Új Néplap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-02 / 28. szám
MARTFŰ TELEPÜLÉSI OLDALAK Hírek Martfűn segítik az ifjúság szórakozását Ifjúságpártoló Önkormányzat címet kapott Martfű. A település komoly erőfeszítéseket tesz évek óta, hogy megfelelő kikapcsolódási lehetőséget teremtsen a településen élő fiatalok számára. A díjjal járó félmillió forintot Is a gyerekekre költik. Az üzlet helyére kerülhet a múzeum a város helytörténeti múzeuma jelenleg a művelődési ház egyik alagsori helyiségében Nehéz év vár a martfűi önkormányzatra A jelek szerint a 2006-os évben is igénybe veszi a kisváros ön- kormányzata 350 millió forintos működési és finanszírozási folyószámlahitelét. Annak ellenére, hogy a tavalyi létszámleépítések hoztak némi megtakarítást, további szigorításokra számíthatnak a település intézményei. Nehezíti a kisváros helyzetét, hogy az idei béremelések miatt 110 millió forinttal növekszik a bérre fordítandó pluszteher. Ezt pedig mindenképpen elő kell teremtenie az önkormányzatnak. Százmilliókba kerülne a teljes felújítás A művelődési központ felújítását már hosszú évek óta tervezi a város önkormányzata. Jász- Nagykun-Szolnok megye egyik legnagyobb kulturális intézményét még mindig a negyven évvel ezelőtt készült vakolat borítja. Önerőből az egyre halaszthatatlanabb teljes rekonstrukcióra nincs pénze a városnak.- Kisebb felújításokat ugyan végeztünk, ám szükségünk lenne a külső nyílászárók cseréjére, a vakolat felújítására, valamint a süllyedő teraszunk teljes újjáépítésére - mondta lapunknak Asztalos Árpádné, az intézmény igazgatónője. A rekonstrukcióba vetett reményeket élteti, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe bekerült a városi művelődési központ 200-250 millió forintos komplex felújítása. Eszerint 2007 és 2013 között valamikor sor kerülhet a beruházásra. Ekkortól kerülhetnek igazán modern körülmények közé a település kulturális együttesei, például a női kar (képünkön). SOROZAT HA ÉN DÖNTHETNÉK ADAMIK LAJOS vállalkozó: — Azt ugyan tudom, hogy nem lehet a nagy tömegeket foglalkoztató gyárakat visszahozni, de az igazi ez lenne. Martfűnek a legnagyobb problémája az, hogy nincsenek olyan cégek, melyek megteremtenék a városban élők létbiztonságát. Pedig örök igazság, hogy ha a munka és az egészség adott, akkor nagy baj már nem érheti az embert. Azért még így is sok település irigykedik ránk a kiváló infrastruktúra miatt. Persze ezen a téren Is lenne mit fejleszteni. Az óvárosban annak idején nem építkeztek olyan intenzíven, így itt még nem megoldott a csapadékvíz elvezetése. Pedig egy hirtelen eső komoly gondot okozhat, erre a tavalyi év nyara és ősze szolgáltatja a bizonyítékot. Csodaváros épült volna álmok Már a negyvenes években csatorna és vezetékes víz volt Bár Martfű csak alig több mint fél évszázada létezik önálló településként, alakulásának története joggal teheti büszkévé a városban élőket. Pókász Endre Amikor Julius Bata az 1930-as évek végén eldöntötte, hogy Martfű-pusztán épít gyárat, valami egészen újat, s még ma sem mindenütt természetesnek számító kisvárost tervezett. A cipőóriás tulajdonosa olyan mágnás volt, aki komoly figyelmet fordított munkásainak élet- körülményeire. Márpedig a pusztába sok cipészcsaládot kellett költöztetni, jobbára érsekújvári üzeméből. A gyártó- csarnokokkal párhuzamosan épültek a háromszobás, kony- hás, pincés téglaházak, ahová a dolgozók költözhettek be. A környéken egyedülálló módon mindegyikbe bevezették a villanyáramot, a vizet, s kiépítették a csatornahálózatot is. Az új utcákon működött a közvilágítás, fürdőszoba, zuhanyzó szolgálta a mai kornak is megfelelő kényelmet. A messziről jött famíliák számára ez az élet maga volt a paradicsom. A gyárból kapott fizetésből kényelmesen meg tudtak élni, s emellett minden szórakozási lehetőséget biztosított számukra cégük. Teniszpályákon múlathatták az időt, s annak sem kellet kétségbeesnie, aki röplabdázni akart. A Tisza partján álló nagy betonmólón pedig állandóak voltak a lampionos bálok. Az emberek életkedve tulajdonképpen érthető volt, hiszen Julius Bata egészen nagyszerű terveket készíttetett a további fejlesztésekre. Egy Tisza partján elnyúló várost akart felépíteni, ahol villamos szállítja az utasokat. Mozit, közösségi házat, áruházat, iskolákat vetett papírra a mérnök. Emellett fedett uszoda, strand, evezősklub és villanegyed is lett volna az A cipőgyáros Julius Bata városépítési terveit még ma is nosztalgiával nézik a helybéliek ötezer lakosúra megálmodott Martfűn. Aztán a nagyszerű, s már kész terveket előbb a háború borzalmai tették nehézzé, aztán a végleges talpraállást, s az álom folytatását az államosítás törte végképp ketté. A sors igazságot szolgáltatott végül a messziről jött cipészfamíliáknak, hiszen a későbbi évtizedekben részben megvalósultak Bata álmai. A üzemből az orRepiilőtér is szerepelt az alapító terveiben A cseh bata cég 1941-ben kezdte el építeni a Cikta Cipőgyárat, valamint a hozzá tartozó lakótelepet A tervekben többek között szerepelt egy repülőtér is. A következő évben hadiüzemmé nyilvánították a félkész üzemet Amikor a szovjet csapatok megközelítették a települést, elrendelték a gyár felrobbantását, ám azt néhány helybéli megakadályozta. Az üzemet 1948-ban államosították. szág legnagyobb cipőgyára lett, épültek lakótelepi tömbházak, művelődési ház, minden közmű továbbra is adott volt, s mindenki megtalálta boldogulását. Ráadásul az az életmód, melyet az Érsekújvárról érkező családok magukkal hoztak, mindig is mássá tette kicsit a települést. A kulturális élet egészen magas színvonala, a közösségi élet szervezettsége, a tiszta utcák mind-mind azt a Bata- örökséget bizonyítják, melyre joggal lehet büszke a kisváros minden polgára. A megye legnagyobb uszodája készül Megyénkben rendkívül kevés fedett uszoda található. Emiatt mindenképpen érdekes lesz az új martfűi fürdő' építése. Pókász Endre Bár elsősorban a gyógyászati turizmusban rejlő lehetőségek ösztönözték a kisváros strandjának átépítését, alighanem megyénk sportéletére is jó hatással lesz a nyárra elkészülő beruházás. A 33 méteres fedett, \ ugrótrambulinnal ellátott úszómedence egész eszten- Bl dőben nyitva lesz, az úsz- ^9 ni szerető közönség legna- WT gyobb örömére. Jelenleg egyszerre két létesítményt I épít a beruházó Torna Bau Rt., I egy szállodát és a már emlí- B tett fedett létesítményt. Utóbbiban lesznek gyógymedencék is. A tervek szerint az első ütemmel, a vizes létesítményekkel az idei szezonra végeznek a szakemberek. Ezt követően adják majd át az uniós támogatással megépült családbarát szállodát. A későbbiekben a beruházó építőipari részvénytársaság egy gyógyszállodát húzna fel a strand mellett, ezzel téve teljessé a szolgáltatási kört. Érdekesség, hogy a cég a legjelentősebb befektető jelenleg a település életében, hiszen korábban már megvett és szállóként üzemeltet egy régi kastélyt, s gyógykempinget épített a régi bányagödör helyén. Az önkormányzat abban igyekszik a fejlesztéseket segíteni, hogy a kempinget és a strandot jelenleg elválasztó víztisztító művet más helyre próbálják áttelepíteni. Ameny- nyiben ez sikerül, jelentős terület állhat a további beruházások rendelkezésére. található. A Tisza Cipő Rt. valószínűleg értékesíteni fogja cipőboltját. Ennek megvásárlását fontolgatja a település önkormányzata is. Amennyiben sikerül nyélbe ütni az üzletet, akkor a múzeum átköltözhetne a lényegesen tágasabb épületbe. Önkormányzat a város diákjainak hamarosan megalakul Martfűn a gyermek- és ifjúsági önkormányzat. Mint azt a programot irányító művelődési házban megtudtuk, a diákönkormányzat működéséhez pénz is áll a gyerekek rendelkezésére. Festőművész a szomszéd városból hetvenöt esztendős lett a tiszafóldvári festőművész, Ladányi Ferenc. A nyugalmazott rajztanár számos képet festett a szomszédos Martfűről. Jubileumi születésnapjának alkalmából Martfűről készült képeit a városi művelődési házban állították ki. Az oldalt írta és szerkesztette: Pókász Endre Telefon: 30/9989-947 e-mail: pokasze@ujneplap.hu Fotók: Mészáros János Február 3. Jászárokszállás Február 4. Abony, Mezőtúr Február 6. Kunhegyes Február 7. Jászberény Február 8. Túrkeve WBSM Február 9. Kunszentmárton i Gőzerővel dolgoznak az uszoda i és a szálloda építésén. ! Előbbi a nyáron kinyit.
