Új Néplap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-01 / 27. szám
4 MEGYEI TÜKÖR fóMNMttttMNMNMKMMttMNÍNS 2006. FEBRUÁR 1., SZERDA A 2000. évi nagy tiszai árvíz során (felvételünkön éppen Szolnoknál tetőzik a folyó) számos lakóingatlan-tulajdonost ért kár. Ezért Is hozták létre a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot. Ki fizet, ha viszi a házunkat a víz? tájékoztatás Csak kevesen tudnak a kártalanítási alap lehetőségéről A biztosítók belvízkárokra nem minden esetben kötnek szerződést. Azok, akik olyan helyen élnek, ahol házuk ár- és belvíz- veszélyben van, baj esetén másra nem számíthatnak, csak a kártalanítási alapra. Horváth Győző Erről azonban még mindig kevesen tudnak, mindenesetre csekély az érdeklődés a teljes összegű kármegtérítést eredményező lehetőség iránt. Nagykörűben sokaknak okozott szomorúságot a 2000-es árvíz. A károsultak között voltak Bálint Józsefnéék is.- Mi közvetlenül a gát tövében lakunk, így akkor is nagyon megjártuk, de most se sok jóra számíthatunk — mondta az asszony. Úgy látja, azóta sem sok történt védelmükben, állítása szerit a gát csupa vakondtúrás, azt nem tömörítették kellőképpen. Ezért tart attól, ha újabb áradás indul meg a Tiszán, a gát nem bírja. - 2000- ben mindent újra kellett csinálnunk a házon. Lejött az összes vakolat, és odabent is tönkrement a padló. Mint mondta, akkor állami kártalanításban részesültek. Volt biztosításuk, de a társaság felmondta a szerződést, ám szerencsére volt egy másik, amivel le lehetett szerződni évi huszonnégy ezer forintért. Bálint- né természetesen sokallja ezt az összeget, de nyilván muszáj valahogy bebiztosítani magukat. Elmondta, ő még nem hallott a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról, de természetesen érdekli ez a lehetőség is. Ugyancsak a településen él Nádas Emil is, aki 2000-ben szerencsésebb volt, mint jó ismerősei, Bálinték. Nekik nem ment tönkre a házuk, de szükségét érzik annak, hogy valamilyen módon megteremtsék anyagi biztonságukat. Más megoldást nem ismerve, ők is egy biztosítótársasággal kötöttek szerződést. A Wesselényi- alapról ők sem hallottak. Az árvizes évek kedvezőtlen tapasztalatai tették szükségessé egy kiszámítható kártalanítási mód kidolgozását. Ezért hozták létre a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot. Ennek segítségével kártalanításban részesülhetnek azok a lakóingatlan-tulajdonosok, akiket az árvízzel összefüggésben ér kár. Azonban csak azok, akik időben szerződést kötnek az alappal.- Bár elsősorban a káreset kapcsán kerülünk kapcsolatba a lakossággal, de természetesen fontos szempont a megelőzés — mondta Csomós Mátyás ezredes, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója. Ahogy a kártalanítási alap igénybevételét lehetővé tevő jogszabály megszületett, igyekeztek ezt minél szélesebb körben ismertté tenni. - Akkoriban felhívással fordultunk az önkormányzatokhoz - mondta. A polgármesterek és a jegyzők részére tartott — védelemigazgatással összefüggő — felkészítésen azzal fordultak a települések vezetőihez, hogy tájékoztassák az árvízzel veszélyeztetett területen élő embereket a kártalanítás új lehetőségéről. Az alappal való szerződéskötés elengedühetetlen feltétele a kártalanításnak. Kissé nehezíti a helyzetet, hogy ezt a szerződést a megyében egyetlen helyen, a Magyar Állam- kincstár megyei területi igazgatóságának állampénztári irodájában lehet megkötni. Veszélyeztetettség