Új Néplap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-27 / 49. szám

HIRDETÉS 2006. FEBRUAR 27., HÉTFŐ Színvonalas programok és jó minőségű utak lendíthetik fel a térségi turizmust idegenforgalom Ahogy Herbály Imre országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés alelnöke látja A legfrissebb statisztikai adatok szerint a megye idegenforgalma közel 8 százalékkal mérsék­lődött 2005-ben. A turiz­musból élők véleménye megegyezik: mindan­nyian a főszezon ked­vezőtlen időjárását okolják mind-ezért. A több vendégért Ml A VÉLEMÉNYE erről HER­BÁLY Imrének, megyénk or­szággyűlési képviselőjé­nek, aki tag­ja a leköszö­nő parla­ment idegen- forgalmi bi­zottságának? Valóban csak az esős nyár okolható, vagy lehetne tenni azért, hogy időjárástól függet­lenül több vendég érkezzen megyénkbe?- Miként lehet megfogalmazni megyénk idegenforgalmának erősségeit? — Megyénk turizmusát egy­értelműen meghatározzák a természeti adottságok: egyrészt vizekben gazdag térségben élünk, másfelől pedig a termál­vízkincsünk szinte egyedülálló. Az érkező folyók vízfelülete a vízparti pihenők, a vízitúrázók célterületei, a folyóvölgyek eu­rópai viszonylatban fontos „zöldfolyosót” képeznek. Térsé­günk emellett jelentős termál­vízkészletekkel, gyógyvízkincs- csel rendelkezik, melyet az egészség megőrzésére, az élet­minőség javítására hasznosít­hatunk. Jelenleg 24 településen van termál- és gyógyfürdő, me­lyek családias környezetben biztosítják a pihenés, gyógy­ulás, egészségmegőrzés szol­gáltatásait. Közülük 14 fürdő vi­ze minősített gyógyvíz. Cserke- szőlő, Berekfürdő nemzetközi hírű fürdővel büszkélkedik, s mindkét településen egyre színvonalasabb szálláshelyek is várják a vendégeket. — Melyek azok a pontok, ahol további fejlődés szükséges? — A víziturizmus fejlesztése érdekében az élővizek termé­szet- és környezetvédelmi szem­pontok figyelembevételével tör­ténő hasznosítása kulcstényező lehet. Ebben a tekintetben az utóbbi évek eredményei között sorolhatjuk a Tisza-tavi tábla- rendszer kiépítését vagy a Tisza Vízgyűjtő Programrégió meg­alakulását. Alapvető feladatunk a termálvíznek köszönhető adottságok kihasználásának ja­vítása, a gyógyvízkincs további hasznosítása, különös tekintet­tel a gyógyászat fejlesztésére, turisztikai kínálat bővítésére, s ezáltal a szezon meghosszabbí­tására. A célkitűzések érdeké­ben szükséges a falusi szállás­helyek szolgáltatásfejlesztése éppúgy, mint a túraútvonalak bővítése, a gasztronómiai, lovas- és kerékpáros-turizmus fejlesz­tése, illetve a természetvédelmi területek, holtágak turisztikai A Tlsza-tó különleges gyöngyszeme térségünknek. Az aktív turizmust kedvelők — a horgászok vízisízők, csónakázók — télen-nyáron kellemesen tölthetik itt az időt. hasznosítása. A falusi turizmus egyre népszerűbbé válik a bél­és külföldi vendégek körében egyaránt. A továbbiakban ki­emelten fontos jövedelemszer­zési lehetőség lesz egyes kistele­püléseken. A falusi és agroturiz- musban az egyes házigazdák egyedi idegenforgalmi arculatot tudnak formálni, amely az aktív és a falusi turizmus sajátos ke­veréke lehet. Mindezeken túl a szolgáltatások komplex turiszti­kai termékké, termékcsoporttá való fejlesztése nélkülözhetet­len a térség mind szélesebb kö­rű ismertsége szempontjából, nemzetközi és hazai viszonylat­ban egyaránt. Szükség van a megyére jellemző egyedi turisz­tikai arculat kialakítására. En­nek érdekében fontos a megyei információs táblaprogram meg­valósítása, a turisztikai termék- fejlesztés, a kínálat marketing- támogatása éppúgy, mint a he­lyi kulturális értékek és nép- művészeti hagyományok meg­őrzése, a műemlékvédelem és a múzeumhálózat fejlesztése. Fontosnak tartom a rendez­vénykínálat kiszélesítését, a meglévő nagyrendezvények to­vábbi bővítését, s még több tele­pülésen való megjelenését. Ezek nélkül bizony nehéz huzamo­sabb ideig a térségben tartani a turistákat. — A falusi turizmus szerepe ki­emelt az Alfóldön. Megyénkben mennyire elterjedt ez a szállás­forma?- Szerencsére sokan és idő­ben felismerték ennek jelentő­ségét. Szakmai egyesület szer­vezi az alföldi táj szépségeinek Európában elsőként ökoturisztikai védjegy a Tisza-tó térségének- jász-nagykun-szolnok megye idegenforgalmi szempontból talán legnépszerűbb térsége, a Ti­sza-tó nemrégiben különleges turisztikai védje­gyet kapott. Az ott élő, vendégeket váró szolgál­tatók, szállásadók szempontjából milyen jelen­tősége van a Village+ ökoturisztikai védjegynek? — A védjegy megszerzésével kapcsolatban a Ti­sza-tó Térségi Fejlesztési Tanács vállalta fel a koordinációs szerepet A tanács létrehozott egy munkacsoportot, amelynek köszönhetően négy­száz európai régió közül elsőként kaphattuk meg a Village+ védjegyet. Megszerzésével a Ti- sza-tó térsége olyan turisztikai és markeüngel& nyökhöz jutott, melyek a tavat Magyarország és a környező térségek egyik legfőbb ökoturiszti­kai célpontjává tehetik. A Tisza-tavi régió kíná­lata megjelenik a legfontosabb európai utazási kiállításokon és vásárokon. A Village+ progra­mot koordináló „Európai Régiók Természetjáró Hálózatának" honlapján bemutatják a terület természeti és kulturális örökségét. Az előnyök fejében a csatlakozni vágyóknak csupán vállal­niuk kell, hogy a más régiókból érkező látoga­tókkal megismertetik természeti és kulturális értékeinket, valamint a helyi termékeket és ősi mesterségeink fortélyait. Vállalják továbbá, hogy a térségbe látogatók figyelmét felhívják erre. A védjegy hazai ismertté tétele és népsze­rűsítése érdekében első lépésben a Tisza-tavi kiemelt üdülőkörzet településein a helységnév­táblák mellett elhelyezzük a „ Village+" védjegy lógóját. A védjegy egyúttal minőségbiztosítási rendszer is, s a térség európai léptékű idegen- forgalmi hálózatba kapcsolódik be. Megyénk bővelkedik gyógy- és termálvízben. Különösen nagy érték ez tu­risztikai szempontból, hosszú Időre a térségbe csalogatja a vendégeket. megismerését, a vidéki életfor­ma és a kismesterségek bemu­tatását. A falusi turizmus fej­lesztése érdekében működik a Megyei Falusi Turizmus Köz­hasznú Egyesület, amely már tizenkét éves múltra tekint vissza és aktívan képviseli a fa­lusi vendégfogadók érdekeit.- Országgyűlési képviselő­ként, közgyűlési alelnökként, a Tisza-tavi Fejlesztési Tanács el­nökeként ön rendkívül sokat tett az elmúlt években a megye turiz­musának fejlődéséért. Melyek azok az eredmények, amelyekre igazán büszke, s mi az, amit nem sikerült elérni?- A megnőtt igényeknek megfelelően folyamatos a ter­mál- és gyógyfürdők felújítá­sa, korszerűsítése. Az előírá­soknak megfelelő vízforgató berendezések kiépítéséhez sajnos a legtöbb üzemeltető­nek, tulajdonosnak nem álltak rendelkezésre a szükséges for­rások, így több településen is bezárás veszélye fenyegette a fürdőket. Végül az illetékes minisztérium kezdeményezé­sünkre hosszabbította meg a határidőket, illetve teremtette meg a pályázati feltételeket ahhoz, hogy vízforgató beren­dezésekkel lehessen ellátni a medencéket. Egy évvel ezelőtt a megyében lévő 36 fürdő 139 medencéje közül 46 volt víz­forgatásos és 43 medencét fel­mentettek ez alól. Jelenleg a korszerűsítések eredménye­ként már csak 15 fürdő 26 me­dencéje nem rendelkezik víz­forgató berendezéssel. Valójá­ban azonban nem tagadom, a Tisza-tó a szívem csücske. Büszke vagyok rá, hogy közre­működésemmel jött létre a Ti­sza-tó Térségi Fejlesztési Ta­nács, melynek első elnöke­ként sokat tehettem azért, hogy magasabb fejlettségi szintre juthasson el a régió. Fia viszont azt is megkérdezi, mi az, amire nem va­gyok büszke, azt kell mondanom, hogy az utak álla­pota. Be kell lát­nunk, hogy ad dig hiába vár­juk a vendé­geket mégoly ideális felté­telekkel ha sem köz­úton, sem lé­gi vagy vízi úton nem lehet zökkenőmen­tesen megközelíteni a térsé­get. Az azonban már a követ­kező ciklus országgyűlési kép­viselőire vár, hogy elérjék vég­re az útjaink korszerűsítését. A gulyás­fesztivál egyre népszerűbb

Next

/
Thumbnails
Contents