Új Néplap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-30 / 25. szám
6 MEGYEI TŰKOR 2006. JANUAR 30., HÉTFŐ orvos szakértők A szakma elöregedik, egyre kevesebb fiatal orvos választja magának ezt a hivatást. Akadnak események, melyek azokat is megrázzák, akik ezt választják. BORTONEVEK MÚLHATNAK MUNKÁJUKON Az igazságügyi orvos szakértők különleges csoportot alkotnak az orvostársadalmon belül. Saját véleményük is az: munkájukat különös fátyol fedi a nyilvánosság előtt. Talán a cél az, ami megkülönbözteti őket a gyógyítóktól, a szakértelem és az elhivatottság terén azonban nincs különbség. Horváth Győző Az orvos szakértői tevékenység tipikusan az a doktori munka, amelynek gyakorlója nem számíthat különösebb anyagi gyarapodásra. Talán ez az oka annak, hogy a szakma elöregedik, egyre kevesebb fiatal orvos választja magának ezt a hivatást. Mindezzel egyetért dr. Vörös Ferenc, a Szolnoki Igazságügyi Orvos Szakértői Intézet orvos szakértője, aki 1987-óta végzi ezt a munkát.- A kórbonctani, kórszövettani tudományok iránti vonzalmam már egyetemi tanulmányaim alatt kialakult. Ötödévesként egy éven át dolgoztam a szegedi egyetem kórbonctanán. Az ottani patológusok szerettetA Szolnoki Intézet tevékenysége az elmúlt esztendőben Betegvizsgálat 480 Boncolás 199 »SZAKVÉLEMÉNY IRATOK ALAPJÁN: Alkoholos befolyásoltság megállapítása 4117 Testi sértés, gyógytartalom megállapítása 165 Egyéb 179 Bűnjel- és tárgyvizsgálat 13 Elmeállapot-vizsgálat 1405 Véralkohol-meghatározás 5903 Pszichológiai vélemény 437 Pályaalkalmassági vizsgálat 168 Tárgyalási jelenlét ______ 65 Ö SSZESEN 13131 Tízezer vérvizsgálat egyetlen évben A szolnoki intézetben számítógéppel vezérelt rendszerben működik a laboratórium. Sainz Aldo Rodriguez vegyész szakértő tájékoztatása szerint a labor feladata az évi sokezer véralkohol-vizsgálat elvégzése. Ami az intézet munkamennyiségét, annak darab- számát illeti, a labor teljesíti a kirendelések háromnegyedét A kialakult gyakorlat szerint 4 megye vérmintáit vizsgálják. A laborban dolgozó szakasszisztensek SZEREMI RENÁTA ÉS SZABÓ pálné készítik elő a mintát, majd azt beteszik az automatikus mintaadagolóba. A vizsgálandó vér a rendszer „leikébe”, a gázkromatográf- ba kerül Ott történik a mérés. A kiértékelést számítógép végzi. A vegyész szakértő állítja, többszörös nyilvántartásuknak és odafigyelésüknek köszönhetően kizárt, hogy a rengeteg vérminta közül akár csak egy is elkeveredjen vagy felcserélődjön. Ilyen még nem is fordult elő. ték meg velem a szakmát - idézte fel a kezdeteket. Az igazságügyi órvostan sajátos szerepet tölt be az orvostudományon belül.- Ez az egészségügyi tudományon belül alaptantárgy - magyarázta dr. Vörös Ferenc. - Széles körű ismereteket igényel, és elvárt, hogy megfelelő partnerei legyünk a klinikai tudományok gyakorlóinak, lépést kell tartani velük. Ismerni kell a tudomány legfrissebb vívmányait. Ez persze nem egyszerű dolog. A tudomány nagyarányú fejlődése arra ösztönzi az orvos szakértőket, hogy a kórbonc- tan-kórszövettanon belül is szakosodjanak. Nagy léptékű előrehaladást eredményez a technikai lehetőségek folyamatos fejlődése. A genetika tudományának rohamos fejlődése, a DNS-vizsgálatok lehetősége ugrásszerű változásokat hozott, fontos szerepet kapott a bizonyítás láncolatában. Vannak szakértők, akik azt mondják, valójában ők döntenek, nem a bíróság. Dr. Vörös Ferenc szerint ez nem igaz, tény viszont, hogy egy-egy büntetőügyben elkészített szakértői véleményük, mint bizonyíték nagyon fontos eszköze lehet a bírói ítélkezésnek. Attól függően, hogy mit tartalmaz a vélemény, a vádlottról bebizonyosodhat, hogy bűnös, de az is, hogy ártatlan. Ez utóbbira példa az az eset, ami évekkel ezelőtt történt a megyében. Kocsmai verekedést követően az egyik fél kerékpárra ült és elment. Holttestére másnap találtak rá egy búzaföld mellett. A boncolás ugyan kimutatta a verekedés során szerzett 8 napon