Új Néplap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-14 / 12. szám
MEGYEI TÜKÖR 2006. JANUÁR 14., SZOMBAT Ráfizetés volt Szolnoknak az adásvétel? jégcsarnok A titokban tartott megállapodás szerint a város állja a veszteség egy részét FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL — Több ponton is aggályosnak tartjuk a jégcsarnok befektetőjével kötött megállapodást - mondta lapunknak Hegmanné Nemes Sára, a Fidesz önkormányzati képviselője. - A jégidő vásárlására kiírt közbeszerzési pályázaton csak másodjára tudtak győztest hirdetni. A nyertes aztán nem fizette ki a szerződésben megállapított időre a telek vételárát, így újra pályáztatták azt is. Az ellenzéki képviselő szerint ez után már rendezték a számlát, de még mindig nem oldódott meg több probléma. Ugyanis különböző forgalmi adó terheli a jégbérlést, illetve a telek eladását. Emiatt pedig Szolnok mintegy 15 millió forinttal ráfizetett az ügyletre - állítja Hegmanné Nemes Sára. Honnan is adódhat ez a különbözet? Elvileg a 145 milliós vételár, valamint az ugyanekkora bérleti díj fedné egymást, de előbbit 25, utóbbit pedig 15 százalékos forgalmi adó (áfa) terhelte. Magyarán Szolnoknak a kapott összeg után be kell fizetni valamivel több, mint 36 millió forint áfát. A befektető kompenzációként ugyan odaadta a két bruttó összeg közötti külön- bözetet, a 14,5 millió forintot, de így is még mindig 21,7 millió forintot hozzá kellett tennie ehhez a városházának az adófizetők pénzéből. Az ellenzéki képviselők szerint előnytelen szerződést kötött a további üzemeltetést illetően is a megyeszékhely, ám ennek részletei nem nyilvánosak. Lapunk úgy tudja, hogy bevételi garanciát vállalt a város veA polgármesteri hivatal együttműködik a vizsgálat során a főügyészséggel természetesen megkerestük kérdéseinkkel a városháza sajtófőnökét is. Meg szerettük volna tudni, hogy az adó miatti különbözeiét honnan teremti elő az Önkormányzat Debreceni Sándor a következő, jegyzői állásfoglalást küldte el lapunknak: „Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése tulajdonosi jogkörében eljárva a vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett értékesítette a tulajdonában lévő 19605/16 hrsz.-ú számú ingatlant. Az ingatlan értékesítéséről szóló pályázati felhívás nyilvános volt a döntés meghozatalára a közgyűlés zárt ülésén került sor. A 19605/16 számú ingatlan értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződést a felek 2005. november 15-én írták alá, a vevő a Szolnok Jég- csarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kft, az ingatlan vételára 145.000.000 Ft+áfa volt melyet a vevő teljesített. Az adásvételi szerződésben a vevő vállalta, hogy az ingatlanra 2006. május 31-ig 500 fő néző befogadására alkalmas fedett jégcsamokot épít saját beruházásában. Szolnok Megyei fogú Város Önkormányzata jég- csarnokbérleti jogának megszerzése céljából a kapcsolódó jogszabályi előírások betartása mellett közbeszerzési eljárást folytatott le. A közbeszerzési eljárás elbírálása a Közgyűlés hatáskörébe tartozott, melynek eredményeként 2005. szeptember 5-én Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata megállapodást kötött a Szolnok Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kft.- vel 3615,8 m2 alapterületű, 500 néző befogadására alkalmas jégcsarnok bérlete tárgyában. Az önkormányzat által fizetendő bérleti díj összege 145.000.000 Ft+áfa. Az önkormányzat a szerződésből eredő kötelezettségét teljesítette. Az ügyészség a reá vonatkozó jogszabályok szerint végzi munkáját, a Polgármesteri Hivatal feladata az ügyészségi vizsgálat lefolytatásában való közreműködés. ” zetése. Azaz, ha nem teljesül a csarnok üzemeltetőjének a biztonságos működéshez szükséges bevétele, a különbözetet az önkormányzat és a befektető fele-fele arányban állja. Értesüléseink az első két évben bruttó 55 millió forint ez az értékhatár. Ez azt jelenti, hogy ha a csarnok bevétele nem éri el ezt az értéket, a fennmaradó ösz- szeg felét az adófizetők pénzéből pótolják ki. Sőt, utána tíz esztendeig 95 millió forintra nő ugyanez az összeg. Magyarán, ha a csarnok üzemeltetője három év múlva csak 30 millió forintos bevételt tud felmutatni, akkor a fennmaradó 65 millió forint fele a város kasszáját terheli. Kaposváron már elkészült a jégcsarnok. Szolnokon Is Indulhatna a beruházás, csak kérdés, milyen áron? Kaposváron a jégkorong-válogatottal avatták a jégcsarnokot Szolnokon még nem építkeznek. Meghatszorozódott a vitás ügyek száma fogyasztóvédelem A békéltető testületek a peren kívüli megoldásokkal segítik a panaszosokat Tartós fogyasztási cikk esetén a jótállási jegy feltétlenül szükséges a garanciális javításhoz. A blokkot vagy a számlát is érdemes megőrizni vásárláskor — hangsúlyozzák a fogyasztóvédők. Évről évre egyre több fogyasztó él a lehetőséggel: panaszainak orvoslásához a békéltető testületek segítségét kérik. A fogyasztóvédelmi törvény (1997. évi CLV. törvény) 1999-től hozta létre hazánkban is a békéltető testületet, a fogyasztóvédelemnek ezt az Európai Unióban már jól ismert intézményét. Az ország valamennyi megyéjében a gazdasági kamarák mellett működnek ezek a testületek, azért, hogy a fogyasztói jogvitákat peren kívüli eljárás keretében gyorsan és olcsón, lehetőleg egyezséget létrehozva elrendezzék. A testületek tagjai fele-fele részben a gazdasági kamarák, illetve a fogyasztóvédelmi civil szervezetek által delegált, magasan képzett szakemberek.