Új Néplap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-22 / 68. szám

2006. MÁRCIUS 22., SZERDA MEGYEI TÜKÖR Bár gazdag a könyvkínálat, a családok többségének meg kell gondolnia, hogy mennyit költhet rájuk (Felvételünk illusztráció) A kultúrát a tévé jelenti? művelődés A családok többsége alig tud rá pénzt áldozni Egyre kevesebbet költe­nek kultúrára az embe­rek. A megkérdezettek el­lentétesen vélekedtek a felvetésre, hiszen közü­lük is van, aki a létért küzd mindennap. Letenyei Ágnes- Évek óta nem voltunk mozi­ban, mert mire mi öten beülünk megnézni egy filmet, és a gye­rekeknek veszek valami rág­csálnivalót, ötezer forint alatt nem úszom meg - mondja B& be, egy három gyermekes anyu­ka. - Ezt nem engedhetjük meg magunknak. Szerintem a ma­gyar családok nagy része a lét­bizonytalanság küszöbén tán­col, nem költ kultúrára, pedig szívesen tenné. Én is vásárol­nék a csemetéknek könyveket, de sokszor leesik az állam, ami­kor valamit levesznek a polcról, és meglátom az árát. Szerencsé­re színházban most voltunk a férjemmel, de a jegyet a baráta­inktól kaptuk a házassági évfor­dulónkra. Én sajnálom rá a pénzt, úgy érzem, a gyerekektől venném el az árát. Vélekedése nem egyedülálló, hiszen sokan nem vásárolnak például könyvet, hanem szeren­csésebb esetben kikölcsönzik a könyvtárból. Az utóbbi években igencsak háttérbe szorult az ol­vasás. Az idősebbek azt tartják, régen azért olvastak, hogy meg­tudják, mi történik a világban. Ma ehhez nem kell könyvet vagy hírlapokat forgatni, a té­véknek és rádióknak, a gomba­Kilencvenezret költhet átlagban a magyar az átlagos hazai vásárlóerő é\'ente és személyenként 4460 euró. Ez havi bontásban körülbelül 90 ezer forint­nak felel meg. Ennyit költhetünk evésre, ruházkodásra, lakhatásra, utazásra és minden másra összesen - de­rült ki a GfK nemzetközi piackutató felméréséből. A legszerényebb vásárlóerejű településen, Kiscsécsen az át­lagot a 24 ezerforintos havi büdzsé jelenti. Az átlagos csomádi polgár viszont családja minden tagja után ha­vi 143 ezer forint elkölthető összeggel számolhat. mód szaporodó internetes por­táloknak köszönhetően az ese­ményeket történésükkel egy időben követhetjük.- Nehezen értem meg azo­kat, akik nem járnak szórakoz­ni. Tudom, hogy ma már na­gyon sok dolgot a pénz mozgat, de arra van, amire szeretnénk - mondja Szabóné Gabi, egy karcagi édesanya. - Talán köny- nyen beszélek, hiszen mind a ketten jól keresünk a férjem­mel, ezáltal a gyerekeinknek is könnyebb. Szolnokra vagy Deb­recenbe járunk moziba és vásá­rolgatni, amit a srácaink imád­nak. Úgy vagyunk vele, hogy ne egy könyvön, egy filmen, egy koncerten spóroljunk. A na­gyobbik fiam természetbarát, ő szinte minden alkalomra köny­vet, DVD-t kér. A kisebbik él-hal az autókért és a motorokért, neki pedig olyat veszek. A kultúrán, a művészeten nem szabad spórolni. Más gyerek utálja a múzeumokat, az enyé­mek rajonganak érte, ezért szinte minden tárlatot láttunk már például Budapesten. — Énni is alig tudunk, nem­hogy szórakozni - kesereg egy elvált fiatalasszony. - Egyedül nevelem a kislányomat, a fér­jem nem fizet utána semmit. Mire mindent kifizetek, alig marad pénzünk. A gyereknek mindent megveszek, de ennek az az ára, hogy én sokszor nem eszek. Moziba nem járunk, könyvet nem vettem mostaná­ban. Abból művelődik, amit az iskolában tanul a kis drágám. MOZITERMIK ÉS SZÍNHÁZI ELŐ­ADÁSOK SZAMA A MEGYEBEN 1990 76 2002 24 2003 23 . 2004 21 fnHHHHHHHHBTTI H!7 >j I a rT ’ iT v-H 1990 198 2002 256 2003 288 2004 343 MOZIJEGYÁRAK A MEGYÉBEN Szolnok Cinema City: 590-től 890-ig Szolnok Tisza pArt: 400-tól 500-ig Karcag Déryné: 350-től 500-ig Jászberény Lehel: 300-tól 600-ig (FORRÁS: SAJÁT GYŰJTÉS ÉS WWW.PORT.HU) 3 Védekezzünk kosszal az allergia ellen? SZILVÁSI ZSUZSA ha itt A tavasz, menetrendszerűen felbukkan az allergia. Évről évre többen szenvednek tüneteitől, s talán csak keveseknek jut eszébe, hogy valójában nem is a betegséget kiváltó anya­gok száma nőtt meg, inkább mi váltunk gyengébbé, kevésbé ellenállóvá. tudomásul kell venni, hogy a természet allergiát okozó eleme­it nem lehet kiirtani. Nekünk kellene újra alkalmassá válni ezek leküzdésére. Persze a betegek számának növekedésért felelősek a környezeti hatások, a lakóhely minősége, az étke­zési szokások, a légszennyezés is. Mégis úgy tűnik, a termé­szetes környezetünk velejáróitól való túlzott félelmünk épp a visszájára fordul. A reklámok által sugallt „fertőtlenítési kényszer”, az antibakteriális szerek sokszor felesleges hasz­nálata megbosszulja magát. A szakemberek szerint igenis szükség van arra, hogy a kis­gyermekek megfelelő mennyiségű kosszal találkozzanak. Ez­által fejlődik az ellenállóképességük, nem lesznek annyira ér­zékenyek. Nemzetközi kutatások igazolják ezt a nézetet, s egy­ben megkérdőjelezik azt a széles körben elterjedt teóriát, mi­szerint a háziállatok asztmát idézhetnek elő. Bizonyított tény, hogy azok a gyerekek, akik háziállatok közelében cseperedtek fel, ötven százalékkal kisebb eséllyel allergiások macskákra, kutyákra, poratkákra, füvekre vagy a levegőben található gombákra, mint elszigetelten felnövő, széltől is óvott társaik. lehet, mégsem érdemes búra alatt tartani szemünk fényét? van véleménye? írja megi velemeny@ujneplap.hu Kést rántott a százasért Egy férfi kegyetlen módját vá­lasztotta annak, hogy száz fo­rintot csikarjon ki egy 15 éves fiútól Karcagon. A 24 éves rabló egy késsel nyomatékosította kérését. A fiú rémülten átadta a zsebében la­puló százkét forintját. A diák az iskolában tanárának mond­ta el, mi történt vele. A rendőr­ség gyorsan kézre kerítette a gyanúsítottat. ■ MG OLVASÓINK ÍRJAK A jogállamban szabad iskolaválasztás van Évek óta sajnálattal figyelem a jászladányi iskolások problémá­it. Sajnáltam a szülőket, akik inkább a szomszéd települések is­koláiba járatták gyermekeiket az áldatlan helyi konfliktusok miatt, és közben harcoltak a jobb körülményekért. Sajnálom azokat a roma szülőket és vezetőket is, akik csupán elkülönítést látnak a helyi alapítványi iskolában, pedig szerin­tem nem az! Minden szülő járathatja oda a gyermekét, aki vál­lalja az alapvető szülői és emberi normákat, mint például a tisz­taság, gondozottság, rendszeresség stb. Végül nem értem a me­gyei közigazgatási hivatalt, ahol úgy tűnik, nem veszik észre, hogy jogállamban szabad iskolaválasztás van, és ezt már má­sodszor is a bíróságnak kell megerősítenie... MUNKÁCSI ISTVÁN, SZOLNOK (FENNTARTJUK MAGUNKNAK A LEVELEK SZERKESZTÉSÉNEK JOGÁT) A nyárra elkészül az újszászi bölcsőde Az egykori idősek napközi ott­hona az elmúlt hónapokban az általános iskolásokat fogadta be, most pedig a bölcsődések- nek ad „átmeneti szállást” Új­szászon. Az oktatási-nevelési intézmények ugyanis sorra újulnak meg a településen. Az általános iskolát és a Bajcsy úti óvodát nemrégiben adták át, s közben folyik a bölcsőde felújí­tása, pontosabban újjáépítése is. A bölcsibe járó apróságok így néhány hónapra kiszorul­tak megszokott környezetük­ből. A 160 millió forintos építési tendernek köszönhetően - me­lyet közel húszmillió forintos eszközbeszerzés egészít ki - várhatóan nyár elejére elkészül a megújult intézmény. Eredeti­leg a korábbi épület teljes re­konstrukcióját és új szárny épí­tését tervezték, kiderült azon­ban, hogy a régi falak nem bír­ják el az új födémet és tetőt. Ezért a tervek kényszerű módo­sítása mellett döntöttek. Ezt követően teljesen új helyet kaphat a negyven férőhelyes bölcsőde. Az elnyert pályázati összeg így is fedezi a munkála­tok költségeit, ám közel egy hó­napos csúszással kell számolni a kivitelezéskor. Ennek ellenére a nyár folyamán elkészül a megújult intézmény, amely kü­lön szolgáltatásként a későb­biekben nappali gyermekmeg­őrzést is vállal majd. ■ SZS Megkérdeztük olvasóinkat Ön mennyi pénzt tud kultúrára fordítani? NAGY MIHÁLYNÉ, Karcag:- Havi 25 ezer forintot, ebben benne van a napilapok elő fizetésétől a két, felsőoktatás­ban tanuló gyermekem részére a jegyzetek, szakkönyvek ára. Könyvtárosként sok szakiro­dalmat, szépirodalmat veszek, és gyűjtöm a szülőföldemmel kapcsolatos, a süteményes- és a kézimunkáskönyveket is. Nem sajnálom a könyvekre ki­adott pénzt, remélem, gyerme­keim taníttatása után még töb­bet fordíthatok ezekre. JÁROMI ANTAL, Jászberény:- Személy sze­rint nem sokat költők a kultú­rára. Nem fel­tétlenül azért, ___________ me rt nem jutna rá anyagi fe­dezet Igaz, mostanság már a könyveknek és a színházje­gyeknek, valamint a mozinak is megkérik az árát, de ez eset­ben mégsem a pénz az elsődle­ges szempont Szabadidőmben jobban szeretek inkább hor­gászni, a mindennapok fára­dalmait a tavak mellett kipi­henni. Az olvasás hosszú tá­von nemigen kötne le. MAGYARNÉ FARKAS MÓNIKA, Szolnok:- Nem járunk szórakozni a férjemmel, aminek a legfőbb oka az anya­giak. Én színházpárti vagyok, de annyira drága a jegy, hogy egyszerűen nem telik rá Mozi­ba nem szívesen járunk, hi­szen a mai világban már min­den megnézhető otthon DVD-n is, így arra nem kell külön ki­adnunk pénzt. Könyvekre köl­tők havonta két-háromezer fo­rintot, de sokkal többet is el tudnék szívem szerint. KÁLÓ SÁNDOR, Tószeg- Kultúrára egyáltalán nem tudok köl­teni, mert még tanulok, az ösztöndíjam pedig nagyon ke­vés ehhez. Moziba egyáltalán nem járok, mert ha van egy film, ami tetszik, azt megszer- zem DVD-n feleannyiért. Buliz­ni elmegyek néha, de az anya­gi szűkösség miatt ott sem tu­dok túl sokat költekezni. Köny­vet csak iskolait vásárolok, ami a tanuláshoz kell, mert ami érdekelne, az boltban egy­szerűn megfizethetetlen.

Next

/
Thumbnails
Contents