belüli sérüléseket, ám a halál nem függött össze a kocsmában történtekkel. Kiderült ugyanis, hogy a férfi koszorúér-elzáródás miatt halt meg. Ez a verekedés nélkül is bekövetkezett volna, a vádlottat tehát felmentették az élet elleni bűncselekmény vádja alól. A laikus számára az orvos szakértőkkel kapcsolatban talán a halottakkal, mint a munka tárgyával való látszólag szenvtelen, sziDr. Vörös Ferenc orvosszakértő (balról) nagyra becsüli segítője, a több évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkező boncmester, Simon Simon munkáját. Az orvos szerint a boncmester is kiváló ismerője az anatómiának. Az egészségügyi kérdésekre keresik a választ az igazságügyi Orvos Szakértői Intézetek között a szolnoki az, ahol csak oivos szakértők dolgoznak - tájékoztatott dr. Poczkodi Sándor igazgató. Másutt vannak műszaki, építész és egyéb szakértők is. Míg korábban területi alapon jártak el az intézetek, az új törvény alapján viszont már az ország egész területére ki vannak jelölve és fogadhatják az ügyeket. Az intézet alaprendeltetése az, hogy eleget tegyen a rendőrségi, ügyészségi, bírósági kirendeléseknek. Az orvos, elmeorvos, pszichológus és vegyész szakértőknek el kell készíteniük a peres és nem peres ügyekben az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos szakvéleményüket. A szolnoki intézetben összesen 8 szakértő dolgozik. Munkájuk mennyisége tavaly az előző évihez képest megduplázódott Az igazgató szerint ezzel teljesítőképességük határára értek. gorúan a boncterem csempé- zett falain belül maradó kapcsolat jelentheti azt a bizonyos fátylat. Egyáltalán, miként élik meg a szakértők azt, hogy halott emberek testében, szerveiben vizsgálódnak? Bizonyára nem véletlen, hogy az igazságügyi orvos szakértőket szerteágazó tudást igénylő, ám kevésbé ismert, misztifikált munkájuk miatt sokan csupán boncorvosokként tartják számon.- Természetesen mi is emberek vagyunk - mondta a sokat tapasztalt szakértő. - Vannak esetek, történetek, amelyek lelkileg is megérintenek. Az érzelmeket nem lehet minden esetben félretenni — vallja be dr. Vörös Ferenc. — Például, ha egy halott gyermeket kell vizsgálni, óhatatlanul eszébe jut az embernek a saját gyereke. Az olyan események, mint például amilyen a szajoli vasúti katasztrófa volt, megrázzák azt is, aki ebben a szakmában dolgozik. Nem lehet pusztán a vizsgálat tárgyaként tekinteni a halottakra, már csak a kegyeleti okok miatt sem. Ellenérzéssel persze nem tölthet el bennünket, ha felnyitunk egy holttestet, mert akkor képtelenek lennénk elvégezni a munkánkat. Egyébként nem tudom, van-e különbség abban, ha egy sebész műtét közben belenyúl a hasüregbe? Persze esetében más a cél — vélekedik erről a kérdésről dr. Vörös Ferenc. A szakértő szerint maga a tudomány, annak sokszínűsége a vonzó. Nincs két egyforma eset. Mint mondta, működik bennük egy olyan, természetes emberi kíváncsiság, ami az okok megismerésére irányul. Ez jelenti számukra a kihívást. Régi mesterség az igazságügyi onrntan hazai fejlődésének kezdete I. István korára vezethető vissza. Az 1035-ben érvényben levő törvény már tett utalást a szándékosan és a gondatlanságból elkövetett emberölés elkülönítésére. Ez pedig az emberi élet és testi épség ellen elkövetett bűncselekmények helyes megítélése szempontjából megkövetelte a sajátos kérdések tisztázását. 1656-ban III. Ferdinánd törvénykönyve előírta, hogy emberölés esetén esküdt sebész mondjon véleményt a sebek, eszközök minőségéről, a holttest kihantolásának elrendeléséről. Ez volt az első jogi okmány, ami utalt a szakértők igénybevételére. 1726-ban már ág}’ rendelkeztek, hogy a hirtelen halál és a gyilkosság elkülönítésére boncolást kell végezni. Ez egyértelműen utal az orvos szakértő kötelező részvételére. A szakasszisztensek Szeremi Renáta (balról) és Szabó Pálné készítik elő a mintát A bűnesetek megítélésében nagy szerepe lehet a szív szakértői vizsgálatának
