Új Néplap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-14 / 62. szám
wmmrnmmmimmmmM MÁRCIUS 15. 2006. MÁRCIUS 14., KEDD Kollázsokat készített a márciusi ifjakról is I A karcagi születésű Rácz András igazi tehetségnek számít, hiszen - legjobb tudomása szerint — hazánkban ő a kollázsművészet egyik ágának egyetlen képviselője. Bozsó Anikó Nincs mit csodálkozni a fiatalember tehetségén, hiszen a családban más is rendelkezik hasonló kézügyességgel. Az édesapja ugyanis nagyszerű fotográfus és festő, bár mindezt hobbiszinten végzi. — Már iskolás koromban indultam rajzversenyeken, ahol gyakran kerültem a dobogó valamelyik szintjére - mondja Rácz András. - Csak később kezdtem el foglalkozni a kollázstechnikával. Később, 1993-ban már nemcsak a rajz érdekelte, hanem a számítógépes grafika is. Hiszen akkoriban született meg ez a technika. — Gyakran jártam Tóth Lajos rek- lámgrafi kushoz, akitől sok fogást sikerült ellesnem. Neki köszönhetem, hogy mind a mai napig is megmaradtam a reklámgrafika szereteténél, és ebben is dolgozom már - meséli az ifjú tehetség. Amikor elkezdett a grafika terén öntapadós fólia segítségével alkotni, első körben kedvenc együttesét, a Depeche Mode-ot örökítette meg először. Ez a kép 1993-ban készült el. Egyik lemezborítójukon ugyanis ott virított egy szép rózsa, amit szeretett volna nap mint nap látni a saját szobájában. így megörökítette jóval nagyobb méretben. Ezt a képet barátok, barátnők portréképei követték, amik szintén jól sikerültek. Ezen felbuzdulva visszatért egy időre a régi kedvenchez, a Depech-hez, így róluk már közel 60 kép született az évek alatt. Egy idő után már nemcsak a barátok és énekesek portréiban gondolkodott, hanem próbált aktuális témákat megeleveníteni. Ezzel a szemlélettel megörökítette már a márciusi ifjakat a kokárdával együtt. E képekből nyílik kiállítása ma a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazda- sági Szakközépiskolában fél egykor. Még az idén szeret- 1 ne megalkotni az 1956-os forradalom öt- | venedik évfordulójának tiszteletére egy húsz képből álló sorozatot. A távolabbi jövőben pedig gyerekkori kedvenc magyar tévéfilmjeiből tervez képeket készíteni. Elsőnek A Tenkes kapitánya című klasszikus 13 részéből szeretne egy teljes sorozatot csinálni, majd később a Bujtor István-féle filmekből is. Amikor a számára kedves képeket elkészítette, tervezi egy képeskönyv kiadását az elkészült műveiből. A kollázs egyik jelentős művésze az országban Rácz András. Ma nyíló kiállításán helyet kapnak az 1848-as forradalom jeles alakjairól készített alkotásai Is. Első kiállítását az aradi tizenhármakról rendezte- egyik jó barátom, Körmendi Lajos író világosított fel egyszer, hogy amit csinálok, azt kollázstechnikának nevezik. Ráadásul - legjobb tudomásom szerint - Magyarországon én vagyok az egyetlen, aki mindezt fóliával csinálja - mondja András. Első nagy kiállítását 1998-ban rendezte Jakab László lelkipásztor unszolására az Aradi tizenhármak címmel Nagykőrösön. A harc ma is folytatódik sorsok Őse karddal küzdött, ő a hit erejével teszi ugyanezt Perczel Mór 48-as honvédtábornok egyenes ági leszármazottja, dédunokája a Bonyhádon élő Perczel Bertalan. Túl van már a kilencedik ikszen - 1915- ben született -, és több mint ötven éve a helyi katolikus templom kántora. Wessely Gábor Ahogy a dédapja, ő is lóháton indult harcba, csak ez már egy száz évvel későbbi csata volt, a II. világháború. Kecskemét térségében próbálták feltartóztatni az előretörő szovjeteket, ami - magyar részről - nem volt más, mint folyamatos visszavonulás. Aztán kivonták a lovakat a harcokból, gyalogosokhoz került Sáregres közelébe, arcvonalat tartani. Százméterenként kiszórtak egy-egy embert egy szál gépfegyverrel, s mikor megindultak az oroszok, megint csak hátrálniuk kellett. Csak 1948-ban jött haza. Feltett szándéka volt, hogy bevonul egy szerzetesrendbe, ám mire hazakerült a háború után, erre már nem adatott lehetőség. Édesapja meghalt, édesanyja beteg volt, és még a nagyanyjáról is gondoskodnia kellett. Rákosi Mátyás országlása idején egyébként is más funkciót nyertek a kolostorok. Képzettségének megfelelő állást persze sehol se kapott „a rendszer ellensége”, végül a hidasi téglagyárba szegődött el fizikai munkásnak. Perczel Bér tálán, Perczel Mór (kis képünkön) dédunokája már régóta a bonyhádi templom kántora Amikor 1955-ben megürült Bonyhádon a kántori állás, a téglagyári minkás az orgonához ült. Szállási a plébánián kapott, s később köl özött jelenlegi otthonába. Az ö'ök életre készül, lemondásaivá is. Vallási tárgyú képecskék, szobrocskák veszik körül. Perc: ;el Bertalan a 91. évét taposva sei í kelti rozoga vénember benyon ásáL Nincs szüksége botra, se sz imüvegre, se hallókészülékre. Szinte fürgén mozog, lelkesen m 3sél, és érti a viccet Hangjában egy szemernyi ingerültség vagy kiábrándultság sincs, még akkor sem, amikor háborús szenvedéseit és vagyonelkobzását ecseteli. Van hite. Ami véleüenül sem azonos az akarással, az önmegvalósítással. Egyszerű szavakkal világítja meg, hogy miért hibás a Krisztus nélküli boldogságkeresés, az „éld ki magad!” szlogen. Mert ha a test halálával mindennek vége, akkor a földi élet összességében céltalan. Nem más, mint búcsúzás. Itt kell hagyni mindent ami „éltetett”.- Nem lehet, hogy csak a szabadságvágy hajtja azokat, akik mindenkitől, Istentől is ßggetle- nek akarnak lenni?- Megszabadulnunk nem másoktól kell, hanem önmagunktól. Ami viszont nem megy az Úr segítsége nélkül. Az a bizonyos hajdani szabadságharc, egy jobb világért, ma is folytatódik, de egy egészen más hadszíntéren. A lelkűnkben. Névjegy PERCZEL BERTALAN, a legendás hírű honvédtábornok dédunokája 1915-ben született Bonyhádon. Harcolta második világháborúban, amerikai fogságba esett, s hazatérése után belépett a ferences rend világi szerzetesei közé. Az államosításkor családja teljes vagyonát elkobozták - beleértve a 15 szobás kúriát is-, és egy sufniban húzta meg magát, nagyanyjával. Rendszeridegen lévén csak fizikai munkát kaphatott, elment dolgozni a hidasi téglagyárba. Amikor megürült a kántori állás a bonyhádi plébánián, jobbra fordulta sorsa. Már több mint ötven éve dolgozik kántorként A 48-as forradalom hőseire emlékezünk Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére március 15-én megyénk csaknem valamennyi településén ünnepségeket rendeznek. Az alábbiakban ízelítőt adunk a rendezvényekből. Rimóczi Ágnes Szolnokon ma kezdődnek a megemlékezések, délelőtt tizenegy órakor a római katolikus temetőben, délután fél négykor a városházán, este fél hétkor pedig a Technika Házában. A Szigligeti Színházban este hét órakor kezdődő ünnepi hangverseny után zenés fényjáték kezdődik a Szolnok ispán- szobornál. Március 15-én délelőtt fél tízkor hagyományosan a Petőfi-emléktáblánál kezdődik az ünnepi program. Ezt követően a városháza előtt, a Kossuth téren folytatódik a megemlékezés-sorozat zászlóforgatókkal, lovasbemutatóval, mazso- rettekkel. A Damjanich-szobor- nál tizenegy órakor emlékeznek, este hatkor ugyanitt gyertyagyújtással zárul a program a szabadságharcban elesett hősök emlékére. Jászberényben holnap délelőtt kilenc órakor szentmise kezdődik a főtemplomban, majd a ’48-as emlékműnél a SZIE JFK Gyakorló Általános Iskolája diákjai adnak műsort. Délután a Sáros András Közalapítvány szervez szavalóversenyt a Déryné Művelődési Központban. Karcagon holnap délelőtt az országzászló felvonásával kezdődnek az események háromnegyed tízkor a Kossuth téren, majd istentisztelet lesz a református templomban. Délután kettő órától ünnepi testületi ülést tartanak, majd negyed négykor kezdődik a megemlékezés a Petőfi-szobor- nál. Rákóczlfalván ma este hat órakor fáklyás emlékfutás, koszorúzás és mécsesgyújtás lesz, holnap pedig délelőtt tíz órától emlékeznek meg a településen. Mezőtúron holnap délelőtt tíz Több telepi) lésen Is rendeznek látványos huszárfelvonulásokat órakor istentisztelettel kezdődik a program, tizenegy órától ünnepelnek a Kossuth téren. Kunhegyesen holnap délelőtt kilenc órakor Czupp Pál kiállítása nyílik meg a Zsigmond Ferenc Városi Könyvtárban, majd tíz órától emlékeznek meg az 1848-as emlékműnél, ahol beszédet mond Herbály Imre országgyűlési képviselő. Török- szentmlklóson is várják az ünneplőket: ma 11 órakor megkoszorúzzák a Kossuth-emléktáb- lát, délután kettőkor a katolikus temetőben emlékeznek, délután kiállítás nyílik, este fáklyás felvonulás lesz. Holnap délelőtt tíztől a Kossuth téren ünnepelnek.
