Új Néplap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-15 / 89. szám
14 A NAP TÉMÁJA 2006. ÁPRILIS 15., SZOMBAT mmmmmmmmmmmmmmsM feltámadás Az élet győzedelmeskedik a halálon. A húsvétnak azonban van egy mélyebb üzenete is: a szereteté. A hagyomány szerint a megtestesült Isten életét adta az emberiségért. HÚSVÉT, A LEGNAGYOBB AJÁNDÉK A legnagyobb szeretet azé, aki életét adja barátaiért - áll a Bibliában. Krisztus feltámadásának ünnepe az ősi termékenységrítusokból fejlődött ki, a húsvét számos szimbólumával együtt. Rados Virág Feltámadás. Az élet győzedelmeskedik a halálon, a létezés az elmúláson, az ember sorsa jobbra fordul. Ebben a hitben gyökerezik a húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe. A középpontban Jézus Krisztus áll, aki szenvedésével, halálával és feltámadásával megváltotta bűneitől az emberiséget, az örök élet reményét hintve el a szívekben. Nem véletlen, hogy a húsvét tavaszi ünnep. A régi korok embere ezer szállal kapcsolódott a természethez: örök körforgásában, a tavasz és a tél kettősében az élet és a halál párhuzamát látta. A tavaszi napéjegyenlőséggel hosszabb lett a nap útja, eljött a fény, és vele a megújulás. A természeti népek különböző rítusokkal ülték meg az eseményt. Isteneik élete, halála és feltámadása a természet örök ritmusát követte. A keresztény ünnep közvetlen történeti előzménye a zsidó húsvét, héberül pészah. A szó kikerülést jelent, jelezve, hogy ezen a napon menekült meg a zsidóság az egyiptomi rabszolgaságból. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott Egyiptomra, és minden elsőszülött fiúgyermeket megölt. Ez volt a tizedik csapás, amellyel Isten figyelmeztette a fáraót: nem tarthatja tovább fogságban az ő választott népét. Pészah éjszakáján a zsidók frissen leölt bárányt ettek, amelynek vérével megkenték ajtajukat. így a csapás őket elkerülte. A húshoz kovásztalan kenyeret készítettek - nem volt idő megkeleszteni a tésztát. Menekülni kellett. A szabadulás emlékére ülik meg a zsidók az ünnepet minden éyben. Jézus is a pészahra érkezik Jeruzsálembe. Csakhogy ezúttal ő a húsvéti bárány, aki az egész emberiség bűntől ■íffffrí A hímestojás termékenységi szimbólumból lett a fiúknak adott jutalom és haláltól való megszabadulásáért áldozza fel magát. Ezért öltött emberi testet karácsonykor, ezért vette magára mindenestül az emberi létezés keresztjét. Istállóban, szalma között született, mint a legutolsó koldus, és szamárháton - az akkori uralkodók közlekedőeszközén - vonul be tanítványaival a szent városba. Dicsőségesen, akár egy király. Figurája így szólít meg azóta is oly sokakat a világon. Személyében mindenki megtalálhatja azt, amivel azonosulni tud. Jézus fogadtatása Jeruzsálemben méltó is egy királyéhoz. Tanításainak, csodáinak akkorra már nagy híre van, a nép pálmaágakat lenget előtte, mint a béke szimbólumát. Virágokat hintenek az útjába - ezért nevezzük nagyböjt utolsó vasárnapját virágvasárnapnak. A hűvösebb éghajlatú országokban barka helyettesíti a pálmát, virágvasárnapkor máig I elterjedt szokás barkaágat szenteltetni. Jeruzsálemben Jézust elárulják, elfogják, megkínozzák és megölik. A dicsőséges bevonulást a mélységes mély megaláztatás követi. A kereszthalállal a legutolsó bűnözőket büntették, az emberré lett Isten ezt vállalta. Nagycsütörtökön, Jézus elfogásának estéjén elhallgatnak a harangok, amelyeket sok vidéken kereplőkkel helyettesítettek. Nagypéntek, Jézus halálának napja gyászünnep. Az oltárt a templomban feketébe burkolják. Az emberek kimennek a falvak szélén lévő kálváriadombokhoz, és eljátsz- szák Krisztus keresztvitelének útját. A megváltó ugyanis a jeruzsálemi Kálvária (más néven Golgota) hegyre cipelte föl a ’ nehéz keresztet. Nagypéntekhez