Szatmári: Száz évet várnék 4. Paul Oakenfold: Hynotized 5. Pussycat Dolls: Stick with U 6. Juanes: La Camisa Negra 7. Depeche Mode: Only When I Lose Myself 8. Tiesto: Just Be 9. T.A.T.U: Friend of Joe 10. Karányi: Álomszép SZABÓ ANNAMÁRIA ÉS SZABÓ ZSÓFIA (VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM, SZOLNOK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents