Új Néplap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-01 / 77. szám
2006. ÁPRILIS 1, SZOMBAT 13 ÁPRILIS ELSEJE mt ORSZÁG H tq ORSZÁG 101 Ausztria 98 Magyarország 94 Bulgária 100 Norvégia 98 Spanyolország 94 Románia 100 Britannia 98 Csehország 94 Franciaország 99 Dánia 97 Írország 90 Törökország 99 Finnország 96 Oroszország 89 Szerbia 99 Belgium 95 Görögország 87 Albánia Hülyeségben jól áll a magyar intelligencia Az északi népeknek többet kell gondolkozniuk, mint a délieknek? A németek a legokosabbak Európában, átlagos intelligenciahányadosuk 107 pont, egy átlagmagyarnak viszont 98 pontból kell gazdálkodnia — állapította meg egy friss felmérés. Richard Lynn, az Ulsteri Egyetem kutatója legújabb felmérése szerint a németek a legintelligensebbek Európában. Az intelligenciahányadosuk 107 pont, szemben a sereghajó szerbekével, nekik Lynn szerint csak 89 pont jutott. A kutatás eredménye hazánknak sem túl hízelgő, a tizennegyedik helyet sikerült megcsípni a 23-as listán. A csehek valamivel okosabbak nálunk, de mögöttünk vannak a spanyo- ■ Nemcsak lók, az írek, az oroszok és a országonként, franciák — adta hírül az In- hanem telepü- dex internetes újság. léstípusonként Lynn professzor tavaly az- is eltérőek az zal hívta fel magára a figyel- eredmények met, hogy megállapította: a férfiak átlagosan öt ponttal intelligensebbek, mint a nők. Mostani eredményeit a környezeti tényezőkkel magyarázza: az északi vagy közép-európai népek azért értelmesebbek, mint déli társaik, mert a kezdetek óta meg kell küzdeniük az elemekkel. Gondolkozniuk kellett, hogy túléljék a hideg telet, összetett, taktikus vadászatokat kellett folytatniuk, hogy a zord körülmények között is táplálékhoz jussanak, míg a déli melegben sokkal kevesebb kihívással találkozott az emberek agya. A kutató szerint településtípusonként is eltérő a helyzet: Londonban például jóval nagyobb az emberek intelligenciahányadosa, mint az Egyesült Királyság többi részén, de ugyanez megfigyelhető Párizs—Franciaország viszonylatában is. Lynn szerint az eltérés azért lehetséges, mert évszázadok óta megfigyelhető folyamat, hogy az élelmesebbek a fővárosban próbálnak szerencsét, génjeiket pedig itt örökítik tovább. Az Index megkérdezett egy magyar szakértőt. Mérő László, az ELTE Kísérleti Pszichológiai Tanszékének docense szerint a tanulmány több ponton támadható. Bár nem olvasta Lynn professzor munkáját, az mindenesetre gyanús az egyetemi tanárnak, ha egy nem zetnek nem 100 pont az átlaga. Az IQ-teszt sajátossága, hogy csak egy meghatározott kultúrkörnyezetben alkalmas az összehasonlításra, nincs értelme ugyanazt a tesztet elvégeztetni Szerbiában és Svájcban. A meghatározott környezetben elvégzett kutatás átlaga pedig csak 100 pont lehet, hiszen ez a módszertan lényege: a középpont a száz, ehhez képest mérik a többiek eredményét. A középpont nem azt jelenti, hogy a legtöbb embernek ekkora az intelligenciahányadosa. Az extrém magas vagy alacsony IQ mérésére az ismert teszt egyébként nem alkalmas. — Te melyik part gyűlésén kaptad ezt a sok ígéretet? FOTÓK: TAPODI KALMAN Jelentkezés pártjelöltnek A Választási Bizottság Kistérségi Együttműködésének Koordinációs Szervezete tegnap ozsonnya után jelentette, hogy fokozódik a helyzet. A visszalépések és a kora tavaszi kiskerti munkálatok miatt a pártlistákon több hely megüresedett. Ezért kérik a politikailag eltöké- letlen 18-70 év közötti, önként jelentkező állampolgárokat a listás szereplésre. le- lentkezési feltételek: - Olvasni a szótagolásnál valamivel gyorsabban tudjon, és a nevét írott betűkkel megörökíteni. — Tüntesse fel, melyik párt színeiben indulna. De ne így: kékfehér, piros-fekete, hanem a párt nevét. — Számolni nem kell, számolatlanul kapja a feladatokat. — Szemrebbenés nélkül lódítson. Akinek remeg, rebben a szeme, szakorvosi igazolás szükséges. — Börtönmúlt sem akadály, legfeljebb ha foglár volt az illető.- 3x3 centis fotó szemtől szembe, és szemtelenül. — ígérni csak visszafogottan, a csillagos ég és az Androméda-köd már elkelt. A jelentkezési lapokat hétfőn estig lapunk portáján szíveskedjenek beadni. A határozatokról telefonon vagy szaxofonon értesítjük az indulókat. ■ D. Szabó Miklós szagreferens A dohányzás szebbé teszi a Sokat adunk a multikui- testet és a lelket is turális hagyományokra Ha intelligenciában nem is, de horgászatban jól állunk 107 Németország 107 Hollandia 106 Lengyelország 104 Svédország 102 Olaszország 101 Svájc KRESZ-TESZT ÚRVEZETŐKNEK 1. Mikor a leghatásosabb az autó fékje? a) Ha a csomagtartóban lévő pótkerékre is hat. b) A lámpaoszlop előtt 20 om-rel. c) Traffipax észlelésekor. 2. Ha autónkkal behajtunk a szabályosan álló csemegeüzletbe, akkor kinek kell elsőbbséget adni? a) Minden kisgyerekes anyának. b) Előzni akaró villamosnak. c) Be kell állni a sor végére. 3. Mi a sebességváltó feladata? a) Megvilágítja az utasteret. b) Rá lehet akasztani a sapkát. c) Gyors pénzváltás. 4. Egy egyenrangú kereszteződésbe egyszerre érkezik egy nyerges vontató egyenes irányból, egy őrmester több irányból, és egy megkülönböztető jelzését használó felajzott bika. Kinek van elsőbbsége? a) A mentőautónak. b) Az őrmesternek, ha használja a bikát. c) A kereszteződésnek, ha önjáróval van biztosítva. 5. Mi a teendő akkor, ha éjszaka, esőben, dupla előzés közben a nyitott ablakon át az Ön szemébe repül egy lódarázs? a) Be kell kapcsolni a biztonsági övét. b) Keresni kell egy jó puha ágyat. c) Chemotoxot kell fújni az ablakra. 6. Mit kell csinálni, ha a Tisza-par- ton nem hagyja befolyásolni magát a kanyartól, s autójával festői ívben a Tiszába pottyan? a) Ellenőrizni kell, hogy van-e a kocsiban poroltó készülék. b) Ki kell kapcsolni a motort, hogy ne zavarja a halakat. c) Még a levegőben indexelni kell. 7. Előzéskor és forgalmi sáv változtatásakor elegendő-e a belső visszapillantó tükör használata? a) Igen, ha egyedül vagyunk. b) Igen, ha nincs alattunk autó. c) Nem, mert közben a kislány kezét kell fogni. KIÉRTÉKELÉS: A teszt alapján megállapítottuk, hogy Ön teljesen közveszélyes. Kérjük, azonnal adja le önként jogosítványát az Önhöz legközelebb eső rendőrségen! Szélfútta sonka a padláson Rengeteg szegény sertés veszítette el a közelmúltban végtagjait. Az amputáció bizonyos sonkák létrehozását célozta. A családi konzílium a bajt ebben a radikális sebészi beavatkozásban vélte elhárítha- tónak. Természetesen ezt nem úgy gondolom, hogy éjszaka kilopakodunk egy közeli disznóólhoz és levágjuk egy sertés lábát, ha nem figyel! Nem, hanem megvesszük a boltban, jó áron, a sonkát. De hogy mi a baj? Az, hogy esetleg húsvétkor sonka nélkül maradunk. Ez pedig mind szakrálisán, mind pedig a gyomrunkat illetően kész csapás. Szeretjük ugyanis a húsvétot, meg enni is nagyon. Hogy a kettő összefiggései mennyiben törvényszerűek, annak megfejtése még késői korok tudósaira hárul. Az elmúlt években azonban adódott egy további gond. Túl előrelá- tóak voltunk, nem bíztunk semmit a véletlenre, s már két hónappal az ünnep előtt megvettük a sonkát. A pácoláshoz meg a füstöléshez is idő kell, ugye, meg milyen jó érzés a nyugalom, hogy a sonkánk már megvan. Lelkiekben teljesen gazdagon és áhítatos örömmel várhattuk volna a húsvétot. Nem kalkuláltunk azonban emberi gyengeségeinkkel. Ezek egyike a mohóság, másik meg a mértéktelenség. Vagyis mire jött a húsvét, csak a nagy csont maradt, mert folyamatosan rájártunk a sonkára. Nem úgy idén! A pácolás, füstölés már megvolt, a sonka pedig egészben díszeleg a padlás leghuzatosabb sarkában. Szögön lóg, s szikkasztja a cserepek közt átsuhanó tavaszi szél. Ezt csak úgy alulról láttam, mert ßlmenni, megnézni nem tudom. Megkértem ugyanis egy barátomat, hogy legyen szíves tőlem kölcsönkérni a padláslétrát húsvétig, ugyan legyen már neki nagy szüksége rá, addig vissza se adja. így akadályozván meg a sonkaközeibe jutást mindenkinek. Magamnak is. Húsvét előtt aztán ünnepélyesen elmegyek a létráért. Hazahozom azt az édes terhet. Mostanában, ha létrára gondolok, már összefut a számban a nyál. m Hámori Zoltán — Bevette, hogy a mai nap a legalkalmasabb fizetésemelés kérésére — Bezzeg az én időmben még a szüleinket is megtréfáltuk