kötődnek a i Mária-siralmak is. Mária az anyai fájdalom megtestesítője korokon át, amint a feszület tövében fiát siratja. Egyik legrégibb magyar nyelvemlékünkLocsolóversek nyakra-főre KOMMUNISTA: „Zúg a traktor, szánt az eke, Elvtársnő, locsolhatok-e?” ROMANTIKUS: „Kelj fel párnádról, szép ibolyavirág, Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ! Megöntözlek g}'orsan a harmat friss illatával, Teljen a talicskám sok szép piros tojással!” KACSKA RÍMES: „Sivatagban él a teve, Locsolkodni jöttem, hehe!" ben, az Ómagyar Mária-siralom- ban áll: Világnak világa, virágnak virága, / Keserűen kínzatul, vasszegekkel veretül. Szombat este már a feltámadást várja a körmeneten dicsőítő dalokat éneklő gyülekezet. Ekkor törik meg a negyvennapos böjt is, amely a húsvétot megelőzi, és amelyről az ünnep a magyar nevét kapta (nem szabad húst enni). Nagyszombaton sok háznál a vacsoraasztalra kerül a füstölt sonka, a torma, a tojás. Húsvét vasárnapja a feltámadásé. A katarzis kiteljesedik: a legnagyobb felmagasztaltatás következettel a legmélyebb megaláztatás után. Sok országban e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején szokás várni. A hiedelem szerint a horizonton előbukkanó nap magának a feltámadásnak a bizonyítéka. S aki jól figyel, meg is látja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. „Úgy szerette Isten a világot, hogy az egyszülött fiát adta érte, hogy aki benne hisz, annak örök élete legyen” - áll a Bibliában. János apostol pedig ezt írja egyik levelében: „Szeretteim, ha így szeretett minket az Isten, nekünk is szeretnünk kell egymást”. Mindez a nem hívőknek is sokat jelenthet. Hiszen a kereszténység óta a húsvét nem pusztán a megújulás ünnepe, hanem főként az áldozatos szereteté. Ami mindnyájunk számára a legnagyobb ajándék. Termékenység, kölnivíz, piros tojás akárcsak JÉZUS születése ünnepének, a karácsonynak, a húsvétitok is megvan a másnapja. Húsvéthétfővel a hagyomány szerint a vallásos elmélyülést követik a világiasabb aktusok. Ilyen például a locsolkodás. A szokás ősi termékenységvarázsló rítusból ered. A legények régebben csapatban járták a falvakat, alaposan megöntözve a lányokat. Volt, amikor egy egész vödörrel loccsantottak rájuk. A lányok visongva menekültek, de persze tetszett nekik a móka. Hálából, hogy nem maradtak szárazok, azaz tetszetősnek találtattak, hímestojással jutalmazták a fiúkat. később a vödör és a víz helyett a kölnisüveg hódított, de a tojás megmaradt. Igaz, a fiúk fáradozásaikért aprópénzt is kaptak jutalmul, markukba vagy egy kis zacskóban. A lányok évről évre izgatottan les- ték, eljön-e megöntözni őket | szívük választottja Mindkettő, a víz és a tojás is a termékenység szimbóluma. A HÚSVÉTI NYÚL eredete ködbe vész. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta Mivel éjjeli állat, a Holddal is kapcsolatba hozható, mely égitest ugyancsak a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolatát a kutatók a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában látják. Eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. e különös tulajdonságú lény hozzánk német közvetítéssel került, de felbukkanását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken hús- vétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytvúk német neve Haselhuhn. A félreértés abból eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. A nyuszit mint húsvéti jelképet először a 16. századi Németországban használták. Kétszáz évvel később itt készítették el az első ehető cukornyulat. A középkori Németországban alakult ki az a szokás is, hogy a gyerekek kosárfészket készítenek, amelybe az éjszaka leple alatt a húsvéti nyúl ajándékot (többnyire színes tojást és édességet) rejt.
