Új Néplap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-15 / 89. szám

12 2006. ÁPRILIS 15., SZOMBAT KULTÚRA Munkássága a modern festészet vonulatába illeszkedik A táj szeretete vezérli portré Nyugdíjasként sem telnek tétlenül a napjai A Szolnoki Művésztelep Galéri­ájában április ötödikétől Varga Patrícia Minerva festőművész­nő tárlatát tekinthetik meg a lá­togatók. Varga Patrícia Minervának 2005 őszétől műteremkiutalás révén a művésztelep ad otthont. A festőnő most először mutat­kozik be Szolnokon, számos ha­zai és külföldi egyéni és csopor­tos kiállítás után. 2003-ban mű­vészetének elismeréseképpen elnyerte a Palladium Díjat, amely a Palladium Alapítvány által „az előző év legkiemelke­dőbbnek ítélt képzőművészeti teljesítményét” jutalmazta. A Szolnoki Művésztelep nap­jainkban íródó történetébe, a Palkó Tibor, Katona Zoltán, Vere­bes György festőművészek által képviselt modern festészet vo­nulatába szervesen illeszkedik Varga Patrícia Minerva mun­kássága. Festményein nem ha­gyományos értelemben vett táj­képeket látunk, hanem belső tájakat. A képek uralkodó sárga színeinek különböző árnyalata­it sötét foltok törik meg, melyek hol kövekre, hol emberi alakok­ra, lelkekre, hol magasból né­zett temetőkre emlékeztetnek. Fényben fürdik a hegy, a föld, magába zárva azt a helyet, azt a „Jó hely”-et, ahol megbékélhet, megpihen a lélek. A vászonra vastagon felhordott világos szí­nek olyan súlyosak, hogy ben­nük a fekete foltok szinte jelek­ként íródnak. Olyan mély csönd van ezeken a lelki tája­kon, hogy már szinte bizonyos a földi világ és a transzcendens világ közötti kapcsolat. Egy küzdeni bíró, érzelmeivel vívó­Varga Patrícia Minerva festménye dó, a súrlódásokat, a konfliktu­sokat önmagával és a világgal szemben felvállaló festőnő ké­peit ismerhetjük meg a kiállítá­son. Varga Patrícia Minerva ki­állítása meghosszabbított nyit­va tartással május 7-ig tekint­hető meg. ■ Tímár Ildikó madikat. Ezek kutatásaiból már három kötetet írt a nö­vényvilág, állatok, talajfaj­ták, néprajzi és meteorológi­ai viszonyok ismertetésével. Évtizedek óta kutatója Dr. Tóth Albert eredetileg biológia-földrajz szakos gimnáziumi tanár volt évtizedekig Kisújszálláson, a Móriczban. Majd a mezőtúri főiskola következett, ahol tanszékvezetőként munkálkodott. Jelenleg nyugdíjas főiskolai tanár, de változatlanul feszesek a napjai. D. Szabó Miklós A környezete, Kisújszállás, a Nagykunság, az Alföld szeretetét, tiszteletét az idő­sebbektől, rokonaitól tanul­ta. Mindig pedagógus, tanár akart lenni, noha elei gaz­dálkodók, így a fold népé­hez tartoztak. Már diák ko­rában gyűjtötte és megosz­totta az érdekességeket osz­tálytársaival, jelezve, meny­nyi szépséget, csodát rejt az egyhangú alföldi táj. Első publikációi az Élet és Tudo­mányban, a Szabad Föld­ben, a Természetbúvárban jelentek meg. Az utóbbinál tagja a szerkesztőbizottság­nak is. Nagy hatással volt rá Győrfi István Nagykunsági Krónikája, illetve örökre emlékezetébe vésődtek Ká­dár László professzor úr csodálatos előadásai a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen. A mezőtúri főiskolán a táj­gazdálkodási szakon taní­tott. Ecsegpusztát és környé­két annyira alaposan feltér­képezte, hogy ezen tanulmá­nya lett az alapja a későbbi