- A békéltető testület eljárását akkor kérheti a fogyasztó, ha közte és egy szolgáltató, kereskedő vagy gyártó között olyan vitás ügy keletkezett, amelyet egymás közt nem tudnak elrendezni, de amely- lyel nem kíván bírósághoz fordulni - tudtuk meg nagy Andrástól, a Fogyasztóvédelmi Egyesület megyei szervezetéA legtöbb panasz a szolgáltatókat érinti sok DOLGA volt tavaly a békéltető testületnek, ami az elnökhelyettes Nagy András szerint részben annak köszönhető, hogy ismertebb lett a szervezet működése.- Három évvel ezelőtt a békéltető testület tizenhárom ügyet tárgyalt. Tavaly összesen 67 esetben kérték segítségünket, és már az idén 13 panasz érkezett. Korábban az ismertségünk szerény volt, ezen próbáltunk változtatni. Kiadványaink megtalálhatók a polgármesteri hivatalokban, és a lakosság körében is elterjedt a sikeresen lezárt panaszok híre. nek tanácsadójától. - A törvény értelmében a békéltető testületek a gazdasági kamarák mellett működnek, de függetlenek a kamaráktól. Elnöke dr. Lajkóné dr. Vígh Judit, elnökhelyettese én vagyok - teszi hozzá Nagy András. Minden olyan vitás ügyben békéltető eljárás kezdeményezhető, amikor a vállalkozó, illetve a gazdálkodószervezet - a gyártó, a kereskedő vagy a szolgáltató - által gyártott, forgalmazott termék vagy nyújtott szolgáltatás minősége nem megfelelő, nem biztonságos. Eljárást indíthat a fogyasztó - csak magánszemély — adásvételi, fogyasztói, közüzemi, pénzügyi és biztosítási szolgáltatás, valamint utazási szerződések megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban is. A fogyasztó békéltető testülethez írásos kérelemmel fordulhat, amelynek tartalmaznia kell a panaszos nevét, lakóhelyét, az eljárást, kezdeményező szervezet nevét, székhelyét, az érintettek felhatalmazását. A bepanaszolt gazdálkodó nevét, székhelyét és a káresemény rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait.- A békéltető testületi eljárás egyik előnye, hogy rövid idő alatt lezajlik - egészíti ki a testület alelnö- ke. - A kérelmet a beérkezésétől számított három napon belül megvizsgáljuk, majd 30 napon belüli időpontra meghallgatást (tárgyalást) tűzünk ki. Egyben felhívjuk a felek figyelmét az eljáró tanácstag kijelölésére, ugyanis egy tanácstagot a fogyasztó, egyet a vállalkozó jelöl a megadott listából. A bepanaszolt vállalkozónak még a tárgyalás megkezdése előtt lehetősége van a panasz jogosságáról nyilatkozni, bizonyítékait beterjeszteni. Már az is siker — mutat rá Nagy András —, ha a meghallgatás jól előkészített, és a felek a tárgyaláson részt vesznek, lehetőségük van állításaik ütköztetésére, közelítésére vagy egymás meggyőzésére. A békéltető eljárás akkor a legeredményesebb, ha egyezséggel zárul, ez pedig csak a felek jelenlétében lehetséges. De a tárgyalás akkor is lefolytatható, ha azon bármelyik fél nem jelenik meg. Ekkor a rendelkezésére álló adatok alapján születik meg a döntés. < ■ A vizsgálat részleteit nyilvánosságra lehet hozni. A bepanaszolt gazdálkodószervezet nyilatkozhat úgy az eljárás kezdetekor, hogy a határozatot ajánlásnak tekinti, de vállalhatja azt is, hogy kötelező érvénnyel elfogadja a döntést A határozatok ellen fellebbezésnek viszont már helye nincs. Ha viszont a bepanaszolt az ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testületet működtető kamara, a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség jogosult a vizsgálat részleteit nyilvánosságra hozni.- Eddig többnyire a kamarai lapban jelent meg, így sajnos sokan nem olvasták ezeket az ügyeket- vallja be Nagy András tanácsadó. - Akkor lenne értelme a nyilvánosságra hozatalnak, ha az országos vagy megyei médiában jelenhetne meg a panaszos ügye. Több kereskedő, szolgáltató meggondolná, máskor is becsapja-e vevőit Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Békéltető Testület: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZOLNOK, VERSEGHY PARK. 8.5001, PF. 257 TELEFON: 56/510-610, FAX: 56/370-005 A cikk az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és megyei szervezete, valamint kiadónk együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az országos egyesület viseli.
