Új Néplap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-15 / 89. szám

3 2006. ÁPRILIS 15., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR Jászalsószentgyörgy siker a Lippai Lajos Általános Iskola ti- zenkettő-tizenhárom éves fiúk­ból álló labdarúgócsapata beju­tott a Góliát Kupa országos dön­tőjébe. Ajászalsószentgyörgyi fi­atalok minden ellenfelüket le­győzve jutottak tovább Jász- Nagykun-Szolnok megyéből a budapesti fináléba, ng Jásziadány beszámoló Átfogó értékelést hallgathattak meg a képviselők a legutóbbi önkor­mányzati testületi ülésen a helyi gyermekjóléti és gyermekvédel­mi feladatok ellátásáról. Mint Dankó István polgármestertől megtudtuk, minden érintett in­tézménytartalmas, hasznos be­számolót tartott, amelyet a tes­tület elfogadott, bgy Kuncsorba BURKOLAT A terüle­tfejlesztési tanács által kedvező­en elbírált négymillió forintos pá­lyázatnak köszönhetően újabb út kaphat aszfaltburkolatot a te­lepülésen. A munkálatok hama­rosan elkezdődnek, s a tervek szerint nyár végére elkészül a beruházás, szs Kunhegyes dicséretek a Kos­suth Lajos Általános Iskolában jól kezdődött a tavaszi szünet, hiszen Juhász Lászlóné igazga­tónő harmincöt igazgatói, tan- testületi dicséretet osztott ki és írt alá a diákoknak. így efféle el­ismerésben részesültek azok, akik csapatban első helyezést értek el a dr. Szabó Lajos emlé­kére kiírt vetélkedőn, azután az országos szónoklatverseny és a- városi versmondó verseny do­bogósai is hasonló elismerése­ket vehettek át. Akár aZok'á fi­úk, akik röplabdából a diákolim­pia második korcsoportjában országos harmadik helyezettek lettek, illetve egy lánycsoport is bejutott ugyanebben a sportág­ban a legjobbak közé. íme a di­ákokat felkészítő tanárok: Ta- macsiné Ács Judit, Szépes And­rásáé, Kozma Béláné és Bor­bélyáé Ács Erzsébet, dszm Tiszasüiy ÁRVÍZ A Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központon keresztül összesen harminc embert foglalkoztatnak a településen az árvízi helyzet miatt, közölte Baksay Endre pol­gármester. Feladatuk egyebek mellett a Tisza partján össze­gyűlt szemét eltávolítása, az ár­kok tisztítása vagy éppen a ho­mokzsákok megtöltése. Munká­jukat a vízügyi szakemberek út­mutatása szerint végzik, mga Húsz szakmája volt már életút Árvaként megtanulta, hogyan álljon mindig talpra A szolnoki Márvány Sán­dor szerencsés embernek vallja magát, és nem azért, mert 1921-ben szü­letett, ami a kártyában nyerő szám, mármint a dátum második fele. D. Szabó Miklós Márvány Sándor üstökét már hófehérre meszelte az eddig elsuhant nyolcvanöt tél. A világra Tápió- györgyén esz­mélt. Egy suszter volt az őse, akinek nem kevesebb, mint tizenhat(!) gyereke született. Sándor egyéves j múlt, amikor ki- gyulladt és leégett a ! házuk: ezért a ki­csik a szélrózsa minden irányába el­kerültek egymástól. Neki már ekkor is szerencséje lett, egy szolnoki malomtulaj­donos fogadta magá­hoz, majd pedig örök­be. Igaz, megjárt több árvaházat is, sőt tanít­tatták.- A latint utáltam, de történe­lemből színegyes voltam.- Ezzel ma nem lehet dicse­kedni.