Körös-Maros Nemzeti Park­nak. Doktori disszertációját akár a kandidátusit, a Horto- bágyról írta. Tanítványai között egy nemzedék nőtt fel úgy, hogy részt vettek a tanár úr horto­bágyi természetvédelmi tá­borában, amelyek közül az idén szervezi a harminchar­annak, miképpen lehetne a leghasznosabban, legsokol­dalúbban hasznosítani az alföldi tájat. Mindezek ab­ból az Alföld programból nőttek ki, amelyet 1934-ben hirdettek meg Szegeden. tatásait publikálta, hiszen a kunhalmok védettek. Jelenleg tájökológiát, tele- pülésfóldrajzot ad elő Mező­túron, Szarvason, Szolno­kon, Debrecenben. A Szé- chenyi-program részeként a tágabb környezete szépsé­geiről, növény- és állatvilá­gáról, természeti ritkaságai­ról, ezek óvásáról. Mert a jö­vőhöz hozzátartozik az érté­kek ismeretén kívül ezek vé­delme is. 1983-ban kezdte kutatni az Alföld piramisait, a kun­halmokat, amelyekből csak Karcag környékén ötven volt. A megyében a három­száznegyvenet is meghalad­ta a számuk, országosan 1 ezer 649 efféle „piramist” fe­dezett, térképezett fel. Lehet­tek temetkezési helyek vagy lakódombok, esetleg őr- és határhalmok. A Zounok le­véltári évkönyvben ezen ku­az ország tipikus élőhelyei térképészeti munkáit végzi, de részt vállal a tanítványai doktori képzéseiből is. Rá­adásul tagja a Magyar Tudo­mányos Akadémia Termé­szetvédelmi és Konzervációs Biológiai Bizottságának is. Eddig több mint száz köny­ve, könyvrészlete, nagyobb tanulmánya je­lent meg a szűkebb és Az Univerzumban homokozó is van recenzió Megjelent Zeller Károly verseskötete Szolnokon Biztonsággal gördülő sorokból álló versek vannak abban a kis kötetben, melyet a közelmúlt­ban bocsájtott útjára a szolnoki Vincze Kálmán nyomdája. Zeller Károly több évtizedet átölelő költészetének a termése. Az emberkeresés és az istenkere­sés versei. A Tószeg-Szolnokról indult, majd ide visszatérő Zeller Ká­roly megtalálta a maga számára a visszavezető utat, és ennek le­nyomata e kötet. Meglepő az a biztonság, ahogyan már az első versektől kezeli a szavakat, nin­csen semmi erőlködés sorai­ban, s tartalmi üzenetük mel­lett a szemnek, fülnek is öröm forgatni, olvasni őket. Címe humorosan könnyed­nek tűnik, talán kicsit tisztelet- lennek is, de nem véletlenül. Olyan ember fogalmazta, aki otthon érzi magát a világban, az Atya országában, és otthon megengedett a fesztelen hang. Nem spontán, önmaguktól ke­rültek a nyilvánosság elé ezek a versek. Biztatás kellett hozzá, nem is kevés. Az erős gondola­tok gyakran nehezen mutatják meg magukat értő segítség nél­kül. Ezért álljanak itt róluk a versek egyik felfedezőjének, Ha­mar István szolnoki református lelkipásztornak a szavai is, hi­szen ő tudta legjobban, miért fontosak ezek a versek: „hogy a világ milyen csodálato­san gazdag, s mi mégis koldu­sok vagyunk: hogy az élet egyszerre játék és halálo­san komoly dolog; hogy embernek lenni egyszerre kiváltság és kiszolgáltatottság; földhöz kötöttség és mennyei polgárság. ” ■ Szathmáry JENEI GYULA üres pormacskák: puhán gömbölyödnek az évek óta mozdítatlan szekrények mögött; költözés lökdösi őket, játszik velük az emlékezet: talán apám halála után, talán mindegy, mikor, a szádat nézem, s arra gondolok, nem szabad kimondani mindent, nem is lehet, kint permetez az eső, bent az üres szoba, a falak egymásnak dobálják a hangokat, állunk még egy kicsit ott, ahol ezután már sosem. Tárca — Nem jól választottad ki a lakhelyedet, kevés életösztön­nel megvert, vígan ficánkoló, hiperaktív barátom! A te húsod a legízletesebb, legkeresettebb, mégsem rejtőzöl el. Sőt, mindig csak felfelé, a tiszta forráshoz igyekszel, te szerencsétlen! - szólt a levelibéka a vízililiom levele alatt meglapulva. - így könnyen horogra akadsz, ez nem jut eszedbe? — Ez igaz, de az éremnek mindig két oldala van, nem gondolod, te James Bond, 007- es ügynök - fröcskölte le a láthatatlanná vált békát a pisztráng.- Meglehet - felelte sértődöt­ten a szuperügynök, aki megérezte a legkisebb (idő)vál- tozást is - de a többi hal rajtad PAfll TAMÁS Pisztráng és levelibéka kívül mind próbál valahogy védekezni az ellenségei ellen. Ezért gondolom, hogy nem nor­mális dolog, amit csinálsz — ugrott be a mocsárba a szuper­sztár.- Az igaz, hogy minél tisztább, átlátszóbb vízhez érek, annál job­ban lámák az ellenségeim, de én is látom őket, így a túlélési esé­lyem nem csökken. És halálom percéig kedvemre ugrándozha­tok. A mozihős, a nők álma, életében először elgondolkozott. Eddig azt hitte, a posványbán, dágványban kergetőzni, a nők arcára mosolyt varázsolni, csókot, simogatást kapni, anélkül, hogy tudnád, miért, az az igazi boldogság. Addig, amed­dig befőttes üvegbe nem kerülsz örökre. Mint sok társával történt. Talán ez a pisztráng nem is olyan bolond, mint amilyennek látszik. Talán ő az igazi hős, mert nem gondol a véggel, amíg az nem közelít felé. Programajánló a megyében április 17. és 22. között HÉTFŐ . A jászberényi Városi Könyv­tár és Információs Központ szervezésében tartják az Or­szágok az Európai Unióban című fotókiállítást, melynek keretében Anglia, Írország, Franciaország és Németor­szág kerül bemutatásra. A kiállítás április 30-ig látható. KEDD A Szolnoki Zenei Fesztivál keretében a Honvéd Férfiak és a Hegedűs együttes közös koncertet szerveznek a szol­noki megyeháza dísztermé­ben 19 órai kezdettel. SZERDA A megyei könyvtár Verseghy Termében D. Szabó Miklósáé 16.30 órai kezdettel előadást tart az észt irodalomról, első­sorban Jaan Kross munkás­ságáról. CSÜTÖRTÖK Vígh Andrea hárfaművész és a Bartók Béla Kamarakórus közös hangversenyét hallgat­hatják meg az érdeklődők 19 órától a szolnoki református templomban. PÉNTEK A tiszafüredi Kiss Pál Múze­umban április 30-ig láthatók A hónap műtárgya kiállítás­sorozat keretében a mézes­kalács-nyomódúcok. SZOMBAT Berekfürdőn rendezik meg a III. Nagykun Vers-, és Próza­mondó Versenyt, melyet ha­gyományőrző szándékkal kezdeményeztek a magyar nemzeti kultúra értékeinek megőrzése céljából. A törökszentmiklósi Film­centrumban 19 órai kezdet­tel tombolhatnak a zene sze­relmesei Tankcsapda együttes koncertjén. RÉKASY ILDIKÓ Hiába hőköl Szerettünk gyorsan élni kellett a vágta az élvezet kuporognánk ma bezzeg élére raknánk a perceket visszatartaná vágyát lélegzetét is a hazárdőr mióta látva látja mint zsugorodik a szamárbőr de egyszer nincs tovább a korsó eltörik hiába kőből elragad az idő kifáradt lovasa hiába hőköl vesztes ki célba ér mindenki más itt nyerő marad s Victoria jelét vésik az égre a madarak.

Next

/
Thumbnails
Contents