szerinti besorolás AZ ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI Ver szélyeztetettség szempontjából Jász-Nagykun-Szolnok megye valamennyi települését besorolták a három kategória (A, B, C) valami "Naiv lyikóáe. A leg- több település ‘ 'H a közepesen ' WBmRIII veszélyeztetett minősítést kapta, az ár- és belvíz szempontjából legkedvezőtlenebb helyzetben a Jászberényben, Jászárokszálláson, jászkiséren és a Mezőtúron élők vannak. A - LEGVESZÉLYEZTETETTEBB TELEPÜLÉSEK B - KÖZEPESEN VESZÉLYEZTETETT TELEPÜLÉSEK C- KEVÉSBÉ VESZÉLYEZTETETT TELEPÜLÉSEK ÉVE$ DÍJAK $Y 4 MILLIÓ FT ÉRTÉKŰ LAKOINPATJLAN ESETEN, KATEGÓRIÁNKÉNT Jászárokszállás (A) 9500 forint Mezőtúr (B) 7600 forint Rákóczifalva (C) 5700 forint A polgármester utánanéz a lehetőségnek feltehetően ugyanolyan választ kaphatnánk az érintett települések bármelyikén az ár- és belvízvédelmi kártalanítási alap ismertségével kapcsolatban. Nagykörű tehát egy az ár- és belvízzel veszélyeztetett helységek között, dr. veres Nándor polgármester sem titkolta, ő maga sem sokat tud a Wesselényi alapról. Létezéséről ugyan hallott, ám úgy véli, erről a lehetőségről nem kaptak még kellő információt Talán ez lehet az oka annak, hogy nem igazán működik ez a kártalanítási rendszer. Ám feltétlenül utánanéz, és ha valóban segít a lakosságon, azt népszerűsíteni fogja. Megyénk Tlsza-szakaszán összesen 58 tonna hattetemet gyűjtöttek össze a halászok a ciánszennyezés után Ma, február 1-jén, a Tisza napján emlékezünk meg arról a szomorú eseményről, amely tiszai cianid- szennyezés néven került be a krónikákba. A szőke folyót Románia felől érte olyan mérgező szennyezés 2000-ben, amely Ke- let-Közép-Európa történetének eddigi legnagyobb mértékű halpusztulását okozta. Az alábbi összeállításban felidézzük az akkor történteket. Baranyi György Január végén a romániai Nagybánya melletti, ausztrál-román tulajdonú Aurul Bányaipari Vállalat által fenntartott nemesfémbánya ülepítőjéből gátszakadás miatt súlyos cianidszennyezés történt, amely a Zazaron, a Láposon, majd a Szamoson keresztül elérte a Tiszát is, s másodfokú vízminőség-védelmi készültséget kellett elrendelni. A február 2-i jelentés szerint a szennyezés körülbelül három nap múlva éri el Szolnok térségét. A szakemberek ekkor még úgy gondolták, hogy a szennyezés nem okoz ökológiai katasztrófát, gyorsan felhígul majd a Tiszában... Február 3-án kiderült, hogy a vártnál lassabban közelít Szolnok felé a szennyezés. A felszíni vizek minőségére vonatkozó szabvány szerint az erősen szennyezett víznél 0,1 milli- gramm/liter az összes cianid- tartalomra vonatkozóan az érték. A Szamoson ezzel szemben 31-32 milligramm/litert is mértek! Szolnoknál már e hírek hallatán megnőtt az artézi kutak forgalma (a szolnoki ivóvizet a Tiszából veszi ki a vízmű). Február 5-étől aztán már a Ti- sza-tavon és a Tisza megyei szakaszán teljes halászati tilalmat rendeltek el határozatlan ideig a ciánszennyezés miatti esetleges mérgezés megelőzésére. A Kötivízig a Tiszán levonuló szennyezés káros hatásainak enyhítése és a Szolnokra érkező szennyezés hígítása érdekében a kiskörei tározóban megemelte a téli tározási szintet. Szolnokon ásványvíz-felvásárlási láz alakult ki. A Tisza cianiddal szennyezett vize végül február 7-én érte el megyénket. A tiszafürediek döbbenten nézték, ahogy a folyó soktonnányi haltetemet sodor magával. Szolnokon eközben az artézi kutaknál megnövelték a kifolyók számát, és munkába állt az a gépsor is, amely óránként 1500 liter zacskós vizet állított elő. Budapestről lajtos kocsik érkeztek. Szalay Ferenc szolnoki polgármester felhívta arra a figyelmet, hogy minden eshetőségre felkészülve 3-5 napra elegendő vizet készletezzen Szolnok, Tószeg, Zagyvaré- kas, Szászberek, Újszász, Rákóczifalva és Rákócziújfalu lakossága. Szolnoknál a szennyeződés mintegy 35-40 órás levonulására készülnek. Szolnokot február 8-án délelőtt érte el a szennyezés, amelynek fő hulláma február 9-én hajnalban hagyta el a várost. Erre az időre a felszíni vízmű szüneteltette a vízkivételt a Tiszából. Előzőleg a polgármester arra kérte a lakosokat, intézményeket, hogy takarékoskodjanak a vezetékes vízzel, hogy a tartalék víz minél tovább kitartson. A szolnoki Ti- | sza-hídon és a parti sétányon I emberek százai figyelték aggód- t va a folyón levonuló szennyára- | datot. Február 9-én hajnali egy | óra tájban állt le a vízkivétel a I Tiszából, és a vízkivételi mű szivattyúi 13 órakor indultak újra. Délután bejelentették: nincs szükség tovább a bevezetett intézkedésekre, azaz ismét iható és korlátlanul használható a vezetékes víz. A vezetékes rendszerbe nem került szennyezett víz. A haltetemek eltávolítása eközben folyamatosan történt. Megyénk Tisza-szakaszán összesen 57- 58 tonna haltetemet gyűjtöttek konténerbe a halászok. Február 17-én Szolnokra érkezett Margot Wallström, az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosa. Elmondta, hogy összehangolt lépésekre van szükség. A lehetőségek között van szakemberek küldése a kárfelméréshez és a helyreállításhoz, valamint pénzügyi támogatás is. Az ugyancsak Szolnokra érkezett Romica Tomescu román környezetvédelmi miniszter sajnálatát fejezte ki a baleset miatt. A román kormány teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, és érdekelt a gyors kárfelmérésben. A román jogszabályok szerint fizetnie kell a szennyezőnek. Peter Tufo, az USA budapesti és James Rosapepe, az USÁ bukaresti nagykövete a ciánszenynyezés okozta károk miatt aggódva február 29-én ellátogatott a Tiszához Szolnoknál. Elmondták: nagyon fontos a Tisza újraélesztése, hiszen ez a cián- szennyezés nemcsak a folyó életét tette tönkre, hanem emberi életeket, a halászok munkáját is. Bejelentették, hogy az amerikai kormány 650 ezer dolláros támogatás keretében három vízminőség-figyelő állomást létesít a Szamoson, a Her- nádon és a Maroson. A két diplomata 50 ezer dolláros támogatást ajánlott fel Magyarországnak és Romániának. Verespatakon folytatják a bányászatot az erdélyi Verespatakon továbbra is folytatják az aranybányászatot, sőt, újabb, nagyobb szabású bányát terveznek. A bányaterv valóra váltása az Erdélyi-Szigethegységben hatalmas területet érintene. A nemesfémkincs kinyerése érdekében a társaság lesöpörné e kincs ßlött fekvő négy települést, mintegy 900 házat, az azokban élő kétezer embert kitelepítené, kilenc temetőjükkel, templomaikkal, múltjukkal és színes, sok nemzetiség örökségét ötvöző kultúrájukkal együtt. Az ércet felszíni bányákban, hatalmas kotrógépekkel termelné ki, s több mint 400 millió tonna ércet darálna porrá. A port ciánvegyületekkel kezelnék, hogy az aranyat és az ezüstöt kivonják belőle, a zagyot pedig egy akkora derítőben tárolnák, amelynek területe a tiszai szennyezést okozó nagybányainál százszor, térfogata pedig körülbelül ezerszer nagyobb. FOTÓ: CSABAI ISTVÁN Hat év e mérgezték meg a Tiszát j