- De akkor azonban igen, mert az volt a jó, az ötös számí­tott bukásnak! Mivel korán meg kellett fogni a dolog végét, a , tanulás nem nyúlhatott sokáig, és már húsz­évesen munkába állt. A teljes­ség felsorolása nélkül: volt a cséplésnél törekhordó, cukor­gyári répafelelős, cukorgyári kőfogó, ezüst-, majd aranykalá­szos gazda, kazalrakó, állatte­nyésztési ellenőr, okleveles egér- és patkányirtó, bútorér­tékbecslő, lakásbiztosítási ügy­nök, községi agronómus, állat- tenyésztési ellenőr, redőnysze­relő, öt évig fényképész, videós, kertész, felcser és földműves. Lakott Tápiógyörgyén, Szol­nokon, Jászárokszálláson, Jász­berényben, majd újra Szolno­kon. Hol ide, hol oda vetette a 20. század szele, a világháború, a forradalom. Egyedül volt, mint az ujjam: ha el kellett bo­csátani valakit, rend szerint rá Márvány Sándor évekig fényképész is volt. Olyannyira, hogy az első szí­nes képeket is ő készítette Szolnokon. Angyalbőrben nemcsak a hazát védte, de olykor vidám perceket is szer­zett a többieknek hangszerével, a tangóharmonikájával került a sor. Ráadásul mögötte, mint árva gyerek mögött, senki sem állt, de nagyon szívósnak bizonyult: mert mindig talpra esett, és felállt, bármi ütést is kapott a sorstól. Sőt, szinte megérezte előre az elbocsátó szép üzeneteket, és akkor már új helyet keresett. Aztán akadt szakma, amelyet ő hagyott ab­ba. Legjobban akkor érezte ma­gát, ha a földön dolgozott, a földdel bajlódott. Azért a szebbik nemet se ve­tette meg: 1945-ben nősült. A fi­atal feleséggel az oroszok elől Turgonyba menekültek egy ta­nyasi iskolába. A hatodik érzék­szervük azt sugallta: ne a te­remben aludjanak, hanem az üres tyúkólban. így döntöttek jól, mert amikor éjszaka jöttek az oroszok, az iskola ajtaját pus­katussal betörték, de a tyúkólat nem abajgatták. Visszaérve a hétköznapokra, egy fia, egy lánya született. A fiú agronómus lett, és fest, a lá­nya ápoló, és az unokákon kívül már négy dédunoka is érkezett eddig. Annyi, de annyi baj érte, hogy az ember nem érti, hogy bírta ki a rengeteg csapást.- Talán mert mindig találkoz­tam olyan rokon lélekkel, mint én vagyok, voltam. Aztán vala­hol velem lehetett a jó Isten is. Mással aligha bírom megma­gyarázni. Egyébként a szerkesztősé­günkbe jövet elesett. Nem en­gedte, hogy fölsegítsék, eddig mindig magától állt talpra. Ter­mészetesen most is. Az orvos mentette meg az agyonlövéstől 1945. OKTÓBER 3-ÁN OZ OrOSZ katonák elvették a bakancsát, majd mezítláb kihajtották Szol­nokról a kórház pincéjébe. Sze­rencséjére egy német, de orosz tiszti ruhába öltözött orvos elé került. Azt állította, hogy fel­cser, és ért a sebesültekhez. Az orosz orvostiszt arra kérte, so­roljon fel tíz gyógyszert. Ő felso­rolt néhány tízet, így a tiszt agyonlövés helyett szabadon en­gedte. Ugyancsak szedte a lába­it, és mezítláb trappolt hazáig, hiszen abban az évben október­ben már igencsak hideg volt a föld meg a kockaút. m» f ■ \ % m Á u . I D. SZABÓ MKLÓS A locsolkodós ünnepekre A TiszAGYENDAi kereszt­anyámtól hallottam, aki ta­valy 94 évesen halt meg, hogy az első világháború körül és után súlyos sértés­nek számított, ha egy férfi rokon nem locsolta meg a faluban vagy szomszéd tele­pülésen élő rokon lányokat, asszonyokat. Ezért aztán nagyapám édestestvére, Jó­zsi bácsi Abádszalókról át­ballagott a földúton Tisza- gyendára. Mégpedig úgy, hogy Szalókról kiérve le­húzta a csizmáját, vállon vitte, hogy sokáig megle­gyen. A gyendai csordakút- nál megmosta a lábát, és a faluba már az új lábbeliben nyikorgott. én is jártam locsolkodni év­tizedek múltán: vasárnap a távolabbi rokonokhoz, hét­főn a lányokhoz. Festett to­jást adtak meg egy forintot, esetleg