Új Néplap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-28 / 303. szám
2005. DECEMBER 28., SZERDA VILÁGTÜKÖR 7 Irán hamarosan rendelkezik atomfegyverrel „Irán egy, de legfeljebb két éven belül birtokában lesz olyan hasadóanyagnak, amellyel atombombát állíthat elő, onnantól kezdve pedig az atombomba legyártása pusztán technikai kérdés” - jelentette ki az izraeli titkosrendőrség, a Moszad vezetője. A katonatiszt kiemelte, hogy eddig minden próbálkozás kudarcot vallott az iráni atomprogram feltartóztatására. Szakértők szerint a középázsiai állam hamarosan birtokában lesz az urándúsítás szükséges technológiájának. Többek között ezzel indokolták, hogy Irán visszautasította azt a moszkvai ajánlatot, miszerint közös iráni-orosz vállalkozás keretében dúsítsanak uránt a busehri atomerőmű számára. Az orosz elképzelés elméletileg szavatolta volna, hogy az Iránban bányászott uránt polgári atomlétesítményekben használják fel. Irán az elmúlt hetekben többször is kijelentette, ha Izrael, vagy más ország katonai csapást mér az ország nukleáris létesítményeire, annak súlyos következményei lennének. F. K. A halálos ítélet perújrafelvétel miatt elmaradt A líbiai és a bolgár felek január közepéig elnapolták az egyeztetést a halálra ítélt ápolók ügyében. A tárgyalások.felvételét azt követően kezdeményezték, hogy az ítélet végrehajtását elhalasztották, miután a líbiai legfelsőbb bíróság elfogadta az elítéltek fellebbezését. Az ítéletet 2004-ben szabta ki egy líbiai bíróság, mert bizonyítottnak látta, hogy az ápolónők és az orvos vérátömlesztés során szándékosan fertőztek meg AIDS-vírussal 426 líbiai gyermeket, akik közül azóta 51-en meghaltak. Az ítélet nemzetközi felháborodást váltott ki. Bolgár és más európai illetékesek szerint a líbiai hatóságok azért koholták a vádakat, hogy elleplezzék azokat a tragikus higiéniai viszonyokat, amelyek miatt a gyerekek megfertőződtek. A bolgár kormány és az államfő egyaránt üdvözölte az alsóbb fokú bíróság által kiszabott halálos ítélet hatályon kívül helyezését. ■ F. K. 'mm iana története A tragikus sorsú ukrán kisleányt, Janát ábrázoló fotó nyerte meg az UNICEF Év fotója pályázatának első díjját. A David Gillanders által készített felvételen látható drogfüggő és HIV-fertőzött 13 éves utcagyerek a Moldovai Köztársaságból származott. Jana nyolcévesen került az utcára, s 13 évesen, tavaly karácsonykor vesztette életét a fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában. A kislány sorsa nem egyedülálló: a világon minden percben HIV-fertőzött lesz egy gyermek. Becslések szerint naponta legalább 860019 évesnél fiatalabb gyerek fertőződik meg. Bush mindenkit lehallgat Washington Komoly nyomás alatt a Fehér Ház Colin Powell volt amerikai külügyminiszter is kritizálta az engedély nélküli lehallgatásokat. Farkas Károly Mind komolyabb nyomás nehezedik a George W. Bush vezette amerikai kormányzatra. Immár korábbi szövetségesei is támadást intéznek ellene. Legutóbb Colin Powell - aki Bush első elnöksége idején töltötte be a külügyminiszteri tisztséget - kritizálta a bírósági jóváhagyás nélkül végrehajtott lehallgatásokat. A politikus elismerte, megfigyelések nélkül nehezen működhetne a terrormegelőzés, ám aggályosnak nevezte, hogy mindezt a kellő felhatalmazás nélkül, a titkosszolgálatoknak széles jogkört biztosító Patriot-törvény keretein belül végezték. Washingtoni lapértesülések tegnap újabb botrányt okoztak, kiderült ugyanis, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) - felhatalmazás nélkül - figyelt meg egyes közintézményeket, muzulmán imaházakat, kulturális központokat, és egyes üzleteket is. Az FBI elismerte a lehallgatás tényét, ugyanakkor kijelentették, mivel azok nyilvános helyeken történtek, nem sérültek az állampolgári jogok. Nem így vélekedik az elnökjelöltként számon tartott Hillary Clinton. A demokrata szenátor szerint az ilyen eljárások sértik az alkotmányos alapjogokat. Álláspontjával a képviselőház is egyetért, így bármennyire is kiállt az elnök a Patriot-törvény újbóli megszavazása érdekében, a honatyák fél év helyett csak egy hónappal, február 3-áig hosszabbították meg annak hatályát. Ezt a változatot hagyta jóvá a szenátus is, ezt küldik el jóváhagyásra Bush elnök elé. A CNN szerint Bush várhatóan még így is aláírja a törvényt, pedig korábban még elfogadhatatlannak nevezte a jogszabály eny- nyire rövid távra szóló meghosz- szabbítását. Mindezek ellenére nem tett le arról, hogy a törvényt tartóssá tegye. A nagy testvér az egész világot figyeli az utóbbi évek egyik legnagyobb botránya éppen az amerikai titkosszolgálatok lehallgatási módszerei körül robbant ki. Az Egyesült Államok ugyanis évtizedek alatt kiépített egy nemzetközi megfigyeld és lehallgatóhálózatot. Az Echelon kódnevű rendszer figyelemmel kíséri a rádióforgalmat, a vezetékes és mobiltelefon-forgalmat, a faxokat és az e-maileket. A Föld körül keringő műholdak és a többek között a Kanadában, Olaszországban és az Egyesült Királyságban található földi létesítmények minden elektronikus jelet érzékelnek, és továbbítják azt az Egyesült Államokban lévő központba. Ott a beérkező adattömeget bizonyos kulcsszavak alapján válogatják át. Például elég egy faxot írni, amelyben szerepel a „terrorista”, vagy „plaszükbomba ” kifejezés, szinte biztos, hogy az üzenet megjárja az ame rikai titkosszolgálat központját. Bush elnök több jogot adna a titkosszolgálatoknak HÍRSÁV Kis híján megfagyott a magyar turista vészesen lehűlt testhőmérséklettel találtak rá karácsony másnapján egy magyar turistára a román mentőalakulatok. Az 52 éves budapesti férfi a Torockó környéki hegyekben kirándult. A kezén és lábán megfagyott turistát jelenleg a nágy- enyedi kórházban ápolják. Tömegsírt tártak fel az iraki Kerbela mellett NAGY KITERJEDÉSŰ tömegsírra bukkantak Irakban a síiták szent városa, Kerbela mellett. A tömegsírt valószínűleg az 1991-es síita lázadás idején ásták ki, mikor Szaddám Húszéin rezsimje több ezer síitát mészárolt le. Áfacsalók ellen harcol Ausztria az áfacsalás elleni küzdelmet tekinti fő feladatának az EU január elsejétől hivatalba lépő új elnöke, az osztrák kormány. Becslések szerint az uniós belső piac áfabevételeinek tíz százalékát, 60 milliárd eurót csalnak el. Szigorúan ellenőrzött civil szervezetek az orosz felsőház kedden jóváhagyta azt a törvényt, amely megszigorítja a civil szervezetek ellenőrzését. A törvény bírálói szerint aláássa a demokratikus jogokat. A kormányzat szerint azért van szükség az ellenőrzésre, hogy a szervezetek ne válhassanak külföldi felforgató tevékenység, hírszerzés és pénzmosás eszközévé. Fegyveresek foglalták el a kormányzó irodáját palesztin fegyveresek Gázában elfoglalták a kormányzó hivatalát. A támadók a jelenlegi elnök, Mahmud Abbász politikája ellen tiltakoznak. Az al-Aksza Mártírjainak Brigádja húszharminc aktivistája azt szeretné elérni, hogy besorozzák őket a palesztin biztonsági erők kötelékébe. @ további hírek: www.reggel.hu Minden idők legizzasztóbb éve az idei kíotő Európa sem csökkenti eléggé a mérgesgáz-kibocsátást Gáz nélkül maradhat az ukrán gázkirálynő Valószínűleg az idei év volt az elmúlt másfél évszázad óta a legmelegebb. Legalábbis ezt állítja több kutatóintézet az átlagos földfelszíni hőmérsékleti adatok alapján. Igaz, azt is hozzáteszik, nem a néhány századfokos eltérés számít, sokkal inkább az, hogy az elmúlt száz év tíz legmelegebb éve közül kilencet az elmúlt évtizedben regisztráltak. Mindez pedig egyre gyorsuló folyamatot mutat, amely egybeesik az üvegházhatásért felelőssé tett gázok, elsősorban a széndioxid koncentrációjának növekedésével. Hasonlóan drámai bírálatot közölt tegnap a Public Policy Research (IPPR) is. „Nagyon kevés időnk maradt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, mielőtt a lég- szennyezés visszafordíthatatlan károsodást okozna” - ismételte Szén-dioxid-kibocsátás el a sokszor hallott figyelmeztetést a brit kutatóintézet egyik vezetője, Tony Grayling abból az alkalomból, hogy az IPPR most kiadott tanulmányából kiderül: az (milliárd tonna) európai országok többsége nem teljesíti a kiotói jegyzőkönyvben tett ígéretét. Az idén hatályba lépett protokoll aláírói azt vállalták, hogy 2008-2012-re az 1990-es szinthez képest 8 százalékkal csökkentik a globális felmelegedésért felelőssé tett anyagok kibocsátását. Ehhez képest egyelőre 2,5 százalékos visszafogás tűnik valószínűnek. A kutatóintézet szerint egyedül az Egyesült Királyság és Svédország teljesíti vállalásait. Ez azért is bírálható, mivel az Európai Unió - a jegyzőkönyv átvételét elutasító Egyesült Államokkal szemben - korábban harcosan állt ki Kiotó betartása mellett. ■ Gy. M. Egész Európa gázellátását veszélyeztetheti az Oroszország és Ukrajna közötti vita. Az orosz Gazprom a jelenlegi ezer köbméterenként 50 dolláros ár helyett 220- 230 dollárért szállítana gázt az ukrán Naftohaznak. Kijev fenyegetőzik: ha Moszkva januártól elzárja a gázcsapot, az Európa felé az országon áthaladó gázvezetékeket csapolnák meg. Jurij Jekhanurov kormányfő szerint ugyanis országának szerződésben lefektetett joga, hogy az európai szállítmány 15 százalékát lefoglalhatja. Az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke úgy véli, a márciusig, vagyis az ukrajnai parlamenti választások lezárásáig már aligha találnak megoldást a patthelyzetre. Mindezek mellett szinte eltörpül, hogy az orosz hatóságok megszüntették az eljárást Julija Tyimosenko ellen. Ukrajna volt miniszterelnöke, aki az elmúlt évtizedben a legnagyobb ukrán gázszolgáltató élén betöltött posztja okán a „gázkirálynő” becenevet érdemelte ki, annak köszönhetően úszta meg az orosz hivatalnokok lefizetése miatti eljárást, hogy a vád a törvények szerint elévült. ■ Gyükén Mercédesz ■ Kijev az Európa felé tartó orosz gáz 15 százalékát foglalná le.
