Új Néplap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-22 / 45. szám

2006. FEBRUÁR 22., SZERDA 10 MEGYEI TÜKÖR Bokros szelleme kísért pénzügyek Adó- és járulékemelés kell a költségvetési egyensúlyhoz Bár a kampány az ígérgetésekről szól, sok neves szak­értő úgy véli: a választások után kiigazításokra lesz szükség, hiszen fenntarthatatlan az a helyzet, hogy az állam 12—15 százalékkal többet költ, mint amennyit bevételei alapján megengedhetne magának. A Világ- gazdaság számításai szerint nem kerülhető el az adó­emelés. A politika azonban erről mélyen hallgat. VG - LZ - TJ Nem elég, hogy a költségvetési hiány már most is kiugróan ma­gas, azt tovább növelik a már törvénybe foglalt adócsökkenté­sek és pluszkiadások. Az uniós támogatások lehívásához is egy­re több nemzeti forrást kell biz­tosítani, ami további egyenleg- romlást jelent, amennyiben nem történnek szigorító intéz­kedések. Ezeket is figyelembe véve a szakértők mintegy 1200-1300 milliárd forintra te­szik az államháztartás stabilizá­lásához szükséges kiigazító lé­péseket. A lehetséges megoldá­sok közül a működési kiadások számottevő csökkenését (in­kább csak hosszú távon) a nagy intézményrendszerek átalakítá­sától lehet várni, ehhez azonban politikai ^ konszenzus kellene. Nyilvánvaló, hogy 3200 ön- kormányzat feles­leges, ám a ta- pasztalatok alapján kizártnak tűnik a megegye­zés, csakúgy, mint az egészségügyi rendszer átalakításának kérdé­sében. A kiigazítás ezért tör­vényszerűen az állami adók kö­rét is érinti, azaz szinte biztos­ra vehető, hogy adóemelés Lebegtetett tennivalók kívül minden más közüzemi dí­jat érintené. Mivel a 15 százalé­kos kulcs alá tartozó termékek, szolgáltatások adják forgalom harmadát, az áfabevételek kö­rülbelül 30 százalékát, így a kulcs legfeljebb srófolása éves szinten 170—190 milliárd forint pluszbevételt hozna az állam­kasszának. Ám figyelembe kell venni, hogy az áfaemelés nemcsak a lakosság és a vállalkozások, ha mára. Ha pedig a két kedvezmé­nyes kulcsot egységesítenék a normál, 20 százalékos kulccsal, egykulcsos áfarendszert beve­zetve, úgy végeredményben éves szinten akár 200 milliárd- dal is javulhat a büdzsé egyen­lege. Szakértők a bevételnövelés másik eszközeként tekintenek a foglalkoztatottak 4 százalékos egészségbiztosítási járulékának emelésére. Ha ez 6 százalékra nö­vekedne, számí­Allamftáztartási hiány (a GDP százalékában, eredméníszcoilétet, nyueiltfkorrskeié nélkül) 8 7 * "I 5 -J 4 3 2 0 2803 2004 2005 2005* 2005“ ' Hivatalos hlanycéi ** Piaci konszenzus VELEMENYEK Parasztvakítás titkos csomagokkal LACZI ZOLTÁN A választási ígéretekkel csínján kell bánni, ez a rendszervál­tást követő időszak egyik legfontosabb tapasztalata. Kellőkép­pen megedződtünk már ahhoz, hogy tudjuk, az olykor esze­ment ígérethalmaz jelentős része csak a voksolás eredményé­nek kihirdetéséig érvényes. így aztán nem érhet különösebb meglepetés akkor, ha a napokban felgyorsult parasztvakítás mögött egészen mást sejtünk. ha csak szőrmentén kísérjük figyelemmel az országban zajló pénzügyi, gazdasági folyamatokat, gondolhatjuk, hogy vala­mi nagyon nincs rendben. Amikor az állam rendre jóval töb­bet költ, mint amennyire bevételei alapján képes, akkor ne­héz lenyeletni a választóval, hogy miből futja majd további százmilliárdos álmok megvalósítására. az államháztartás hiánya olyan szintet ért el, hogy szakértők szerint 1200-1300 milliárdot kell megspórolni a stabilizálá­sához. Ezt nem azért kell megtenni, hogy szívességet tegyünk Brüsszelnek, s hogy 2010-ben legyen eurónk, bár kétségtele­nül sokat veszíthetünk, ha a környező országok közül utolsó­ként csaüakozunk a közös valutaövezethez. a választásokat követően tehát nem marad sok mozgástere az új kormánynak. Az adóemelés és az állam karcsúsítása na­gyon is élő terv, ha egyelőre nem is verik nagy dobra. Bizo­nyos különbségek lehetnek az esélyes pártok között, a lényeg azonban marad: a megszorítások elkerülhetetlenek. S ezek - mint általában - a kisembereket sújtják. Győzelem esetén felbontandó az államszervezet átala­kítása és eg}'es választási ígéretek betartá­sa - most úg}’ tűnik, ezek lesznek pártok első lépései a választások után, májusban. Ám ősszel önkormányzati választások jönnek, azelőtt újra át kell gondolni, mit lépnek és miért. Hiánycsökkentő lépések nélkül nem úszhatjuk meg. így érthető, hogy a politika miért nem beszél a választások utáni tényleges lépésekről, és Veres Já­nos pénzügyminiszter külföldi befektetők előtt miért említette meg az áfaemelés lehetőségét. Ez már csak azért is logikus, mert jószerivel ez az egyeüen olyan területe az állam jövede­lem-újraelosztási folyamatának, ahol egyik nagy politikai erő sem állt elő irreális ígéretekkel. Ha mégis sor kerülne a for­galmi adó emelésére, a legvaló­színűbbnek a 15 és 20 százalé­kos kulcs egységesítése tűnik, a magasabb szinten. Ez az alap­vető élelmiszereket, az áramon nem az állami intézmények ki­adásait is megdobja, így állam- háztartási szinten az intézke­dés becslések szerint mintegy 140—150 milliárddal apasztaná a hiányt. Mivel az áfaemelés legkorábban július 1-jével lép­het hatályba, ez azt jelenti, az idei deficit csupán 70-75 milli­árddal mérséklődne. Ha még drasztikusabb lépésre szánja el magát a kabinet, elképzelhető az 5 százalékos kulcs megdup­lázása is. A gyógyszerek, köny­vek és újságok, valamint a va­kokat segítő termékek áfakul­csának emelése évente mintegy 20 milliárdos bevételnöveke­déssel járna a költségvetés szá­(Az intézkedések költségvetési-egyenleg javító hatása, éves szinten, milliárd forint) 15 és 20 százalékos áfakulcs egységesítése 20 százalékos szinten: 140—150 •• 5 százalékos áfakulcs felemelése 10 százalékosra: 20 4 százalékos foglalkoztatotti egészségbiztosítási járulék 6 százalékra emelése: 100 «•“ közigazgatás ésszerűsítése: 200-400 tások szerint körülbelül 100 milli­árdos bevételtöbblet jelentkezne az egészségbiztosító kasszájában. Jelentős megtakarítást rejt a központi közigazgatás átalakí­tása: háttérintézmények és or­szágos hatáskörű szervek meg­szüntetésére, a minisztériumok számának csökkentésére, a ve­zetők és közalkalmazottak lét­számának apasztására kell itt elsősorban gondolni. Ez 200— 400 milliárddal tehermentesíte­né a költségvetést, ám az első évben a végkielégítések miatt akár még több költséggel járna. De az egyszeri kiadás nyomán az említett 200-400 milliárddal csökkenthet a hiány az elkövet­kező években. Bűvészmutatványra lesz szükség változások biztosan várhatóak, hiszen az ed­digi költségvetés politika nem folytatható - véli az MKB szolnoki igazgatója, koleszár istván szerint azonban a lakosságnak nem feltétlenül kell megéreznie a változások hatását. Ugyan­akkor a nagyvállalkozásoknál tapasztalható félelem. Elvenni ugyanis attól lehet, akiknek van. A szakember azonban nem tarja valószínűleg, hogy egy kormány, legyen bár­milyen színű is, éppen a gazdaság zászlóshajóitól, a legjobban teljesítőktől vegyen el Ez ugyanis hátrányosan érinthetné az or­szág versenyképességét. Koleszár István szerint mindenekelőtt a nagy állami rendszerekhez kellene hozzányúlni. Ezekben ugyan­is egyszerre pazarlóak és szenvednek a hiánytól. Ennek az ellen­tétnek a feloldása azonban igazi bűvészmutatványt igényel. Megszabadulni a bürokráciától lehet olyan költségvetési politikát folytatni, ami az egyensúlyt javítja - állítja dr. sziráki András. A megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint vannak tartalékok a gazdaság­ban, főként a hazai kis- és középvállalkozások körében, de erről soha nem esik szó, csak arról, milyen katasztrofális a helyzet. Úgy vélte, megoldhatók az állam- háztartás problémái, s 2010-ben lehet eurónk. Ehhez az állam- háztartási reformot meg kell valósítani, s meg kell szabadulni az elburjánzott bürokráciától Az egészségügybe jobban be kell von­ni a magántőkét, amire jó példák vannak Nyugat-Európában, nálunk viszont a politikai viszályok közepette a fürdővízzel kiön­tik a gyereket is. A kamarai vezető szerint olyan mérvű megszorí­tásokra, amivel riogatják az embereket, nem kell számítani. ÚJVÁRI MIKLÓS bokros lajos részt vett a hét végén egy konferencián, ahol sza­vaiból is világossá vált: a választások után azonnal gyors re­formlépésekre (magyarra fordítva: megszorításokra) lesz szükség, hogy ne szálljon el az államkassza. Ha nem lépnek életbe gyorsan olyan intézkedések, mint mondjuk az adóked­vezmények eltörlése, akkor égszakadás-fóldindulás várható. érdekes hallgatni a vezérürük programadó beszédeit. Gyur- csány ezt nagy ívű költekezési programot vázolt fel, néhány uj perc alatt egy egész magyar költségvetést költött el, amelynek forrása az Európai Unió költségvetése. Oké, rendben, csak - még az előtt —mitől fog talpra állni az állam, amelynek a ma­ga önrészét is oda kellene tennie a Brüsszel felől hömpölygő mennyei pénzfolyam mellé? Rendben van, menjen tíz év múl­va 160-nal a vonat, és érje el mindenki 30 perc alatt az autópá­lyát, és épüljön híd Tiszán—Dunán. De mi lesz a nyár elején, amikor a londoni brókerek csak azt lesik, lép-e az új kormány, vagy lehet hazavágni a forintárfolyamot, lehet leminősíteni az országot, lehet továbbvinni a tőkét a Távol-Kelet felé? orbán Viktor egyelőre szintén csak arról beszél, hogyan lehet­ne még tovább növelni a hiányt. Autópályadíj a felére, tb-járu- lék le a pincébe, tizennegyedik havi nyugdíj, Széchenyi-terv a köbön — szép, szép, de hol a programja másik része, amiből ezt kifizeti majd? én arra tippelek, hogy a két nagy párt már régen pontokba szedte, milyen népszerűtlen intézkedéseket kell meglépnie. Ezt, ha egy kis eszük van, nem szerveren tárolják, hanem egy sajtpapíron, és bezárják egy páncélszekrénybe, rajta a felirat­tal: felbontandó választási győzelem esetén. A kampányfilm rejtett kockája RÁKÁSZ JUDIT ELŐRE SZÓLOK: ÜNNEPRONTÓ leszek. Amolyan hálátlan választó, akinek Hiller Haver a lelkét is kiteheti, és akinek Rogán An­tal reggelig mentegetőzhet. Ahelyett, hogy jól szórakozna a produkción, inkább kérdez. Például, hogy miért bukkan fel a választási kampányhírek után újra és újra Bokros Lajos. Ész­revették Önök is? Az egykori csomagos pénzügyminiszter az elmúlt hetekben ismét nyilatkozni kezdett. bokros lajos általában a vezető hírek után következik kettő­vel. Konferencián szólal fel, vagy politikai háttérműsorban szakért. Miközben a vezető politikusok kínosan ügyelnek rá, hogy ne ejtsenek ki szájukon annál bonyolultabb szerkezetű mondatot, mint hogy Igen, megcsináltuk! vagy hogy Több munkahelyet!, a volt pénzügyminiszter az átlag- választónak érthetetlen közfinanszírozási reformról, konvergenciaprog­ramról, államháztartási csődről és elkerülhetetlen lépésekről beszél. Csak úgy. Mintha éppen ez jutott volna eszébe. pereg a kampányfilm finoman adagolt közbotrányokkal, zenés­táncos betétekkel, orvosi krimivel. Mindez nyilvánvalóan nem azért, hogy bemutassa a valós helyzetet. Hanem, hogy elterelje róla a figyelmet. Eközben Bokros Lajost egyre több­ször szerepeltetik. Tudat alatt, kertek alatt. Megint vele kez­denek kimondatni kínos dolgokat? nem is akarom tudni, miért. De azért van egy tippem. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@ujneplap.hu 1 < \ V Bokros Lajos egyre többet szakért a televízióban. Jelent-e ez valamit?

Next

/
Thumbnails
Contents