sütit. A pénzt már 14 évesen nem fogadtam el, hiszen nagy fiúnak számí­tottam. De az tény, minden­hol kedvesen fogadtak ben­nünket. mára sokat kopott az ün­nep fénye: a lányos csalá­dok jó része elmenekül ott­honról. Távoli rokonokhoz, hegyes vidékre. Néhány he- lyen.nyitva a kapu, és me- , hét az erősebbik nem, jöhet­nek a rokon gyerekek. Bi­zony előfordul, hogy egy-két legény megzsibbad, de erre akad egy jó tanács az öre­gektől. Egy szelet zsíros ke­nyér előtte, megsózva, pap­rikázva, állítólag védi a gyomrot, nem olyan gyors a felszívódás. Mármint az A betűvel kezdődő itókától, mint a bor, a sör, a pálinka. Tessék kipróbálni, hogy va­lóban kellemes legyen a húsvét, mert az a tapaszta­lat, hogy ebben az ország­ban január elsején és a hús­vét utáni kedden akad leg­több „beteg” ember. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@ujneplap.hu Fax.; (56) 516 740 E-mail: interju@ujneplap.hu www.ujneplap.hu Április 18., kedd 13.00-14.00 Iváncsik Imre országgyűlési képviselő, az MSZP szolnoki képviselő jelóit je (4. szánó választókörzet) lesz szerkesztőségünk vendége április 18-án (kedd) 13 órától. Trükkös feketemunka, szigorúbb ellenőrzések A szabálytalankodók módsze­rei egyre leleményesebbek. Megesik, hogy egy-egy munka­ügyi ellenőrzés során a kórház- építésen dolgozó beteglátogató­vá, a bolti eladó pedig vásárlóvá „változik” - hangzott el a mi­nap a megyei kereskedelmi és iparkamara és a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgá­lat rendezvényén. A Munka­ügyi Felügyelőség igazgatóhe­lyettese, Nagy János elmondta, legfőbb feladatuk a feketemun­ka visszaszorítása. Ám egyelőre javulás e téren a szaporodó raz­ziák, a szigorúbb .előírások és a növekvő büntetési tételek elle­nére sem érzékelhető. Sőt, a ko­rábbiaknál több embert foglal­koztatnak a cégek bejelentés nélkül. Ezt első esetben egy-két éve még 30 ezer forintból meg lehetett úszni. A jelenlegi tarifa ennek a négyszerese. A legtöb­bet kifogásolt építőipari cégek nagy része ezeket a kiadásokat is beépíti áraiba. Emellett az ellenőrök gyak­ran derítenek fényt a munka­időt sértő és a teljesítményköve­telmények megállapításával kapcsolatos jogtalanságokra is. Jellemzők még a munkaszerző­dések alaki és formai hibái, to­vábbá azok az esetek, amikor a dolgozó nem kap bérelszámolá­si jegyzéket, vagy az számára értelmezhetetlen. ■ Bugány János Tisza-tavi programok pályázati támogatással A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács pályázatot hirdetett a támogatások elnyerésére. A döntés szerint turisztikai vonzerővel bíró rendezvények­re összesen több mint 50 mil­lió forintot, a Tisza-tavi Feszti­vál támogatására 25,9 millió, míg turisztikai beruházások tá­mogatására 5,3 millió forintot nyertek el a pályázók. Jelentős összeget ítéltek meg többek kö­zött Kunhegyes, Karcag Abád- szalók, Tiszafüred, Tiszasüiy, Tiszaroff nyári, programjainak megrendezéséhez. ■ SZS ■ (Fizetett politikai hirdetés) ■ SAJTÓNYILATKOZAT ■4 MDF A Magyar Demokrata Fórum Szolnoki Szervezete a kormányváltás szükségessége mellett foglalt állást a 2006. április 13-ai taggyűlésén. Kéri szavazóit és szimpatizánsait, hogy az országgyűlési választások második fordulóján ennek megfelelően szavazzanak. Szolnok, 2006. április 13. Dr. Somodl László a szolnoki szervezet elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents